A földi istenek csatája: olimpialexikon

Az olimpia története pont olyan változatos és izgalmas, mint maga az esemény. Már az ókorban is felfigyeltek összekovácsoló erejére, ami az évszázadok folyamán egyre csak nőtt. Talán ezért várja mindenki olyannyira, és magasztalja az egekig, mert egyetlen dolog, a sport még képes arra, hogy általa a fragmentált világ egy kicsit újra összeforrjon.  

Halhatatlan történelem 

Az első ókori olümpiai játékok i.e. 776-ban vették kezdetüket a görögországi Olümpiában, és egészen i. sz. 393-ig rendszeresen meg is tartották őket. A népszerű sportversenynek azonban Nagy Theodosius császár vetett véget, mondván, hogy a kereszténységben nincs helye pogány eseménynek. Az uralkodó így egy 11 évszázados hagyományt tiltott be, aminek felélesztése több mint ezer évet váratott magára. Először a görög költő és újságíró, Panajótisz Szúcosz javasolta a felélesztését Halottak párbeszéde című versében, 1833-ban, a megvalósítás azonban 1859-ig váratott magára. A rákövetkező néhány évben újra rendszeresítették az olimpiai játékokat, aminek az egész világ örült. Fényéből ez idő alatt mit sem vesztett. A mai napig működő Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) 1894-ben jött létre, feladata a rövid idő alatt egymás után alakuló nemzeti olimpiai szervezetek összefogása. 
De nem csak az olimpia szerkezete kezdett kiforrottá válni, hanem a sportesemény napjainkra ikonikussá vált jelszavai és szimbólumai is. 

Beszédes szimbólumok 

Már az egészen kicsi gyermek is tudja, hogy az egymásba fonódó öt karika az olimpia jelképe, akárcsak a fellobbanó láng. Az évek során agyunkba égett e két legismertebb ikon, de tudjuk-e jelentésüket? 
Az öt karika az öt kontinens egységét szimbolizálja, a karikák színei pedig (fehér, vörös, kék, zöld, sárga és fekete) a világ minden nemzetének zászlajában megtalálhatók. A zászlót 1914 óta minden esemény megnyitóünnepségén felvonják, a záróünnepségen pedig leeresztik. 
A sportesemény másik ikonikus jelképe a láng. Ezt mindig a görögországi Olümpiában gyújtják meg, nem is akárhogy: csak a Nap melegét használják fel hozzá. Ezzel a lánggal gyújtják meg később az olimpiai stadionban elhelyezett hatalmas fáklyát, amely a játékok végéig ég. 
Az olimpia hivatalos himnuszát 1958-ban írták és két évvel később vált a sportesemény hivatalos dalává. 
A jelmondata: „Citius, Altius, Fortius” azaz „Gyorsabban, Magasabbra, Erősebben”. Az esküje pedig így szól: 

„A legfontosabb dolog az olimpiai játékokban nem a győzelem, hanem
a részvétel, hasonlóan az élethez: nem a diadal, az igyekezet a fontosabb.
A legalapvetőbb dolog nem az, hogy legyőzd társaid, hanem, hogy küzdj jól.”

Mennyit ér az érem? 

A kérdés, amely mindenkit foglalkoztat: mennyit kap egy olimpikon az érmei után, és mennyit ér maga a medál. Nos az utóbbi sokkal kevesebbet ér, mint általában gondolják. A jelen gazdasági helyzetben nem többet, mint 160 000 forintot, míg az éremért járó pénzjutalom ennek többszöröse. Habár ez attól is függ, melyik ország színeiben arat győzelmet a sportoló, ugyanis régiónként eltérő, hogy mennyi pénz jár a dobogós helyezések után. 

Maga az érem 500 gramm, és az aranyérem sem tartalmaz az 1900-as évek eleje óta 1,2 százaléknál több aranyat. Valójában közel 99 százaléka ezüstből készül, és csak a galvanizáláshoz használják fel az aranyat. Egy-egy érem elkészítése két teljes napot igényel, a riói olimpiára például 5130 darab készült a paralimpiai játékok érmeivel együtt. 

Ami a helyezésért járó pénzjutalmat illeti, idén a szingapúriak jártak a legjobban, mert az aranyérem náluk 208 millió forintot ért. Magyarországon azonos teljesítményért az egyéni versenyszámban 35 millió forintos állami jutalom üti a markát a sportolónak, míg az ezüstért 25, a bronzéremért pedig 20 millió forint jár. A párosban, csapatban versenyzők tagjai ennek bizonyos százalékát kapják, ami a párosoknál 90, a kajak négyesekéi 80, a csapatokéi 70 százalékot jelent.
Az Egyesült Királyság sportolóinak viszont csak a dicsőség jut, ugyanis a kormány nem ajánlott fel pénzjutalmat az eredményes versenyzőknek. 

Botrányos építkezés, botrányos végeredmény

Mielőtt azonban elmélyednénk a magyar sikerekben, vessünk egy pillantást az eseményt megelőző felkészülési időszakra, mert az építkezés a maga kategóriájában szintén „olimpiai teljesítmény” volt. 
Rio de Janeiro ugyanis kis híján belefulladt az olimpia megrendezésével járó feladattengerbe; nemcsak a közbiztonság hagyott némi kivetnivalót maga után, de a torna indulása előtt négy héttel Rió még versenyt futott az idővel. A stadionok félkész állapotban várakoztak, az utcákat építkezési törmelék borította. A lakosság nem volt feldobva az állapotoktól, és a sporteseménnyel járó kitüntetett szerepet sem élvezték. Többen arra panaszkodtak, hogy a gigantikus költségvetésből készülő olimpia miatt a rendőrök fizetését csökkentik, pedig a közbiztonság rosszabb, mint valaha.
Az alapvető problémák mellett is a zikavírussal és a szennyezett vizekkel szembesülniük kellett a szervezőknek. Az előbbi miatt több olimpikon is lemondta szereplését, tartva a kórtól, az utóbbi pedig megoldhatatlanná vált. Az NOB – látva a szervezők tehetetlenségét – inkább figyelmeztette az úszókat, hogy tartsák csukva szájukat a víz alatt, ha nem akarnak hányingert, hasmenést és ki tudja, milyen betegséget kapni a baktériumokat, ürüléket tartalmazó fertőző víz miatt. 
A botrány az olimpiai falut sem kerülte el, ahonnan több sportoló hanyatt homlok menekült az áldatlan állapotok miatt. Akik maradtak, esténként a Mc Donald’s előtt gyülekeztek a napi kalóriaadagért, ugyanis az esemény beszállítója az amerikai gyorsétterem-lánc volt. Micsoda paradoxon! De nemcsak a Meki, hanem a Tinder is lázban tartotta a sportolókat. Az olimpiai falu környékén 120 százalékkal emelkedett az applikációt használók száma, és idén rekordmennyiségű ingyen óvszert tartalmazó automatát (40 000 db, ami napi két alkalom fejenként) helyeztek el a szállásokon. Meglepő? Köztudott tény, hogy az olimpia a sport mellett a szexről szól, csak valahogy ez sosem kap akkora hangsúlyt. 

Magyar sikerek 

Az idei olimpia kifejezetten sikeres volt, egy világrekorddal és nyolc aranyéremmel zártuk az eseményt. Hasonló eredményt legutoljára 1992-ben, Spanyolországban ért el a magyar csapat. Az első helyezések mellett három ezüstéremmel és négy bronzéremmel büszkélkedhetünk, így összesen tizenöt éremmel a 12. helyen zártuk e legnívósabb sporteseményt. Az első helyezett Amerika, amit Nagy-Britannia és Kína követ. 

Két magyar sportolónk, Hosszú Katinka és Kozák Danuta a riói játékok legjobb tíz sportolójának a listájára is felkerült. Hosszú Katinka, akit egekig magasztaltak a külföldi szaklapok is, immáron háromszoros olimpiai bajnok a 100 méteres hát-, a 100 méteres és a 400 méteres vegyes úszásban. Az alázat és a kemény munka meghozta gyümölcsét Kozák Danuta kajakozónak is, aki egyéniben, párosban és négyesben is első helyen végzett, és hirtelen egy ország kedvencévé vált. Szállóigévé lett mondása sokakat ösztönzésre bír:

„Célozd meg a Holdat, de nem baj, ha nem éred el, akkor is a csillagok
között vagy. Én megcéloztam a Holdat, és el is értem.”

Szintén a dobogó tején állt Szilágyi Áron a férfi egyéni kard olimpiai bajnoka és Szász Emese párbajtőröző. Ezüstéremmel gyarapította Magyarország medálgyűjteményét Cseh László, a férfi 100 méteres pillangóúszás második legjobbja, Hosszú Katinka úszó és Imre Géza egyéni párbajtőröző. Bronzéremmel érkezett haza Márton Anita súlylökő, Kenderesi Tamás úszó, Kapás Boglárka úszó, és a Boczkó Gábor, Imre Géza, Rédli András, Somfai Péter alkotta férfi párbajtőr csapat. 
Azok a sportolók, akik nem szereztek érmet, szintén hatalmas teljesítményt nyújtottak, hiszen kijutni az olimpiára már önmagában emberfeletti teljesítmény, amit alázat, kemény munka és fegyelem nélkül nem lehet elérni. Innen is gratulálunk a magyar olimpikonoknak, és reménnyel telve nézünk elébe a 2020-as olimpiának, amit Tokióban rendeznek. A japán kultúrából kiindulva emlékezetes olimpiára számíthatunk.

szerző: Kiss Franciska