Leglényegesebb tudnivalók a lóversenyről

Angol mintára gróf Széchenyi István és báró Wesselényi Miklós honosította meg hazánkban. Rövid idő alatt nagy népszerűségre tett szert, napjainkban már nem csak az arisztokrácia kiváltsága az izgalmas futamok figyelemmel kísérése, bárki biztathatja kedvenc lovát, vagy akár fogadhat is rá, ehhez azonban nem árt legalább az alapfogalmakkal tisztában lennie.

A versenyeknek két alapvető fajtája létezik, a galoppversenyzés, amelynek során a lovak nyergükben a zsokéval, annak irányításával vágtatnak a cél felé. Az ügetőverseny során a hajtó egy versenykocsiban, az úgynevezett sulkyben ül, a lovat ostorral ösztökéli a lehető leggyorsabb haladásra. A lónak csak ügetnie szabad, vagyis két átellenes lábának egyszerre kell földet érnie, vágtáznia tilos, mert ez esetben kizárják a versenyből.

Mindkét versenytípusra fogadhatunk tét, hely és befutó fogadás típussal. Tétre történő fogadás esetén azt kell megtippelni, hogy melyik ló érkezik elsőként a célba.

Ha a futamban hét vagy kevesebb induló van, az esetben az első két hely valamelyikén, nyolc vagy több induló esetén az első három helyezett között kell lennie az általunk választott lónak. Ez az úgynevezett hely fogadás.

Egy versenyben két lóra is fogadhatunk, befutó tétre történő fogadás esetén a fogadónak azt kell eltalálnia, hogy az indulók mezőnyéből melyik ló lesz az első és melyik a második helyezett. Hármas befutó esetén az kell eltalálni, hogy az adott versenyben induló lovak közül a futam végén melyik három ló lesz az első, második, illetve harmadik helyezett.

Szerző: Böröczky Katalin