Gasztronómiai élmény a Kurta Étteremben

Kiskőrös környéke már az újkorban lakott volt. A halban, vadban gazdag mocsaras, lápős, csalitos környék biztonságos volt. A környékbeli puszták, legelők állattartásra, legeltetésre alkalmasak. A nedves réteken főként szarvasmarhát és juhokat tartottak. Számos leletanyag tanúskodik agyagedények készítéséről, mely a mai napig igen fejlett a környéken. Számos nemzetiség élt e területen. A feltárt gazdag leletanyag például arra utal,hogy a római provinciák védelmére ide telepítették szarmata-jazig népet. Kelták,avarok, szlávok, bolgárok, majd szlovákok lakták e tájat. A zömmel protestáns vallású lakosságot sokáig üldözték, templomukat 1730-ban földig rombolták.

Még Petőfi idejében is szlovák nyelven folyt az oktatás. Ám a város népe csatlakozott az 1848-49- es szabadságharchoz Kossuth hívó szavára. A világon a legismertebb magyar költő, Petőfi Sándor 1823. január 1-jén Kiskőrösön született. Édesapja hentes-és mészárosként a megye egész területét bejárta.. Az emlékházat nagy ünnepség keretében 1880. október 16-án avatták fel.  A fővárosi vendégek elé (akik Budapesttől Hartáig hajón tették meg az utat, mivel Kiskőrösnek vasútja még nem volt) a közösségi elöljáróság fogatokat küldött, és a közösség határában várakozó tömeg örömujjongással és kendők lobogtatásával fogadta Jókai Mórt valamint kíséretét. Jókai a következő szavakkal vette át az emlékházat;Üdvöz légy, emlékezetes hajlék, aki Petőfit születni láttad, új gazdád, a magyar irodalom nevében üdvözöllek.

Az utcai szobában – mely szinte változatlanul maradt az idők folyamán – a család egykori bútorai, a szabadkéményes konyhában pedig korabeli főzőedények találhatók. A szülőház mellett álló kétszintes emlékmúzeumban Petőfi életútját bemutató állandó kiállítást és évente több rangos tárlatot láthatnak az ide érkezők. Megtekinthetjük itt az Európa-szerte is különleges műfordítói szoborparkot, az irodalmi múzeumot, melynek része egy kis galéria is.

Nem messze a szülőháztól áll a közelmúltban átadott János Vitéz ház, ahol interaktív elemekkel ismerkedhetnek meg a gyerekek Kukorica Jancsi kalandos életével. A kiskőrösi Borok Házában sok érdekes ismeretet gyűjthetünk arról, hogy a filoxéra járvány után, amikor a történelmi szőlőterületeken kipusztultak az ültetvények, a betegségnek ellenálló homoki területeken miként alakult ki a kétszintes, gyümölcsfákkal vegyes szőlőművelési forma. S ha kedvünk tartja, ahelyi borászok negyvenféle bora közül kóstolhatunk.

A hűvös, szeles időben jól átmelegedtünk a Kunság-Szesz Zrt. Mátyás Pálinkaházának díjnyertes italait kóstolva. Megtekintettük a számítógép vezérlésű, korszerű pálinkafőzdét, ahol szinte emberi kéz érintése nélkül készül a pálinka. Ezt követően a város szélén álló, népszerű Kurta Étterembe tértünk be, ahol igazi gasztronómiai élményben volt részünk. A Kurta étterem hosszú múltra tekint vissza. A kezdeti épület az 1800-as évek végén épült. A többször átépített, kibővített épület nemcsak külsőleg szépült meg, a konyhája is teljes átalakuláson ment keresztül a közelmúltban. Látogatásunk során előételnek lassú tűzőn sült sertéshús kocsonyát tálaltak grillezett kaláccsal és lilahagyma lekvárral, amely elvárásainknak megfelelően régi korok ízét idézte, de mégis maga a tálalás és a különböző ízek harmóniája különleges élményt nyújtott. Levesnek az étterem specialitását, pandúr gulyást kértünk, ami magyaros gulyásleves gombával és velővel gazdagítva. Kis bográcsban tálalták, igazán a helyhez illő. Fő fogásnak füstös egész barbecue oldalast rendeltünk steak burgonyával, majonézes káposztasalátával és házi barbecue szósszal. Fa deszkán tálalva nem csupán ízletes, de látványos fogás. Bár már jóllaktunk, de nem tudtunk ellen állni egy lime-os panna cottának. Kellően könnyű fogás volt, mely megkoronázta az étkezést.

Szöveg: B.Mezei Éva