A Cafe Society tarolt Cannesben

A 69. Cannes filmfesztivál nyitófilmjével már a vetítést követ két órában tele volt a sajtó, ahogy most is, a rendező pedig újabb és újabb részleteket árul el, többek közt azt is miért rúgta ki Bruce Willist.

A 81 éves amerikai rendező, Woody Allen 46. filmje a Cafe Society nyitotta a Cannes filmfesztivált, amit szokása szerint versenyen kívül mutat be. Az Alkonyat mozikból ismert Kristen Stewart és Jesse Eisenberg főszereplésével készült film egy nosztalgikus tragikomédia, amit Hollywood és New York között játszódik az 1930-as évek második felében. Hősei filmsztárok, gengszterek, manökennek, milliárdosok. A sztori pedig egy szerelmi trilógiát dolgoz fel, amiben minden fellehető, ami Woody Allen-t azzá tette aki.

„Megpróbálok romantikus lenni, romantikus filmeket készíteni, amikor sikerül. És ez most tényleg az!” – mondta a négyszeres Oscar-díjas rendező.”Évekkel ezelőtt magam játszottam volna a főszerepet”,de Jesse Eisenberg személyisége még izgalmasabbá tudta tenni a karaktert.

A jazz zenével átitatott, melankolikus jelenetek a látványvilága az Oscardíjas operatőr Vittorio Storaro profizmusát tükrözi az izgalmas forgatókönyv pedig Woody Allan szemlélődését a világról, aki olyan kérdéseket feszeget az alkotásban, mint az idealizált világkép és a zord valóság közötti szakadék és az élet értelme, a döntések helyessége.

A legjobb Woody Allen-film a Blue Jasmine óta, de a dráma nem maradhat el

A filmkritikusok az egekig magasztalták az alkotást, amiről az is kiderült, hogy a főszerep eredetileg Bruce Willisé volt, de Woody Allan ráunt arra, hogy színész nem tudja megtanulni a szövegét, ezért kirúgta.

A médiaszereplés azonban volt, akinek szemet szúrt. Ronan Farrow a The Hollywood Reporterben megjelent cikkében a média felelősségére hívja fel a figyelmet, amiért nem gyakorol nyomást apjára, Woody Allenre, akiről nevelt lánya, Dylan azt állította, hogy kislány korában szexuálisan zaklatta. Ronan Farrow szerint apját „a belenyugvás kultúrája” veszi körül, és cikkében azzal vádolta az újságokat, hogy nem foglalkoztak a nővére állításaival. Mint írta: ez a „bűntelenség és a csend” médiakultúrája, amely idén tovább folytatódik Cannes-ban is.

A kényes téma egyébként a Café Society szerdai cannes-i sajtóértekezletén sem merült fel, sőt a későbbiekben sem firtatták a dolgot, ami az előző évekhez képest csodaszámba megy.

Frenki