Skip to main content

Hogyan illik elfogadni egy ajándékot? – etikett tippek a karácsonyfa mellé

Az ünnepi időszak az együtt töltött idő csúcspontja, de a közös pillanatok és programok sem mentesítenek minket az alapvető illemszabályok alól. Az összejövetelek, legyen szó családi vacsoráról vagy baráti találkozóról közös terekként működnek, ahol az előzékeny viselkedés mindenki számára kellemesebbé teszi az év végi eseményeket.

Az ünnepi etikett nem merev szabályokról, hanem figyelmességről és őszinte gesztusokról szól. A JTI etikett szakértője, Dr. Kibédi Varga Katalin ebben nyújt segítséget.

Az érkezés

Minden esetben érdemes pontosan (bár vendégként inkább pár perc késéssel) és ajándékkal érkezni. Egy üveg bor vagy egy doboz csokoládé általánosan elfogadott, de ha hosszabb karácsonyi tartózkodásról van szó, gondoljunk valami tartalmasabb vagy személyesebb ajándékra, például egy masszázsra szóló utalványra vagy a házigazda kedvenc írójának egyik könyvére. Az etikett szerint ajándékkal kell készülni a vendéglátó családnak, de nem kell ajándékot vinni a közvetlen fogadó családon kívüli, ismeretlen személyeknek.

Ajándékozás menete

Ha ajándékról van szó, függetlenül attól, hogy tetszik-e az ajándék vagy sem, illik köszönetet mondani.

Először a kísérőkártyát olvassuk el, ez azt jelzi, hogy jobban érdekel minket az ajándék mögötti érzelem, mint az, hogy mi van a táskában vagy dobozban, amit éppen készülünk kibontani. Ha társaságban bontjuk ki az ajándékot, mondjuk ki hangosan, hogy kitől kaptuk, azonban a kártyára írt szöveget nem illik mással megosztani!

Miután elolvastuk a kártyát, vegyük fel a szemkontaktust az ajándékozóval, mosolyogjunk és köszönjük meg. Győződjünk meg róla, hogy a köszönetnyilvánítás tartalmazza ezt a három elemet (tetszőleges sorrendben) a hála maximális hatása érdekében:

1. Az ajándékozó neve

2. Valami kedves információ az ajándékról vagy az ajándékozóról

3. Köszönöm szó használata

Mi a helyzet két hasonló ajándék esetén?

Gyakran jó, ha ugyanabból a termékből kettő is van. Például két üveggel a kedvenc illatunkból vagy krémünkből. Azonban két kenyérpirító érthető módon felesleges. Ha a két egyforma ajándék előnyös, említsük meg, amikor köszönetet mondunk. Ez mindkét ajándékozót megnyugtatja.

Ha feleslegesnek érezzük az egyforma tárgyakat, akkor is köszönjük meg a második személynek ugyanúgy, mint az elsőnek. Hozzátehetünk valami olyasmit, hogy „Mindketten nagyszerű ajándékozók vagytok! Olyan barátokkal vagyok megáldva, akik hasonlóan jó ízlésűek!”

Figyelmesség az ünnepi asztalnál

Az ünnepi alkalmak során különösen nagy hangsúlyt kap az illedelmes viselkedés: hogyan ülünk le az asztalhoz, miként szólítjuk meg egymást, mennyire vagyunk jelen a közös pillanatokban. A jó modor ilyenkor nem a merev szabályokról szól, hanem arról, hogy tekintettel vagyunk egymásra. Ennek része az is, hogy tiszteletben tartjuk a házigazda kéréseit és az adott helyszín szabályait. Amennyiben egy otthonban vagy rendezvényen a hevített dohánytermékek használata nem megengedett, ezt minden esetben alkalmazkodással és megértéssel illik elfogadni.

Közös élmények, közös felelősség

Az ünnepek valódi értéke nem a tökéletes menüsorban vagy a hibátlan dekorációban rejlik, hanem abban, hogy a résztvevők jól érzik magukat egymás társaságában. Ehhez hozzátartozik az empátia, az önuralom és az, hogy figyelünk mások komfortérzetére, akár egy családi vacsorán, akár baráti összejövetelen, akár nyilvános ünnepi rendezvényen veszünk részt.

Az ünnepi illemtan nem merev szabályokról szól, hanem iránymutatás arra, hogyan tehetjük az együtt töltött időt mindenki számára kellemesebbé. A tudatos viselkedés, a kölcsönös tisztelet és az udvariasság, beleértve a hevített dohánytermékek használatával kapcsolatos szabályok betartását is, hozzájárul ahhoz, hogy az ünnepek valóban a harmóniáról, az odafigyelésről és az emberi kapcsolatok megerősítéséről szóljanak.

Megújult formában, kibővített iparági fókuszokkal indul az MDDÜ új inkubációs programja

A Magyar Divat & Design Ügynökség (MDDÜ) új, a hazai kreatívipar fejlődését komplex módon támogató inkubációs pályázatot hirdet Creative LAB néven. A mintegy 220 millió forintos keretösszegű program a korábbi, nagy sikerű design LAB projekt tapasztalataira és eredményeire épít, de annál jóval szélesebb szakmai spektrumot ölel fel. Célja, hogy a hazai disztribútorok és kreatív szakemberek által közösen fejlesztett, sorozatgyártásra alkalmas, versenyképes design-, divat-, szépségipari és receptúraalapú termékek létrejöttét támogassa. Valamint, hogy a forgalmazókat az új, valós piaci igényekre válaszoló késztermékek átgondolt piaci bevezetésére ösztönözze. A nyílt pályázatra 2026. január 5-ig jelentkezhetnek a hazai disztribútorok.

Az MDDÜ 2018 óta biztosít strukturált, koordinatív szakmai támogatást a magyar divat- és design szektor számára. A tavalyi évben a szervezet feladatköre kibővült: a tervezői és gyártói kapacitások erősítése mellett tevékenységi köre kiterjed az offline és online játéktervezés, valamint a szépség- és szépségápolási iparágak fejlesztésére is. A szélesebb körű működést megalapozva az ügynökség 2024-ben átfogó kutatást indított a szektorok aktuális helyzetének feltérképezésére. A visszajelzésekből kirajzolódott, hogy a hazai kreatívipar olyan támogatási modellre tart igényt, amely nem csupán az ötlet megszületését segíti, hanem a teljes innovációs útvonalat lefedi. A Creative LAB-en keresztül ezért az MDDÜ olyan komplex, strukturált inkubációs lehetőséget hozott létre, amely a koncepcióalkotástól és prototípuskészítéstől, a fejlesztésen át, egészen a sorozatgyártás és a piacra lépés előkészítéséig nyújt szakmai támogatást.

A programra pályázó forgalmazóknak látványterveket, valamint részletes „go-to-market” stratégiát kell benyújtaniuk, amely a termék piaci pozícióját, célcsoportját és bevezetési folyamatát is meghatározza. A magyar divattervezők, designerek és receptúrakészítők bevonásával fejlesztett prototípusok elkészítésére közel egy év áll a rendelkezésükre, ezt követően pedig három év alatt kötelesek a végleges, lehetőség szerint hazai gyártó által előállított terméket, vagy termékcsaládot a piacra vinni. A pályázaton minimum 5, maximum 50 millió forint értékű vissza nem térítendő támogatást igényelhetnek a résztvevők, mely a hazai kreatívipari ellátási lánc több szereplőjének fejlődését is segítheti. A kiválasztás során kiemelt figyelmet kap a funkcionalitás, az esztétikum, a fenntarthatóság, a magas minőségi sztenderdek teljesítése, valamint az a szempont, hogy a termékek valamilyen módon kapcsolódjanak a magyar kreatív örökséghez – akár anyaghasználatban, akár kulturális referenciákban, akár innovációs megoldásokban.

Jakab Zsófia, a kreatívipar fejlesztéséért és ágazati koordinációjáért felelős miniszteri biztos, az MDDÜ vezérigazgatója hangsúlyozta, hogy a program a magyar kreatívipar hosszú távú fejlesztésének kulcseleme:

„Az MDDÜ egyik legfontosabb küldetése, hogy a hazai kreatívipari márkák nemzetközi jelenlétét erősítse. Egy sikeres termék megvalósításához ugyanakkor nem elegendő egy jó ötlet, átgondolt üzleti döntések sora kell, hogy kísérje a piaci bevezetést. Ezt figyelembevéve írtuk ki a pályázatot ezúttal a hazai forgalmazók számára, hiszen a Creative LAB olyan termékek megszületéséhez kíván hozzájárulni, amelyek évekig meghatározó szereplői lehetnek a hazai és nemzetközi piacnak. Ezért is fontos, hogy könnyen és jól használhatóak legyenek, reagáljanak az iparági kihívásokra és a fogyasztói trendekre, valamint széles közönség számára is elérhetők legyenek, ezáltal valós üzleti potenciállal bírjanak. A program így egyszerre támogatja a kreatív gondolkodást, az üzleti növekedést, a gyártói kapacitások fejlesztését, a magyar kreatív örökség továbbvitelét, valamint hozzájárul a magyar kreatívipar versenyképességének és exportpotenciáljának növeléséhez.”

A Creative LAB létrejötte nem előkép nélküli. A 2020–2023 között négy alkalommal meghirdetett design LAB program éveken keresztül sikeresen segítette a kreatívipari szereplőket új kollaborációk elindításában. A program gyártók és tervezők együttműködésében valósult meg, és olyan termékek létrehozását támogatta, amelyek a fenntarthatóságot, az innovációt és a szériaérettséget helyezték a középpontba.

A három év alatt 22 gyártó és 16 tervező összesen 137 szériaérett designterméket hozott létre, amelyek között újrahasznosított anyagokból készült bútorcsaládok, korszerű kompozittechnológiával készült termékek, moduláris belsőépítészeti megoldások, környezettudatos akusztikai panelek és kézzel készített üvegművészeti tárgyak is szerepeltek. A program egyben arra is felhívta a figyelmet, hogy a kreatívipar fejlesztése országimázs-építés is: az innovatív, fenntartható, esztétikailag kiemelkedő magyar termékek nemzetközi szinten is bizonyítják a hazai szaktudás erejét. Az inkubációs program továbbá rámutatott arra is, hogy a gyártók és tervezők közötti együttműködés új típusú tudástranszfert hoz létre, amely hosszú távon erősíti a hazai gyártói háttér versenyképességét.

A design LAB eredményei a nemzetközi térben is visszaigazolást nyertek. Az MDDÜ törekedett arra, hogy az elkészült termékeket bemutassa a szakmának, illetve a széles közönségnek mind a hazai, mind a nemzetközi kiállításokon. Így több alkalommal jelentek meg a Budapest Design Week zászlóshajó eseményének számító 360 Design Budapesten, valamint olyan neves nemzetközi design-kiállításokon mint az olasz Milan Design Week, a francia Maison & Objet szakvásár, vagy a közel-keleti Dubai Dowtown Design. A projektek több hazai formatervezési díjat és számos nemzetközi elismerést nyertek el, köztük a világ egyik legrangosabb design díját, a Red Dot Design Awardot. A résztvevő tervezők és gyártók visszajelzései szerint a program nemcsak egyedi tárgyak megszületéséhez járult hozzá, hanem hosszú távú együttműködések és új üzleti kapcsolatok kialakulását is elősegítette.

A Magyar Divat & Design Ügynökség a Creative LAB inkubációs programmal erre az örökségre épít, de ezúttal kibővíttet formában. Míg a design LAB a design- és bútorszektorra fókuszált, az új program a kreatívipar szélesebb területeit kapcsolja össze, egységes struktúrában. Célja, hogy a különböző iparágak – legyen szó termékfejlesztésről, szépségipari innovációról, receptúrafejlesztésről, illetve design- vagy divattermékekről – egymást erősítve, korszerű szakmai feltételek mellett vehessenek részt a pályázatban.

A pályázati kiírás részletes információi elérhetők az MDDÜ felületein, a kiírásra 2026. január 5-ig jelentkezhetnek a forgalmazók.

Coldplay koncert, gdpr

Mibe egyezünk bele, amikor koncertjegyet veszünk?

A Coldplay bostoni koncertjén történt csókkamerás botrány az utóbbi napok egyik legtöbbet emlegetett témája nemcsak a különböző médiafelületeken, hanem az adatvédelmi szakmában is. A videó percek alatt körbejárta a világot, mém lett belőle, az érintett vezérigazgató pedig lemondott. A történet ugyanakkor nemcsak egy párkapcsolati dráma, hanem éles adatvédelmi kérdés is. Dr. Tóth Judit Lenke, adatvédelmi és adatbiztonsági szakjogász elemezte a történteket.

Az Egyesült Államokban az adatvédelmet nem egy egységes, minden államra kiterjedő, alkotmányos alapjogon nyugvó rendszer szabályozza. Szektorális szabályozások, állami törvények, valamint precedensek alkotják a védelmi keretet. Az amerikai jogi gondolkodásban az információhoz való jog, a „right to know” sokszor előtérbe kerül a magánszféra védelmével szemben. Léteznek nyilvános adatbázisok elítélt bűnözőkről, közszereplők vagy ismert személyek lakóhelyéről, múltjáról is könnyen találhatók információk, sőt az ilyen esetekben a nyilvános szereplés jogi védelme is gyenge. A „kiss cam” pedig az amerikai koncert- és sportkultúra szerves része: a közönség szórakoztatása és a show gyakran elsőbbséget élvez az egyéni jogokkal, így az érintettek adatvédelmével szemben.

És ha mindez nem az USA-ban, hanem Európában történik?

„Európában ezzel szemben teljesen más filozófia érvényesül. Az általános adatvédelmi rendelet (GDPR) központi elve a magánélethez való jog védelme és az emberi méltóság elsődlegessége. Minden személyes adat – így a képmás vagy az arckép is – csak szigorú feltételekkel kezelhető” – hívta fel a figyelmet dr. Tóth Judit Lenke, adatvédelmi és adatbiztonsági szakjogász, a pénzmosás elleni eljárások szakértője (AML), a SmartFill Legal Kft. képviselője.

Az európai szabályozás alapján egy ilyen felvétel készítése és közzététele jogtalan adatkezelésnek minősülhetett volna, ha nincs előzetes adatkezelési tájékoztatás!

„Az adatkezelőnek – legyen az a rendezvényszervező vagy a fellépő menedzsmentje – bizonyítania kellene, hogy a résztvevőket előzetesen, megfelelően tájékoztatta a felvétel készítéséről és felhasználásáról” – hangsúlyozta a szakértő.

Az adatvédelem és a magánélethez fűződő jog egy nagyon fiatal és alakulóban lévő jogterület, ahol a joggyakorlatot elsősorban bírósági határozatok formálják.

„Az egyének nincsenek tisztában a jogaikkal, fontos lenne az edukáció ezen a területen. Az egyén magánélethez fűződő, alkotmányos alapjoga ütközhet a cégek, a rendezvényszervezők vagy az együttesek jogaival”

– emelte ki dr. Tóth Judit Lenke.

Hozzátette, hogy a közösségi média terjedése óta kiélezettebbé váltak ezek a konfliktusok, hiszen míg néhány évtizede egy koncertfelvétel maximum a tévében volt látható, ma a technológiai forradalom miatt más a helyzet. Különbség van a felvételkészítés és annak felhasználása között.

„A koncertjegyeken gyakran találkozhatunk olyan általános mondatokkal, hogy „a jegy megvásárlásával hozzájárulsz, hogy rólad felvétel készüljön”. Ez azonban nem felel meg a GDPR követelményeinek, hiszen hiányoznak belőle az alapvető elemek: nem tartalmazza, ki az adatkezelő, mi a felvétel célja, mennyi ideig őrzik meg az adatokat, van-e lehetőség tiltakozni, hogyan gyakorolhatók az érintetti jogok, továbbá önmagában a hozzájárulás ilyen általános feltételezése jogi értelemben érvénytelen lehet” – sorolta a szakértő.

Dr. Tóth Judit Lenke hozzátette, hogy a hozzájárulásnak mindig önkéntesnek kell lennie. Ráadásul sok esetben az adatkezelő személye is kérdéses, egy televíziós közvetítés vagy streaming szolgáltatás esetén nem egyértelmű, hogy ki számít adatfeldolgozónak, illetve ki minősül közös adatkezelőnek.

Mit tehet a közönség?

jogász, GDPREgy koncert alkalmával, egy fesztiválon nem feltételezhető, hogy bárki is kifejezett, önkéntes hozzájárulást adott volna képmása olyan mértékű rögzítéséhez és közzétételéhez, amire egy felbukkanó csókkamera lehetőséget ad.

„A koncertszezon közepén különösen fontos, hogy a fesztiválozók is tudatosak legyenek. Meg kell ragadni minden lehetőséget, hogy kifejezzük ellenállásunkat a hasonló esetekkel szemben” – hívta fel a figyelmet dr. Tóth Judit Lenke. „A felvételkészítést megelőzően lehetséges jelezni az ellenállást olyan speciális eszközökkel, mint például „no photo” pólók vagy kitűzők, illetve kijelölt, elszeparált területek létrehozásával rendezvényeken, ahol nem készül felvétel.”

A szakjogász szerint igazán fontos, hogy ha Európában egy ilyen esemény adatkezelője nem felel meg a GDPR szerint, akkor többféle jogkövetkezménnyel is számolhat. A hatóság jogosulatlan adatkezelés miatt akár milliós bírságot is kiszabhat, de polgári per is indulhat személyiségi jogsértés címén, amely során az érintett sérelemdíjra vagy kártérítésre lehet jogosult. Súlyosabb esetben, például érzékeny személyes adatok jogosulatlan kezelése esetén, akár büntetőjogi felelősség is felmerülhet.

A Coldplay-eset tanulsága egyértelmű: ami az Egyesült Államokban szórakoztatásnak és kulturális show-elemnek számít, az Európában adatvédelmi incidens lehet, súlyos jogi következményekkel. A koncertszervezőknek, médiapartnereiknek fel kell ismerniük, hogy az adatkezelésért is teljes körű felelősséggel tartoznak. Az általános adatvédelmi rendelet (GDPR) értelmében ugyanis a képmás személyes adat, így annak kezelése minden esetben adatvédelmi megfelelést igényel.

Szunai Dóra – Gasztronómia

Évek óta a gasztronómiában dolgozom, hol művészként, szakácsként, cukrászként, újságíróként, vagy egyszerű világjáró felfedezőként.

Bővebben