Karácsony vegán kiadásban, avagy a zöldség dicsérete

A karácsonyi ünneplésről első sorban az ajándékozás, és a finom ételek tömkelege jut eszünkbe, amelyek nincsenek híján a húsnak és fűszereknek, nem véletlenül.

Tradíció a tányérban

A karácsonyi eszem-iszom kultuszának kialakulása mögött évszázados néphagyomány áll. Az asztalra kerülő ételek mindegyikének mágikus erőt tulajdonítottak, amelyekből minél többet falt az ember, annál nagyobb esélye volt arra, hogy Fortuna kegyeibe fogadja. A fokhagyma az egészséget, a méz az élet édességét szimbolizálta, míg a hal (amely a vízben gyorsan úszik) a fejlődés, haladás jelképe volt. Az ünnepi asztalnál szenteste mindezek mellett a bőséget szimbolizáló ételeket részesítették előnybe, azaz a lencsét, a babot, a mákot és a diót. Nem véletlen tehát, hogy az ünnepi asztalon valamilyen halétel és a bejgli előkelő helyen gőzölök.

Az évszázadok alatt a karácsonyi menüsor szinte mit sem változott, s noha ma már nem tulajdonítunk földön túli erőket az ételeknek, a nagyanyáinktól ránk hagyományozott karácsonyi recepteket eszünk ágában sincs megváltoztatni. Egyszerűen csak azért, mert oly mélyen belénk ivódott, hogy a karácsonyi menüsor a hal, hús és bejgli nélkül nem létezik. Legalábbis a vega és vegán életmód térnyeréséig nem létezett.

Vega, vegán? Nem mindegy!

A táplálkozásbeli különbségek épp annyira képesek megosztani a közvéleményt, mint az elnökválasztás előtti időszak. A húsevők a létező összes érvet felhozzák, hogy saját igazukról meggyőzzék a másként gondolkozót, ami fordítva is igaz, sőt kiegészül a húsfogyasztók környezetkárosítónak titulálásával. Tisztára, mint a Clinton, Trump kampányidőszakban!

No, de visszakanyarodva a témához: Indiában találjuk a legtöbb vegetáriánust, ahol a lakosság 30 százaléka nem eszik húst, amit Olaszország (10%), Svédország (10%) és Németország (10%) követ. Nagy-Britanniában egy 2009-es kutatás szerint a lakosság 3 százaléka nem fogyaszt húst, míg ez a szám Magyarországon csupán 1 százalék.

A helyzet jelen állása szerint a mindenevők vannak többségben, de a vega és vegán életmód térnyerése az utóbbi években egzaktan nőtt. Utóbbi kettőt pedig gyakran összekeverik. A vegetarianizmus és vegán étrend között azonban jelentős különbség van.

A vegetarianizmusnak különböző fokozatai vannak: szemivegetáriánus (eszik halféléket, szárnyasokat, tojást és tejtermékeket, de nem fogyasztja a négylábú állatok húsát), peszkatariánusok (halat és tenger gyümölcseit esznek, húst, tojást és tejtermékeket nem), ovo-lakto vegetáriánus (egyáltalán nem eszik húst, de tojást és tejtermékeket igen), lakto-vegetáriánus (ignorálja a húst, tojást nem eszik, de a különböző tejtermékeket igen).

A vegán étrend, ami egyébként a vegetarianizmus egyik alfaja (szigorú vegetarianizmus), gyakorlatilag minden olyan ételt és alapanyagot mellőz, ami állati eredetű, vagy előállításában közreműködtek állatok (pl.:méz). A vegánok nem csak az étrendjükben különböznek. Életmódjuk meghatározó mozzanata az állatok kihasználásának, felhasználásának ignorálása. Ezért a vegánok nem hordanak állati eredetű ruhákat, és az állatokon tesztelt szépségipari termékeket sem használják.

A vegánságnak is vannak fokozatai léteznek az úgynevezett, nyers vegánok vagy másnéven raw vegánok (nem fogyasztanak semmilyen állati eredetű ételt, és csak nyers tápanyagot esznek, amiket. 40-42°C fokon hőkezelnek), a fruitariánusok (csak és kizárólag gyümölcs alapú ételeket esznek, illetve mézet), és a flexitariánusok. Utóbbiak kicsit kilógnak a sorból és a vegetáriánusok őket a húsevők közé sorolják, mert a flexitariánusok vendégségben és éttermekben esznek állati eredetű ételeket – ha nincs más -, viszont otthon mellőzik a húst.

Summa summarum, ha egy mondatban kellene megfogalmazni a kettő közti különbséget, akkor az nagyon leegyszerűsítve, valahogy úgy hangzana, hogy míg a vegák fogyasztanak állati eredetű ételeket, tehát tejterméket és tojást, addig a vegánok ezeket is mellőzik étrendjükből.

Karácsony a’la vegan

Nos vegánnak lenni a mindenevők uralta világban nem könnyű, főképp az ünnepi időszak közeledtével, amikor minden rokon húst-hússal készít, és a boltok polcai is az állati eredetű termékektől roskadoznak. A vegán karácsonyi menü azonban a nehezített körülmények közt is hű marad önmagához.

Az vegán ünnepi ételek alapját a zöldségek, a szója a szejtán és a fűszerek adják, amelyekből meglepő módon ízes, finom ételeket lehet készíteni, akár töltött káposztát is.

A karácsonyi menüben a klasszikusan hússal készült sültek helyét a diósült, a csípős pirított tofu steak, a már említett töltött káposzta vagy a marinált tempeh veszi át.

A köretek nem sokban különböznek, a kelbimbó, a burgonyapüré vagy épp a sütőtök ugyan úgy megtalálható, mint a bab vagy a zöldségfélék. Ami a leveseket illeti húsleves és halászlé helyett a nagy kedvencnek számító gesztenyekrémleves vagy brokkoli krémleves kerül a tányérba.

A desszertek közül a bejgli, mákos guba és kalács is a menü része, persze vegán változatban, az extrémebb ízek kedvelői számára a céklás csokoládé torta vagy épp a fehércsokis citromos sajttorta az ideális.

A szeretet ünnepén, ahogy a fentiekből is látszik a hagyományos, szerencsehozó alapanyagok a vegán konyhában sem tűnnek el, csak alternatív elkészítési módokkal kiegészülve kerülnek az asztalra. Ha kísérletező kedvedben vagy, próbáld ki a vagán desszertek, vagy levesek valamelyikét!

Ha az ételkérdésen túl vagy, de ajándékvásárláson töröd a fejed vegán barátnődnek, barátodnak, ehhez is van hasznos tippünk! Boldog karácsonyt!