Kiderült miért okoz a stressz szívbetegséget

Nem kérdés, hogy az állandó feszültség megviseli a szervezetet, az viszont sokáig vitatott volt, hogy miként. Az állandó stresszre a szívbaj, gyomorproblémák, és derékfájások több típusa is visszavezethető, a tudomány most lerántotta a leplet arról, hogy mi a stressz szerepe a szívbetegségek kialakulásában.

A stressz a szervezet válasza az őt ért ingerekre. Ebből napjában megszámlálhatatlanul sok éri a szervezetet, amit egy bizonyos pontig jól is kezel testünk, ám a tartós, fokozódó, állandóan visszatérő szorongató érzést már nem.

A stressznek két fajtája van: lehet pozitív és negatív. A pozitív úgynevezett eufórikus stressz mindegy motiváló erő van jelen, és hatására a teljesítőképesség növekszik, a produktivitás fokozódik (pl. vizsgák előtt), a negatív stressz azonban ennek ellentéte, és sajnos gyakrabban találkozunk vele életünk során.

A negatív stressz nem hogy serkenti, sokkal inkább gátolja napi feladataink elvégzését. Vasmarkával összeszorítja a testet, és nem hagyja szabadon a gondolatokat. Jellemzően szorongás is társul hozzá, tenyérizzadás, mellkasi fájás, és látás zavarok képében. Ha pedig hónapokon, éveken át fennáll a stresszes állapot a szomatikus betegségeken túl, komoly komplikációkat okozhat.

The Lancet című orvostudományi szaklapban olvasható publikáció szerint az állandó stressz hatása az agy mélyen fekvő régiójára hat, és kulcsszerepet játszik a szívinfarktus megnövekedett kockázatában.

A kutatást végző Harvard Egyetem szakemberei szerint a szívbetegségek kialakulásában a stressz ugyanolyan fontos tényező lehet, mint a dohányzás és a magas vérnyomás. Mivel az érzelmi stresszről növeli a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát, ez nem meglepő. Ám a hogyanra ez ideáig nem volt válasz. A Harvard Egyetem viszont most felfedezte a stressz okozta betegség kialakulás folyamatát.

Az érzelmek feldolgozásában elsődleges szerepet játszó agyrégió, az amigdala fokozott tevékenységét, ami segít megmagyarázni a kapcsolatot a szív- és érrendszeri betegségekkel. A szakemberek úgy vélik, az amigdala jelzi a csontvelőnek, hogy több fehérvérsejtet termeljen, ami hatással van az artériákra, gyulladást okoz bennük. Ez okozhat szívinfarktust, az angina pectorisnak nevezett mellkasi fájdalmat vagy stroke-ot. Stresszes állapotban az agy ezen területe jól jelezheti szív- és érrendszeri események bekövetkezését.

Az amigdala mandulaformájú neuroncsoportokból áll, amelyek mélyen az agy halántéklebenyének középső részében találhatók. Az amigdala embernél is, állatnál is fontos szerepet játszik a félelemre és az örömre adott válaszban.

A kutatók a vizsgálatok során összefüggést találtak a stressz szint és az amigdala működése között is. Minél magasabb volt a szervezetben a kortizol azaz stresszhormon szintje, az amigdala működése annál intenzívebb volt, valamint a vérben és az artériákban több bizonyítékot találtak a gyulladásra.

„Az eredmények új szemszögből nyújtanak betekintést abba, miként vezet el a stressz szív- és érrendszeri betegségekhez. Ennek alapján a stresszoldás olyan előnyökkel járhat, amelyek túlmutatnak a lelki egészség javításán.”

– mondta Ahmed Tawakol, a kutatás vezetője