Holokauszt filmek, amelyeket látni kell

A huszadik század egyik legszörnyűbb bűntettjéről, a  zsidóüldözésről, és a zsidók módszeres kiirtásáról számtalan film készült. Jók és rosszak, a humor eszközével, vagy könnyezésre késztetve ábrázolják e kegyetlen korszakot.  Ezen alkotások közül nehéz néhányat kiemelni, de most mégis szeretnénk néhányról szólni, amelyeket látni kell, amelyek más-más szemszögből, mégis egyedi megközelítésben mutatják be e borzalmas gaztettet.

Sorstalanság

Kertész Imre Nobel-díjashasonló című regényéből készült a  Sorstalanság című film. A 14 éves  Köves Gyuri sorsán keresztül mutatja be a náci halálgyárakat Koltai Lajos első rendezésében,2005-ben bemutatott film. A budapesti fiút, akinek édesapját már elvitték munkaszolgálatra, elfogják s Auschwitzba, majd Buchenwaldba viszik. A gyermeki naivitás, a rácsodálkozás a borzalmakra, a tábor hétköznapjaira, s a feltétlen hit a túlélésben teszi egyedivé a remek felvételekkel elkészült alkotást.

Saul fia

Nemes Jeles László Oscar-díjra jelölt Saul fia című alkotása az auschwitzi Sondercommando mindennapjait láttatja hősünk szemével. Az elgázosításra készülők beterelése, értékeik összeszedése, a hullák eltakarítása a feladatuk az ugyancsak halálra ítélteknek. Az itt dolgozókat ugyanis  néhány hónap múlva kivégzik, hogy ne szivárogtassák ki az itt folyó kegyetlenségeket. A  gépiessé  vált munkát csak az zavarja meg, hogy  Saul a saját fiát véli felfedezni az egyik holttestben. Ezt követően egyetlen életcélja van, fiának méltó temetést biztosítani, akár saját élete árán is. A különleges operatőri munka, a borzalmak, mint például a hullák behordása a krematóriumba, csak sejtetése, homályos ábrázolása teszi egészen különlegessé e merész témaválasztás kiváló feldolgozását.

Zongorista

Roman Polanski 2002-ben bemutatott filmje, a Zongorista egy szegény lengyel zsidó történetét meséli el. A film alapjául Wladislaw Szpilman regénye szolgált, amelyben saját igaz történetét meséli el a második világháború alatt. A filmtörténete Varsóban, a gettóban zajlik, ahol a főhős él. Röpcédulákat oszt, fegyvereket szállít az ellenállóknak. Miután súlyosan megsérül egy padlásra menekül, ahol eg y zeneszerető német tiszt menti meg, látja el élelemmel. Neki csak zongoráznia kell. Az oroszok közeledtével a német tiszt hátrahagyva kabátját, hogy a zongorista meg ne fagyjon, elvonul csapatával. Ám Szpilmant a sajátjai, lengyel katonák, a német tiszti kabát miatt németnek nézik, s csak nehezen kiabálva sikerül tudatni velük, hogy ő egy sebesült lengyel zsidó. A háború után a zongorista keresi német megmentőjét, ám már nem sikerül köszönetet mondania.

Schindler listája

Ugyancsak a nácik által megszállt Lengyelországban játszódik Spilberg hét Oscar –díjjal kitüntetett alkotása, a Schindler listája. Oscar Schindler, német üzletember, aki nagyon kedveli a szerencsejátékokat, Krakkóba érkezik azzal a céllal, hogy meggazdagodjon. Sikerül a hadseregtől egy gyárat szereznie, ahol étkezdei felszereléseket készítenek. Maga mellé veszi  segítőnek, Itzak Sternt, aki rábeszéli, hogy zsidó munkásokat alkalmazzon. Hogy ne hurcolják el a haláltáborokba munkásait, a gyárat a német megszállás alatt lévő Csehországba költözteti.  Pénzen megváltja a magával vitt ezer munkást. Az üzemben töltényhüvelyeket gyártanak. A működésük hét hónapja alatt kizárólag selejtet termelnek.  Ez alatt elfogy Schindler összes pénze is, aki az oroszok közeledvén inkább az amerikaiaknak adja meg magát.

Szerző: Mezei Éva