Húsvét a szigeteken

A húsvét talán máig a legfontosabb, legjelentőségteljesebb ünnep a kereszténység számára; beleértve a katolikus, a református, az evangélikus, az ortodox (bár a görögkeleti egyház hívei máskor tartják) és sok más felekezet tagjait is. Ez az ünnep sokat változik régióról régióra, országról országra, de a lényeg mindig ugyanaz: pogány tavaszköszöntő tradíciók újraírása és újra feltalálása keresztényi köntösben, Jézus halálával és feltámadásával szentesítve. Az alábbi cikkben össze szeretnénk hasonlítani a magyar, illetve az angolszász húsvéti ünnepeket, hogy rávilágítsunk a különbségekre és a meglepő hasonlóságokra is.

Mi is a húsvét?

Húsvét Jézus Krisztus halálának és feltámadásának ünnepe. Ez azért fontos a keresztény világ számára, mert eme áldozat biztosítja az örök életet és a mennyek országát akkor, ha követjük Jézus Krisztus tanításait, hiszen Ő az emberiségért vállalt kereszthalált, magára véve az esendő ember bűneit Isten előtt, megbocsátást ígérve számára még akkor is, ha tévelyeg.

Ez az ünnep minden országban a nagyböjttel, a negyvennapos koplalással kezdődik, melynek végén nagy, egyhetes ünnep vár, a húsvét ünnepe, amelyben újjászületik a közösség, megbocsátódnak a tavalyi bűnök, és mindenki erőt merít magának, hogy az új, termő év viszontagságaira felkészüljön. Ezt az ünnepet mindig tavasszal tartják, és mindig felülírja az előző, pogány európai vallások tradícióit és hiedelmeit, és ezek a ki-kibukkanó különbségek azok, melyektől egyedivé válik a húsvét ott, ahol éppen ünneplik.

Pogány gyökerek

Magyarországon ilyen pogány gyökerekre vezethető vissza a húsvéti locsolkodás, amely egyértelmű termékenységi rituálé, valamint a busójárás is. De a rossz szellemek és a tél elijesztése minden európai országban megtalálható, az angolszászoknál legpopulárisabb módja az együtt énekelés, néha a részegeskedés.

Angliában ennek az ünnepnek a pogány gyökerei leginkább az úgynevezett „hot cross buns”-ban találhatók meg, de ezeket is „megkeresztelték”, és az eredeti, Nap-jelkép helyett (a „hot cross” = napkereszt vagy keltakereszt pogány szimbólum, ezt váltotta fel a kereszténység hasonló jelképe) immár Jézus halálának eszközét ábrázolják.

Ételek

A hamvazószerdával, a farsang utolsó napjával kezdődő negyvennapos gyász és koplalás, a nagyböjt ideje nagyon éhesen hagyja az embert. Húsvét napján ér véget a 40 napig tartó böjt, amikor a legjobb és az adott népre leginkább jellemző ételek kerülnek az asztalra. Ez nálunk, magyaroknál a feledhetetlen húsvéti sonkát, tormát, retket, hagymát és egyéb hasonló tavaszi zsenge zöldségeket jelenti, de Angliában egy kicsit másként fest az étlap. Sűrűn esznek ilyenkor bárányt, ami ugye Krisztus urunk jelképes állata, és ezt sokszor egy jellegzetes „mint jelly”, mentás szósszal tálalják. Elsőre kicsit bizarrnak tűnhet a mentolos báránysült, de nagyon ízletes, és idővel megszerethető. Friss, idei burgonyával és rozmaringos tavaszi zöldségekkel szokták tálalni, de ezer különböző módja van a bárány elkészítésének, és tájegységenként apró változások észlelhetők a menü összetételében.

A fő attrakció azonban a csokoládé és az édességek, köztük a már említett hot cross buns, mely citromos mázzal bekent piskóta, és a rendkívül finom marcipános, erdei gyümölcsös simnel cake. Ennek jellegzetes tésztája félig főtt, félig megsütött, ez adja különleges állagát.

Tradíciók

Közös a húsvéti tradíciókban a tojás és a nyúl mint jelképek. A tojás és a nyúl is ősi, pogány termékenységi jelkép, és a keresztény tradíció őket is magához ölelte, így húsvétkor kaptak helyet az új naptárban. A csokitojás eredetileg angol találmány, egyik legjobb válfaja a karamellával töltött cadbury egg, mely nagyon jólesik egy hosszú böjt után.

A húsvét előtti farsang szokását nem ismerik Nagy Britanniában, de felöltözni ők is fel szoktak egy morris dancing nevezetű eseményre, amikor a férfiak kiöltöznek, és sok szalaggal táncolnak, így űzve el a telet. Mivel a házasságok java része itt is, mint egész Európában, ebben az időben köttetik, ezért a hölgyek különösen díszítik a hajkoronájukat, „bonnet”-tekkel, melyek jellegzetes szász népviseleti hagyatékok.

Húsvét előtti nagycsütörtökön jellemző az alamizsnaosztás és a szegények megsegítése, a vallásos britek ilyenkor sokszor szociális munkát végeznek, hiszen ez az a nap, amikor Jézus maga mosta meg tanítványai lábát, és elhangzott az első mise is. Ez az úgynevezett „maudy thursday”, amely nagyon is élő tradíció – nem csak a vallásosak körében, ahogyan nálunk sem csak a hívők locsolnak –, és amely az idősek segítésére és tiszteletére emlékeztet mindenkit.

Mivel a britek többsége nem katolikus, hanem vagy anglikán, vagy református, és komoly történelmi konfliktus és szektariánus erőszak erősíti a mai napig ezt az ellentétet, ezért többfajta keresztény tradícióból eredő szokást is megszemlélhet az arra járó. Ezért Angliában a húsvét igen sokszínű ünnepet jelent, főleg az ország azon területein, ahol sokféle felekezet tagjai élnek együtt.

 Szerző: Mizsei Márk