Kell-e nekünk a Bálint-nap?
Szólhat bár a pénzköltésről, a külsőségekről, tele lehet giccsel és szirupos szavakkal, a pszichológus szerint mégis van értelme a Valentin napnak. Összeállításunkban utánajártunk kinek mit adhat a szerelem ünnepe.
Kétségtelen: a Bálint nap ma már nagyrészt a külsőségekről, a pénzköltésről szól, mint egyébként minden egyes ünnep a mai fogyasztói társadalomban. Ez már elég ok lehetne arra, hogy elforduljunk tőle, és tudomást se vegyünk róla, valami miatt mégse tesszük: ugyanis minden negatívuma ellenére egy az életünket végigkísérő rituálék sorában, mégpedig nem is akármilyen tartalommal.
– Az ember életében nagyon fontosak a rituálék. Ezek azok a szertartások, amiket időszakról időszakra, évről évre megismétlünk. Köréjük szervezzük az életünket, olyanok, mint egy mérföldkő: megállunk mellettük, és onnan tekintünk vissza az elmúlt évre. Valentin napon a szerelmet, a párkapcsolatot ünnepeljük. Ez egy nyilvánvalóan világi ünnep, amely az ember legintimebb érzéseit és az egymás iránti elköteleződést próbálja velünk ünnepeltetni. Ami természetesen nem könnyű, mert nincs mélyen benne a hagyományainkban – vélekedik Kardos Judit pszichológus. – Úgy gondolom, mégis érdemes foglalkozni vele, megünnepelni valahogyan, mert jót tud tenni a kapcsolatnak. Amikor egy szerelem kezd komollyá válni, a páros elkezdi kialakítani a saját szokásait. Jó, hogy ha vannak az évben jeles napok, amikor kizökkennek a napi rutinból. Ez az ünnep kitűnő alkalom erre. Az ilyenkor megélt élmények segítenek a további elköteleződésben, és később, amikor már fel tudjuk idézni az előző Bálint napok eseményeit, a visszatekintésben.
És ha a másik hallani sem akar róla?
Persze az is előfordul, hogy a pár egyik tagja hallani sem akar a szerelmesek ünnepéről, ez azonban nem azt jelenti, hogy nem szereti a másikat, vagy nem akar elköteleződni. Egyszerűen az ő szokásaiban, normáiban nincs benne a Valentin nap. Ha tehát az egyik félnek fontos, a másiknak pedig nem, akkor érdemes még az elején megbeszélniük, és konszenzust keresniük: mit tegyenek február 14-én. Kitűnő megoldás például, ha egymás ajándékozása helyett randevúznak egyet ezen az estén.
– Sokan vannak olyanok, akiket kifejezetten zavar a Bálint nap: ők azok, akik vagy teljesen figyelmen kívül hagyják, vagy elkezdik minősíteni, leértékelni ezt a napot – teszi hozzá a pszichológus. – Vannak olyanok is köztük, akik egyedül vannak, és hiányzik az életükből a szerelem. A szerelmesek napjának becsmérlésével tulajdonképpen ezzel az érzésükkel, problémájukkal küzdenek meg. Ezzel nincs is semmi gond, ez egy teljesen normális reakció, egy stratégia az élet nehézségeinek túlélésére.
Mit tegyen, akinek nincs párja?
Mások pedig minden erejükkel azon vannak, hogy társra leljenek, mégpedig a modern kor minden eszközét bevetve. Internet, mobil alkalmazás, közösségi oldalak. Egy évtizede még ciki volt, ma már azonban a világ legtermészetesebb dolga. Csak biztatni tudjuk őket: ugyanis ők legalább tesznek azért, hogy ne legyenek egyedül a szerelem ünnepén! De mit mond róla a pszichológus?
– Jónak tartom, és támogatom az internetes társkeresést. Ez egy újabb tér, egy lehetőség az egyéb személyes találkozások nyújtotta lehetőségek mellett, hogy a párkeresők megleljék a másik felüket. Mint minden újdonságot, ezt is először a fiatalok vették birtokba: a legnépszerűbb a 25 év alatti korosztályban. Persze sok elrettentő példát is hallani, de higgyük el: ezek a ritkábbak. Sokaknak sikerül párt találnia – magyarázza Kardos Judit. – Reális kapcsolat azokból a beszélgetésekből alakul ki, ahol nem húzzák a végtelenségig a találkozást. Amíg ugyanis nem látjuk a másikat, addig egyre több dolgot képzelünk el vele kapcsolatban, és kiábrándító lesz a valóság. Persze egy kis időre mindenképp szükség van, amíg valamennyire megismerik egymást. Ha már van közös érdeklődés, akkor a személyes találkozót is biztonságosabbnak érezzük. Jó megoldás erre, ha egy idő után videótelefonon beszélgetünk.
Az első találkozásnak is vannak íratlan szabályai: például mindenképp érdemes napközben, a mindennapi élet egy helyszínén, például egy kávézóban bonyolítsuk le. Próbáljunk meg figyelni a másikra, és hallgassunk vele kapcsolatban a megérzéseinkre, és ha valami gyanúsat észlelünk, ne féljünk nemet mondani. A normális társkereső emberek mellett – bár kis létszámban – ott lehetnek a netes örömlányok, a perverzek és a csalók is.
– Lelkileg az még problematikus, hogy az internet elveszi egy kicsit a társkeresés romantikus ízét: hiszen akivel találkoztunk, az szintén partnert szeretne, elképzelhető, hogy passzol is hozzám, hiszen vannak közös pontjaink. Ez természetesen gyorsítja és egyszerűsíti a folyamatot, de egy kicsit kilopja a bizsergést – vélekedik a pszichológus. – Másrészt mivel ilyen könnyű ismerkedni, és „válogatni” a potenciális partnerek közül, könnyű abba a hibába esni, hogy az ember csak válogat és válogat, és magának se vallja be, hogy nem az igazit keresi, hanem fél elköteleződni…
Divat lenne a szingliség?
Vannak persze olyanok is, akik tudatosan nem keresnek partnert: legalábbis olyat nem, akivel a későbbiekben összekötik az életüket. Ők a szinglik: az egyedülállóságot, a család helyett a karrierjüket választók. Tényleg olyan sokan lennének?
– Úgy gondolom, ez a réteg sokkal nagyobbnak látszik, mint amekkora valójában. A média eltúlozza a szerepüket, nagy hangsúlyt helyez rájuk, és ezáltal nagy befolyást is ad a kezükbe. A valóságban az igazi szinglik nagyon kevesen vannak, sokkal több az egyedülállóságot nem szabad akaratából választó, párkapcsolatra vágyó társkereső – magyarázza Kardos Judit. – A szingliség mellett a mai világban más családmodellek is léteznek: a hagyományos mellett az egyszülős, illetve a mozaikcsalád a legjellemzőbb. Ami a legfontosabb, hogy nem a családmodell típusától függ, hogy jól működik-e, hanem a benne lévőktől. A Valentin nap pedig az egyik fontos kapocsra hívja fel a figyelmet: egymás szeretetére és az egymás iránti elköteleződésre.
H. N.
Hasonló cikkek
