Offroad Experience Zsámbék – élménybeszámoló

Tűző nap, friss kávé és menő autók fogadták az újságírókat a drivingcamp zsombéki központjában tartott sajtóeseményén, ahol a létező legstrapabíróbb, legkorszerűbb járgányokat próbálhattuk ki a különböző kialakított akadályokon. Volt bukkanósorozat, mélygödör, de autóknak kifejlesztett libikóka is.

A drivingcamp új off-road pályájája egy amatőrök és profik számára ugyanúgy igénybe vehető gyakorlóterep, ahol a természetes környezetben mesterségesen kialakított akadályokkal a sofőrök biztonságos körülmények között gyakorolhatják a terep által megkövetelt autóvezetési technikákat. Az új offroad-track főként a városban használt terepjárók adottságait és határait térképezi fel, lehetőséget adva arra, hogy a látogatók megtanulják megfelelően használni az autó nyomatékát, kezelni a járművet mély vízben, és hogy fejlesszék a gépkocsi egyensúlyának megtartására begyakorolt technikákat.

E sorok írója egy éve nem ült volán mögött. Így hát aztán, amikor egy szép keddi napon megérkeztem a zsámbéki offroad-pályára, némileg elfogott a félsz, amikor megpillantottam a nyolc darab négykerék-meghajtásos terepjárót, amelyek között a stílusos Isuzu-modellektől a körülbelül 35 millió forintot kóstáló Mercedes V8-ig minden autóőrült álma megtalálható volt. A rövid orientáció után a Drivingcamp stílusosan berendezett, ultramodern központjában már kint is voltuk a pályán, és mire belegondoltam volna, mire is vállalkoztam ezzel a sajtóeseménnyel, már a kezembe is nyomták a Mercedes V8 kormányát.

Hallgattam az instruktorok recsegő hangját a műszerfalhoz szerelt rádión keresztül, néztem a másik hét autót, ahogy a tűző nap alatt végigdöcögnek egy sor bukkanón, miközben a kollégák az akadály mellett elszórva filmeznek, jegyzetelnek. Gyorsan kiderült, mekkora hátrányom van mindenki mással szemben, aki ma eljött: nem elég, hogy fogalmam sem volt, hogyan kell automata sebváltót használni, az autóba helyezett pedálok sorrendjét is elfelejetettem.

“Remélem, a jobb oldali a gáz,” gondoltam, majd ütközésig magam felé húztam a sebváltót, ráléptem arra a pedálra, amelyikben leginkább bíztam, és reméltem a legjobbakat.

Egy percen belül már egy jó tízméteres, bukkanókkal túlzsúfolt akadályon keresztül vezettem az autót, aminek valószínűleg a felnijei is többet értek, mint amennyit én egész életemben megkerestem. A kocsi magabiztosan vette a bukkanókat, én minden pórusomból izzadva ugráltam az ülésemben, az oktató pedig, ha jól emlékszem, valami olyasmit mondott a rádión keresztül, hogy “lassabban kéne.”

Aztán amilyen hirtelen kezdődött, olyan hirtelen is ért véget az akadály, a kerekek immár sima földön forogtak. Hidegvérem utolsó cseppjeit felhasználva leparkoltam a többi autóhoz, és amilyen gyorsan csak tudtam, átadtam a volánt.

Ez volt az első akadály az öt közül. A végére már élveztem.

Teljesen rutintalan sofőrként is jól belerázódtam a pálya ritmusába, amiben a segítőkész instruktorok útmutatása is segített. A tapasztaltabb sofőrök is megtalálták számítasaikat a tréningpályán; a kihívások széleskörű nehézségi fokozatai gondoskodtak arról, hogy mindenki saját képességei szerint tesztelje magát és vezetési készségét. Holott a drivingcamp offroad-pályája a cég autóival is tesztelhető, a zsámbéki helyszínen akár saját járművünket is tesztelhetjük, amennyiben az alkalmas a komolyabb megmérettetésekre. Összességében egy profi csapattal rendelkező, okosan kialakított helyszínnel van dolgunk, ahová profiknak és kezdőknek is ugyanúgy érdemes látogatást tenniük.

A pályáról bővebben itt lehet olvasni.