Az első aranykor

A budapesti Műcsarnok jubileumi kiállítással ünnepli épülete megnyitásának 120. évfordulóját. Az intézmény létrehozása és felavatása a Monarchia és Magyarország virágzásának idejére esett.

Az első aranykor

című tárlat e korszak festmény-remekeiből válogat. Az egykori duális államhoz tartozó nemzetek festészetét bemutató kiállítás Magyarország és Ausztria mellett Csehország, Lengyelország, Románia és Horvátország múzeumainak és magángyűjtőinek együttműködésével jött létre, és közel 200 művel várja a közönséget.  A megnyitó dátuma szimbolikus: Ferenc József halálának századik évfordulója volt.

Megtekinthető: 2017. március 12-ig

A Műcsarnok

megalapításának pillanatától nyitott volt a Monarchia egészének képzőművészetére. A most kiállított munkák, illetve alkotók jelentős része már megfordult korábban is az intézmény kiállítóhelyiségeiben.

Ferenc József uralkodásának ideje a folyamatos modernizáció korszaka volt Közép-Európában, a gazdaságban és a kultúrában is. E korban teremtődtek meg a modern társadalom intézményes alapjai. Eltérő ritmusban és eltérő hangsúlyokkal, de mindegyik nemzet politikai és gazdasági elitje aktívan közreműködött ebben a folyamatban.

A soknemzetiségű birodalom uralkodójának halálával lezárult korszak szellemi öröksége a mai napig meghatározó az európai utódnemzetek kulturális életében. Ferenc József kora a művészetek, és különösképpen a festészet valódi virágkora volt a Monarchiában.

A Műcsarnokot működtető Országos Magyar Képzőművészeti Társulat a kiegyezés után folyamatosan jelentős támogatást kapott az államtól. Az 1896-ra elkészült épülettel a kultúrpolitikának kettős célja volt: egyrészt rendszeres bemutatkozási lehetőség a magyar művészek számára, másrészt bekapcsolni a művészeket a nemzetközi vérkeringésbe.

Az első aranykor

című tárlat azt a folyamatot is láttatja, ahogyan a Társulat tevékenységének segítségével kultúrpolitikusok, mecénások és művészek együttesen virágoztatták fel és tették a modern magyar kultúra részévé a képzőművészetet. A bemutatott stílusáramlatok megrajzolják a korszak szellemi arculatát, az ízlés változásait.

A jelentős külföldi múzeumok műtárgyaival kiegészített magyar anyag a szakemberek számára is tartogathat újdonságokat: közvetlen összehasonlítás lehetőséget az egyes nemzetek közösen formálódó, de egyéni karakterjegyeket mutató művészetében.

A négy és fél évtized festészetéből ízelítőt adó kiállítás a fő stílustörekvéseket korszakokra bontva mutatja be. A historizmus, a realizmus és a modern szálak kronologikusan következnek, kitérve a magyar mellett az osztrák, cseh, lengyel és horvát festészet jellemzőire. Ezeket együtt szemlélve kirajzolódnak a közös vonások, de az eltérő karakterű művészet is. A korszak különösen érdekes és látványos fejezete a 3 M-ként aposztrofálható festő-fejedelmek: Hans Makart, Jan Matejko és Munkácsy Mihály egy-egy monumentális alkotásának együttes bemutatása. Érzékelhetővé válik, miért voltak ők a Monarchia historizmusának „festő sztárjai”.

A kiállításhoz több mint kétszáz oldalas reprezentatív katalógus készül magyar, illetve angol nyelven.