Skip to main content

Az adó minden országban másképp barátkozik a sportcsillagokkal

Tóth Alex – januári átigazolásával az angliai Bournemouth csapatába – minden idők legdrágább NB I-ből távozó játékosa lett, 12 millió euróval (+3 millió euró bónusz lehetőséggel) gazdagítva előző klubcsapatát, a Ferencvárost. A 20 éves játékos szenzációs igazolása az angol csapathoz újra beszédtémává tette a nemzetközi élvonalbeli ligákban játszó magyar focisták álomfizetéseit.

Bár Alex fizetéséről nem jelent meg publikus adat, legsikeresebb honfitársunkról, a szintén Angliában játszó Szoboszlai Dominikról tudható, hogy éves szinten bónuszokkal együtt 7,8 millió angol fontot kereshet, ami 3,4 milliárd forintnak felel meg. A Bournemouth Alexhez hasonló kvalitású futballistáinak éves fizetése is könnyen elérheti az 1,1 milliárd forintot.

A Bournemouth kiváló ugródeszkának bizonyult Kerkez Milos számára, aki 2025 nyarán a Liverpoolhoz igazolt, a brit sajtó szerint kb. 40 millió font körüli átigazolási díjért, és 2030-ig szóló szerződést kapott. A fizetését a klub nem teszi közzé, de a Capology becslése alapján a 2025–26-os szezonra kb. évi 3,9 millió font lehet az alapbére bónuszok nélkül.

Ezek a fizetések nem csak egy átlagember számára csillagászatiak, de még a hazai klubcsapatokban játszó élfocisták számára is álomszerűnek tűnhetnek. A magyar top ligában, az NB I-ben játszó legjobban kereső futballisták fizetésének felső sávja becslések szerint évi bruttó 350 millió forint körül alakul, ami körülbelül Tóth Alex feltételezhető angliai fizetési nagyságrendjének egyharmada.

Ugyanakkor, érdemes jobban a számok mögé nézni, hogy vajon a két ország eltérő adózási rendszere mennyiben árnyalja ezt a jelentős különbséget – melyben dr. Horváth Balázs, az SQN Trust Bizalmi Vagyonkezelő Zrt. igazgatósági tagja és nemzetközi adószakértője lesz segítségünkre.

Dr. Horváth Balázs szerint érdemes tudni, hogy a magyar állam az adórendszeren keresztül is támogatja a hazai futball versenyképességét, aminek következtében igazi „adóparadicsom” a futballisták számára Magyarország. A törvény évi 500 millió forint jövedelemhatárig biztosítja nekik az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (EKHO) szerinti adófizetést, ami 15%-os összesített adóterhet jelent. Ezzel szemben, Angliában a futballisták is pont ugyanolyan feltételek mellett kötelesek adózni, mint bármelyik alkalmazott, a személyi jövedelemadóztatás pedig sávos rendszerű. A legmagasabb, évi 125 ezer font jövedelem feletti sáv – melybe a Tóth Alex szintű focisták jövedelmének döntő hányada esik – 45%-os kulcs mellett adózik.

Konkrét példával szemléltetve, az NB I-ben játszó legjobban fizetett focisták éves bruttó 350 millió forintos fizetéséből közel 300 millió forint tisztán megmarad adózott jövedelemként. Ezzel szemben, egy Angliában játszó, Tóth Alex szintű futballista éves bruttó 1 milliárd forintos fizetéséből alig 540 millió forint marad meg az adó és társadalombiztosítási járulék levonása után.

Míg a hazai és angliai bruttó fizetések között csaknem 3-szoros a különbség, addig – a két ország adózási rendszerében rejlő különbség miatt – a nettó jövedelmek között csupán 1,8-szoros az eltérés. Ha ehhez még hozzászámítjuk az eltérő lakhatási és megélhetési költségeket, akkor arra következtethetünk, hogy bár minden szempontból jelentős karrier-előrelépés Tóth Alex átigazolása az angol Premier League-be, fizetésének ugrásszerű megemelkedése – az eltérő adóztatási rendszerek miatt – mégsem olyan drámai, mint amilyennek elsőre tűnhet.

Angliához hasonlóan, a legtöbb európai országban a futballisták bruttó bérének 40-50%-a kerül levonásra személyi jövedelemadó formájában. Magyarországon kívül Monacoban és Csehországban élvezhetnek még jelentős adókedvezményt a focisták.

Fontos azt is látni, hogy maga az OECD is külön jövedelemtípusként javasolja kezelni a sportolók – gyakran csillagászati összegű – fizetéseit és pénzdíjait. Ennek megfelelően, a főszabálytól eltérően, nem csupán az illetőség állama jogosult az ilyen jövedelmek adóztatására, hanem a forrásország is, vagyis az az állam, ahol a sportoló a jövedelemszerző tevékenységét ténylegesen kifejtette.

Ez azt jelenti, hogy függetlenül attól, rendelkezik-e az adott sportoló – például egy magyar labdarúgó – adóügyi illetőséggel Angliában, amennyiben ottani klubnál játszik, az ott realizált jövedelme után az Egyesült Királyságban keletkezik adófizetési kötelezettsége. Ugyanez az elv érvényesül abban az esetben is, ha a sportoló olyan versenyen vagy tornán vesz részt, ahol pénzdíj elnyerésére is lehetőség van.

Jó példa erre a február 1-én zárult Australian Open, amelynek 121 éves történetében 2026-ban került sor a valaha volt legmagasabb pénzdíjazásra: a tornagyőztesek – a kazak Elena Rybakina és a spanyol Carlos Alcaraz – fejenként 4.150.000 AUD, azaz közel 930 millió forint jutalomban részesültek, míg az összdíjazás elérte a 115.000.000 AUD-t. A győzelem örömét ugyanakkor jelentősen csökkenthette, hogy az alkalmazott forrásadó mértéke a 30–45%-ot is elérhette.

Legyen akár itthon, kedvező adózás mellett, akár Európa elit csapataiban, magasabb adókulcsok levonása után megmaradó nettó fizetés, ezek az összegek a magas életszínvonal biztosítása mellett komoly megtakarításokat és befektetéseket tesznek lehetővé a futballisták számára, ezzel biztosítva jövőjüket aktív pályafutásuk után is – tette hozzá Billwachs Tibor az SQN Trust Bizalmi Vagyonkezelő Zrt. igazgatósági tagja és befektetési szakértője.

Ha például egy 3 éves szerződéssel rendelkező játékos évi 500 millió forintos nettó fizetése felét félreteszi három éven keresztül, és azt lakossági állampapírba fekteti 7%-os hozammal, akkor ebből a harmadik év végére 105 millió Ft kamatjövedelemhez jut. Természetesen ekkora vagyonokat már érdemes komplex módon, a tulajdonos igényei szerint, a kockázatokat geográfia és eszközosztály tekintetében megfelelően megosztva befektetni – világított rá Billwachs Tibor.

Téli veszélyek a reptéri parkolókban: erre figyeljen indulás előtt

Februárban sokan hagyják autójukat a budapesti repülőtér környéki parkolókban meleg éghajlatú úti célokra indulva, ám a téli időjárás veszélyei komoly figyelmet igényelnek – hívják fel a figyelmet szakértők. A fagy, a só és az akkumulátorok gyengülése gyakori probléma. Rácz Béla, a Mopark marketingigazgatója szerint ezek megfelelő előkészületekkel megelőzhetők. A szakember zárt, fedett parkolót javasol hosszabb utak esetén, valamint kiemelte a biztonsági tényezők – kamerák, felügyelet – fontosságát is. A parkolóhelyek gyors telítődése miatt februárban különösen ajánlott az előfoglalás.

Február eleje hagyományosan a „télből a nyárba” utazások időszaka: sokan ilyenkor indulnak el melegebb úti célokra, miközben az autójukat napokra vagy akár egy–két hétre a repülőtér közelében hagyják. A téli időjárás azonban különleges kihívásokat jelent az álló járművek számára – nemcsak kényelmi, hanem műszaki és biztonsági szempontból is. A szakemberek szerint a problémák jelentős része megelőzhető tudatos felkészüléssel és jól megválasztott parkolóval.

Fagy, só, lemerülés

A hidegben álló autó leggyakoribb ellensége a fagy és a nedvesség. A gumitömítések könnyen befagynak, a latyakos útról felkerülő só pedig az alvázon és a karosszéria rejtett pontjain fejti ki korróziós hatását. A hosszabb ideig mozdulatlan járműveknél az akkumulátor teljesítménye is látványosan romlik: fagypont körül akár 30–40 százalékkal csökkenhet a kapacitása, ami visszaérkezéskor kellemetlen meglepetést okozhat.

„A téli szezonban a legtöbb gondot a gyengélkedő akkumulátor és a befagyott ajtók okozzák. Ezek tipikusan olyan problémák, amelyek néhány egyszerű előkészülettel elkerülhetők lennének” – mondta Rácz Béla, a Mopark marketingigazgatója. „Mi azt tapasztaljuk, hogy az utasok egyre tudatosabbak, és nemcsak az árat, hanem az autójuk biztonságát és a visszaérkezés kényelmét is mérlegelik.”

Szabad tér, fedett parkoló vagy zárt garázs?

A repülőtér környékén többféle parkolási megoldás érhető el, és télen különösen nem mindegy, melyiket választjuk. A szabad téri parkolás a legolcsóbb, de az autó teljesen ki van téve az időjárásnak. A fedett parkolók már megvédenek a hótól és a jégtől, míg a zárt garázsok nyújtják a legnagyobb védelmet a hideg, a nedvesség és a szennyeződések ellen.

„Újdonság, hogy nálunk már teljesen zárt garázshelyek is bérelhetők, a fedett és az őrzött murvás területek mellett” – emelte ki Rácz Béla. „Ez főleg azoknak ideális, akik hosszabb időre utaznak el, vagy egyszerűen nem szeretnének azzal szembesülni, hogy hazaérkezéskor jégkaparóval kell kezdeniük az utat.”

A szakember szerint egy hétvégi utazásnál egy jól előkészített autó számára az őrzött szabadtéri parkoló is elegendő lehet, de két hét felett már érdemes fedett vagy zárt megoldásban gondolkodni.

Biztonság: nem csak az időjárás számít

Télen sokszor háttérbe szorul, de a parkoló biztonsági szintje legalább olyan fontos, mint a fedettség. A kamerarendszer, a 0–24 órás személyes felügyelet, a zárt terület és a jó megvilágítás mind csökkentik a lopás és a rongálás kockázatát.

„Egy reptéri parkolónál nem luxus a folyamatos felügyelet, hanem alapelvárás” – fogalmazott a Mopark repülőtéri parkoló munkatársa. „Az utas akkor indul nyugodtan útnak, ha tudja, hogy az autója regisztrálva van, őrzött területen áll, és probléma esetén van kihez fordulnia, akár hajnalban is.”

Indulás előtti ellenőrzések

A szakértők szerint az utazás előtti gyors ellenőrzés sok bosszúságtól kímél meg. Fontos a megfelelő fagyálló hűtőfolyadék, a téli ablakmosó, a jó állapotú akkumulátor és az elegendő üzemanyag. A gumitömítések szilikonos ápolása segít megelőzni a befagyást, a friss autómosás és viaszolás pedig csökkenti a só okozta korróziót.

Visszaérkezéskor sem érdemes sietni: az első indítás után ajánlott óvatosan elindulni, finom fékpróbát végezni, és hagyni, hogy az autó fokozatosan bemelegedjen.

A téli utazási hullám idején a budapesti Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér környékén gyorsan betelnek a parkolóhelyek, ezért a szakemberek az előfoglalást hangsúlyozzák. Ez nemcsak helyet garantál, hanem lehetőséget ad arra is, hogy az utas a számára legmegfelelőbb – szabadtéri, fedett vagy zárt – megoldást válassza.

 

Bedő Imre: „Nem a szerelem fogy el, hanem a felnőttség marad el”

A Házasság hete alkalmat ad arra, hogy a párkapcsolatok legfontosabb kérdéseiről ne csak érzelmi, hanem működésbeli szinten is beszéljünk. Bedő Imre, a Férfiak Klubja alapítója szerint a kapcsolati kiégés egyik gyakori oka nem az, hogy „elfogy a szeretet”, hanem az, hogy elmarad a felnőtt együttműködés: a házasság észrevétlenül szülő-gyerek dinamikába csúszik.

„Nem a szerelem fogy el, hanem a felnőttség marad el” – fogalmaz Bedő. A jelenség lényege, hogy a felelősségvállalás felborul: az egyik fél teherhordó, szervező, rendszert fenntartó „felnőtt” szerepbe kerül, míg a másik fél hárít, megsértődik, menekül, halogat, vagy áldozat pozícióból reagál. Ilyenkor a hétköznapok működtetése nem közös teremtés, hanem egyoldalú cipelés lesz – ami idővel a tiszteletet, a bizalmat, végül az intimitást is kikezdi.

Bedő szerint a „két felnőtt” kapcsolatának egyik ismérve, hogy bármilyen nehéz téma esetén is képesek megmaradni együttműködő, társi minőségben: nem büntetnek csenddel, nem sértődnek meg, nem tűnnek el, és nem nyomják el a másikat. „Ha ez 30–40 évesen sem működik, az már nem stíluskérdés, hanem felnőtté válási elakadás” – teszi hozzá.

Miért működik valaki „profin” a munkában, és mégis tehetetlen otthon?

A Férfiak Klubja értelmezésében a jelenségnek kulturális háttere is van. A modern élet sokakat úgy szocializál, hogy a rendszer munkahelyi teljesítményre, terhelésre, fegyelemre kondicionál, miközben az „otthonépítés” – a közös felelősségek vállalása, a mindennapi élet működtetése, a közös teremtés öröme – háttérbe szorul. Így előfordul, hogy valaki a munkában kompetens, kontrollált, célvezérelt, a családi rendszerben azonban elbizonytalanodik, kibújik, vagy gyermeki pozícióba csúszik. A konfliktus pedig épp ott keletkezik, ahol a legtöbben biztonságot várnának: otthon.

„A mindent meg kell beszélnünk” csapdája – és a megoldás iránya

Bedő Imre szerint a felnőtt fél gyakran abba a hitbe kapaszkodik, hogy „majd kibeszéljük”. Csakhogy ha a másik fél gyermeki pozícióban van, a követelésből könnyen lesz szülői kontroll, a beszélgetésekből pedig vallatás–védekezés dinamikája. Ez nemcsak a kapcsolat légkörét rombolja, hanem az intimitást is: ahol szülő–gyerek szerep van, ott a vonzalom óhatatlanul sérül.

A Férfiak Klubja megközelítésében a változás nem „átneveléssel” indul, hanem környezetváltással: olyan támogató közeggel, ahol a felelősségvállalás láthatóan jó gyümölcsöt terem, és ahol a felnőtt működés nem elvárás, hanem kívánatos, követhető minta. Ugyanilyen kulcskérdés a szülői rendszerről való egészséges leválás: sok kapcsolat azért nem tud igazán összekovácsolódni, mert a szülői háttér – akár jó szándékkal – fenntartja a gyermeki szerepeket. A tisztelettel, de egyértelműen kijelölt határok segíthetnek abban, hogy a pár saját „rendszerre” álljon át.

A Férfiak Klubja missziója a Házasság hetéhez kapcsolódva

A Férfiak Klubja küldetése, hogy a férfi–nő kapcsolatot és a házasságot nem idealizált jelszóként, hanem élhető, építhető valóságként tegye újra vonzóvá. A szervezet közösségi szemléletben gondolkodik: szerintük a házasságokat nemcsak „tippekkel”, hanem mintákkal, közösséggel, beszélgetésekkel és megélt élményekkel lehet erősíteni.

A Férfiak Klubja a házasságok és családok támogatásában több irányból dolgozik:

  • tartalmak és edukáció (előadások, beszélgetések, közösségi üzenetek),
  • közösségi programok (páros és családi fókuszú alkalmak),
  • szemléletformálás: a felelősségvállalás, a határok, a tisztelet és az együttműködés kultúrájának erősítése.
  • gyermekeknek pozitív mintát adó programok/projektek

Bedő Imre hangsúlyozza: a “védőburok” sokszor valóban a szeretet – de nem mindegy, mikor kezdünk hozzá a változáshoz. Nem akkor, amikor már kiégés, düh és lemondás van, hanem addig, amíg még van erő és kapcsolódás a házasságban, a párkapcsolatban. Mert a boldogság szerinte gyakran nem csak a „pihenésből és szórakozásból”, hanem a közös teremtés gyümölcséből születik: abból, amit együtt felépítünk.

Mi is az a Férfiak Klubja? 

A Férfiak Klubja 2013-ban alapított nonprofit közhasznú szervezet küldetése, hogy a férfiakat családi és társadalmi felelősségvállalásra, a nőkkel való összefogás megújítására és az erkölcsi alapok helyreállítására motiválva megerősítse a családokat, a férfi és nő szövetséget, a generációk közötti szövetséget, és így érjen el társadalmi változásokat. A jövő társadalmát, értékrendjét építő férfiak mellett a szervezet munkáját a Férfiak Klubja Női Támogatói Körének több tízezer hölgytagja is segíti.

A Férfiak Klubja mára társadalmi méretben mutatja fel ezt a jövőépítő értékrendet: Facebook követőinek száma meghaladta a 250.000-et. Tartalmait havonta több mint 1 millió emberhez juttatja el. 

Programjain keresztül – a kutatásoktól, a társadalmi projekteken át, az egyéni fejlődést támogató programokig – a legszélesebb skálán, a lehető legtöbb érdekelt felet megszólítva tevékenykedik céljai eléréséért. A szervezet munkáját folyamatos médiaérdeklődés övezi a legnagyobb TV, rádió, nyomtatott és online médiumok részéről.

Kapcsolódó közösségi program

A Házasság hete időszakában a Férfiak Klubja a kapcsolódás és a közös élmény fontosságára is felhívja a figyelmet, és márciusban egy pároknak szóló, közösségi jellegű esttel, a Párok Éjszakája Retro bulival is készül Budapesten.

4 egyszerű tudatos jelenlét gyakorlat, amit érdemes eltanulni egy streetfotóstól

Egy olyan korban, amikor a figyelmünk szinte folyamatosan meg van osztva, és a képek túlnyomó része közvetítéseken, szűrőkön és gyors benyomásokon keresztül érkezik hozzánk, felértékelődik a tudatos jelenlét szerepe. A streetfotó ebben nem csupán mint vizuális műfaj segíthet minket, hanem maga a fotózás figyelemgyakorlat is lehet.

Aki fotózik, az megtanulja azt, hogyan lehet újra észrevenni a tereket, embereket, gesztusokat és történeteket maga körül, és ezáltal jobban megismeri önmagát is – vallják Hevesi-Szabó Lujza és Sivák Zsófia, fotográfusok, a MOME Open hamarosan induló Streetfotó kurzusának oktatói.

A streetfotó minden korban aktuális, egy olyan kordokumentum, amely tökéletes képet ad arról, hogy milyen a világ, amiben élünk, leképezi egy ország, város, sőt, azon belül egy tér, egy utca hangulatát. Picit mintha megállna a világ. Maga a streetfotózás is egy lassú folyamat. Idő kell ahhoz, hogy jól el tudjunk kapni valamit, pont ezért a fotóst is lelassítja, tudatos jelenlétet követel meg tőle. „A streetfotó célja sosem az, hogy mindent rögzítsünk általa, sokkal inkább az, hogy kiemeljünk egy olyan részletet, amit elsőre talán észre sem vennénk. A látszólag semmitmondó részlet lesz az igazi” – emeli ki Sivák Zsófia, fotográfus.

A streetfotós szemlélet – akár készül belőle kép, akár nem – négy egyszerű elven keresztül bárki számára gyakorolható:

1. Lépj ki a rutinból: ne a turistatérképet kövesd, hanem a város ritmusát

A streetfotó nem a látványosságokról szól, hanem a város valódi arcáról. Ehhez gyakran az kell, hogy elhagyd a megszokott útvonalakat, azaz biciklizz más úton, parkolj máshol, szállj le egy másik megállónál, sőt, menj tovább még húsz–negyven percet a busszal, és hagyd, hogy a hely megérkezzen hozzád. A jó streetfotóhoz nem elég átsétálni egy téren, hanem érezni kell a környék hangulatát, ritmusát, sőt, a szó legszorosabb értelmében az ízét és a szagát is. Ha egy helyen hosszabban időzöl, egyre több rétege tárul fel előtted, és olyan pillanatokat veszel észre, amelyek a sietős szem számára láthatatlanok maradnak.

2. Adj időt magadnak és ne képeket keress, hanem helyzeteket

A jó streetfotó nem a tökéletes háttérről szól, hanem a pillanat ritmusáról: gesztusokról, tekintetekről, véletlen párhuzamokról és apró történetekről. A közterek a legjobb rendezők, ha elég ideig jelen vagyunk bennük, és megfigyelünk, akkor egészen biztosan kiszúrjuk azt, amivel egy maradandó és emlékezetes pillanatot örökíthetünk meg. Hevesi-Szabó Lujza, fotográfus szerint az első óra az általában csak a megérkezés, és onnan kezdődhet a valódi munka, amikor már olyan apró részleteket is észrevehetsz, amit csak egy téren átsétáló valószínűleg nem szúrna ki.

3. Találd meg a saját biztonságos távolságodat

A streetfotós szemlélet egyik legfontosabb gyakorlata a közel és távol tudatos kezelése. Nemcsak fizikailag, hanem emberileg is: mikor mész közelebb, mikor maradsz távol, és mikor engeded el a pillanatot. A jó streetfotó nem attól lesz erős, hogy megvan a kép, hanem attól, hogy a fotós képes érzékenyen jelen lenni egy helyzetben. Néha ez azt jelenti, hogy kapcsolatot teremtesz, és vállalod a jelenlétedet, máskor azt, hogy tisztelettel háttérben maradsz. A tudatos döntés a lényeg és nem az automatikus reakció. Figyelj magadra, hogy mi történik benned és figyelj arra, hogy mi történik körülötted, és szülessen ebből a kép (vagy éppen az elengedés).

4. Használd meditációként: kicsekkolás, fókusz, pozitív kincskeresés

A streetfotó sokak számára nemcsak vizuális műfaj, hanem alternatív meditáció. Egyfajta kicsekkolás a mindennapi zajból, amikor a figyelem nem szétesik, hanem összesűrűsödik. Ilyenkor nem a nagy jelenetek a legizgalmasabbak, hanem a látszólag semmitmondó részletek: egy árnyék, egy mozdulat, egy váratlan egyezés két ember között, egy ritmus a térben. Ez a fajta pozitív kincskeresés megtanít arra, hogy értéket találjunk ott is, ahol elsőre semmi különös nem látszik, és ez a szemlélet sokszor a hétköznapokhoz is új nézőpontot ad.

A 2026. március 2-án induló Utcai fotográfia és dokumentarizmus képzésre február 19-ig várják a jelentkezéseket a MOME Open-en.

A MOME Openről

A MOME Open a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem iskolarendszeren kívüli képzéseit, tanfolyamait, továbbképzéseit támogató központként jött létre 2016-ban, és a célja új felnőttképzési programok fejlesztése, indítása. Ma már az egyetem posztgraduális és rövid távú képzéseit összefogó MOME Professional School részeként teszi szélesebb szakmai nyilvánosság számára is elérhetővé az intézmény tudását. A művészeti, kulturális, oktatási és gazdasági képzési területek létrehozásával és működtetésével hiánypótló szerepet kíván betölteni a 21. századi tudásközvetítésben, magas színvonalú utánpótlást nevelni a kreatívipar számára a szektorban hiányzó képességek és készségek, valamint a kialakuló új ágazatok, szakmák mentén.