Álom, édes álom

Senki sem tudja biztosan, miért álmodunk, de a kérdés mindig is foglalkoztatta az emberiséget.
A kutatóknak hála azonban egyre közelebb kerülhetünk e homályos terület megismeréséhez.  

Az alváskutatók a mai napig mérik a szem körüli izmok és végtagok mozgását, valamint a szívritmust és a légzés mélységét is. A pihenő időszak kezdetén az izmok állapota még megegyezik, míg a szívritmus és a légzés fokozatosan csökken, ezt az időszakot nevezzük gyors-szemmozgás-nélküliségnek (non-rapid-eye-movement, NREM). A pihentető alvás szempontjából ez a szakasz fontos szerepet játszik, hiszen ebben az időszakban áll helyre a szervezet energiája. A kutatók szerint az álmok túlnyomó többsége viszont, a REM fázisban történik (rapid-eye-movement), az erős agyi aktivitás jellemzi ezt a szakaszt.

A vizsgálatok szerint az agytörzsben lejátszódó folyamatok váltják ki az álmokat, viszont az agyunk egy magasabb szintű gondolkodása gyakorolja a befolyást a szokatlan, esetenként ijesztő elemekre. Teljesen pontosan senki sem tudja miért is álmodnak az emberek. Több feltevés is létezik ezen a téren, többek közt:

a. Az álmok az egyén titkos vágyait fejezik ki. Az elfojtott gondolatok, vágyak ilyenkor nyernek teret a képzeletünkben.
b. A nap során felmerült spontán problémáinkat próbáljuk megoldani az álmokkal.
c. Az álmok fázisa segíti a nap folyamán megtanultak bevésését, frissíti az agyat, miközben pihenni hagyja bizonyos részeit.

Egy alvási ciklus körülbelül 90–120 percig tart, ezen idő alatt 4 NREM és 1 REM fázis különíthető el egymástól. Egy éjszaka alatt tehát ezek váltakozása nagyjából hat-hét alkalommal fordul elő. A legkönnyebben az alvás végső szakaszában a REM fázisban tudunk felébredni, ami gyakran meg is történik, de mindössze pár másodpercre, így erre túlnyomórészt nem is emlékszünk.