„Nem akarok suliba menni” – segítség itt az iskolapánik!

A gyerekek számára hatalmas kihívást jelent az iskola és az új közeghez való idomulás, barátok, társak szerzése, és önmaguk elfogadtatása a többiekkel. Ezt az időszakot legtöbbször csak a család, a szülő segítségével tudják átvészelni, így nagyon fontos, hogy az első időkben árgus szemekkel figyeljük a csemetét, mert ha valami szokatlant észlelünk rajta, azonnal cselekedni kell. Mert az első osztályos, a kisiskolás és a már rutinos nebuló is bármikor áldozatául eshet a mumusnak, amit beilleszkedési zavarnak hívnak, hogyha a megszokott közege hirtelen megváltozik.

A beilleszkedéssel járó problémák sokféleképp testet ölthetnek: a reggeli rosszulléttől kezdve a gyakori sírógörcsökön át a heves dühkitörésekig. De az indokolatlan aggódás, szorongás rossz közérzet és hangulat is intő jel.

Azért is fontos szemmel tartani a gyereket, mert 7-8 éves korukig nem tudják pontosan megfogalmazni a nyomasztó érzést, sem annak kiváltó okát, ha pedig időben nem észleli a szülő a jeleket, akkor a beilleszkedési zavar a gyerkőc iskolai teljesítőképességére, szociális életére és saját közérzetére is kihat. A beilleszkedési zavar társulhat tanulási nehézséggel, ami további stressztényezőként frusztrálja a gyermeket, hiszen a rossz tanulmányi eredmények és a folytonos kudarcélmény csak rátesz egy lapáttal az iskola kiváltotta szorongásra.

Mit lehet tenni?

Mindenek előtt a szülő feladata, hogy észrevegye a beilleszkedési nehézséget, hiszen egy kisgyermek nem tudja megfogalmazni mi nyomasztja, egy nagyobb pedig nem fog róla beszélni vagy csak sok idő elteltével, amikor netán késő már változtatni. Szóval figyelni és figyelni ez a feladat, mert amint megváltozik a viselkedés akkor akcióba kell lépni. Az alábbi tanácsok hasznos útmutatók, ha csemetéd szorong az iskolától.

Keresd az okot

A gyermek nem látja át még úgy az összefüggéseket, ahogy a felnőtt. A beilleszkedés hátterében sokszor olyan dolgok állhatnak, amiről a gyerek nem tehet (például szemüveges, duci, stb.), tehát a testi adottságok, de előfordul, hogy lelki gondok nehezítik a napjait (az otthoni viszony, szülő-gyerek kapcsolat milyensége). Akárhogy is legyen, egy kis odafigyeléssel könnyen a végére járhatsz a dolognak, így egy lépéssel közelebb kerülhetsz a megoldáshoz.

Beszélgetés

Ha sikerült beazonosítani a szorongás forrását, akkor jöhet a „nagy beszélgetés.” Ez pedig fontos, hogy a későbbiekben a gyerkőc tudja, hogy bizonyos helyzetben és bizonyos közegben hogy viselkedjen.

Még ideje korán érdemes a saját nyelvén elmagyarázni neki, és megértetni vele, hogy adott közösségek mit várnak el tőlük, azaz hogy tudnak a leghamarabb beilleszkedni, és mik azok az írott, íratlan szabályok, amelyeket be kell tartani ahhoz, hogy „közülük valóként” tekintsenek rá.

Elsőre ez furcsán hangozhat, de gondoljunk csak bele, mi már tudjuk, hogy viselkedjünk idegenek között, a buszon, a munkahelyen, vagy bárhol máshol, míg a gyerkőc ezt csak is tőlünk tanulhatja, meg vagy saját kárán, ami pedig a fent említett szorongásos állapotokhoz vezethet.

Stresszlevezetés gyerek változatban

Fontos, hogy semmiképp ne hagyjuk begubózni a gyereket. A suli utáni programok a saját barátokkal töltött idő ugyanis meghozza gyümölcsét. Feloldja a nap közben összegyűlt stresszt, ami egyrészről azért jó, mert „tiszta” fejjel beszélgethetnek a nehézségekről másrészről pedig a szorongásos tünetek és panaszok enyhülnek.

Egyet fontos megjegyezni, a szülő sosem tehetetlen, csak oda kell figyelnie a gyerekének minden rezgésére, és megpróbálni ösztönösen kezelni, segíteni a felmerülő nehézségeket. Ha van egy kis pedagógiai érzéke és elég türelme akkor nem lehet gond, ha viszont nem boldogul, akkor érdemes szakértő segítségét kérni, mert ha hagyjuk elharapózni a problémát, akkor hosszú távon károsíthatjuk gyermekünk tovább menetelét, szociális életének milyenségét.