A mikulásvirág nem csak egy növény, igazi, ragyogó ajándék. Élénk színeivel vidámságot visz a sötét téli hónapokba. Egy szép csomagolással vagy kreatív díszítéssel pedig könnyen különleges, személyes meglepetéssé válhat.

Legyen elegáns, játékos vagy teljesen természetes stílusú, a Stars for Europe (SfE) szakértői több mikulásvirág-ajándékötlettel készültek, hogy mindenki megtalálja a hozzá illőt.

Kreatív csomagolás: személyes mikulásvirág-ajándék

Egy kis ötletességgel a klasszikus piros mikulásvirág is igazán egyedi ajándék lehet. Akár saját készítésű papírtasakba tesszük, akár apró meglepetésekkel együtt egy kis vödörbe rendezve adjuk át, az alábbi ötletek garantáltan fokozzák a meglepetés örömét.

Különleges ajándék lehet egy saját kezűleg készített ötletes tasak, amelyet akár maradék tapétát is felhasználhatunk. Egy fából készült, személyes üzenettel ellátott címke és néhány dekoratív csipkebogyóág még meghittebbé teszi az összhatást, tökéletes választás annak, aki szereti a kézműves jellegű meglepetéseket.

Amire szükségünk lesz:

• egy darab tapéta (legalább 30 × 30 cm, a tasak méretétől függően)

• vonalzó, ceruza

• olló vagy sniccer

• lyukasztó

• két fém gyűrű (ringli) és ringliző fogó

• zsinór vagy szalag

• egy cserepes mikulásvirág kaspóban

• feliratozó vagy öntapadós szalag

• fa címke (például karácsonyfa vagy csillag formában)

• csipkebogyó ágak vagy más természetes dekoráció

Így készítsük el:

1. Vágjunk egy négyzet alakú darabot a tapétából.

2. Hajtsuk össze úgy, hogy a két szemközti oldala találkozzon, majd a felső sarokba lyukasszunk egy-egy lyukat.

3. Tegyük be a fém gyűrűket, és rögzítsük őket, így erősebb lesz a papír, nem szakad el.

4. Fűzzük át a zsinórt a két ringlin, majd kössük össze.

5. Helyezzük a mikulásvirágot a saját kaspójával együtt a tasakba, így a csomagolás tiszta és stabil marad.

6. Készítsünk egy személyes üzenetet a feliratozóval, ragasszuk a fa címkére, majd erősítsük fel a zsinórra.

7. Díszítsük csipkebogyóággal.

Tipp: ha nincs feliratkozónk, kézzel is ráírhatjuk a címkére, vagy számítógépen készítve is ráragaszthatjuk.

Karácsonyi hangulat vödörben

Egy piros mikulásvirág, illatos fenyőágak, finom édességek és apró meglepetések együtt igazán szívhez szóló, ünnepi ajándékot alkotnak. Ideális azoknak, akik szeretik a klasszikus, meghitt karácsonyi hangulatot. A vödör tartalmát a megajándékozott ízléséhez igazíthatjuk, így lesz igazán személyes.

Hangulatos mikulásvirág-karácsonyi falu

Ez a varázslatos karácsonyi falu igazi kedves emlék lehet családoknak, főleg gyerekekkel együtt. A saját kezűleg készített kartondoboz-házikók és a piros mini mikulásvirág együtt olyan ünnepi dekorációt alkotnak, amely kicsiknek és nagyoknak is mosolyt csal az arcára.

Amire szükségünk lesz: egy faalap, néhány üres kartondoboz, mini mikulásvirág, kis díszalmák, vörösfenyő ágak, moha, elemes mécsesek, mini műfenyő díszek, ceruza, sniccer vagy olló, ecset és diszperzit vagy akrilfesték, ragasztópisztoly és ragasztórúd

Így csináljuk:

1. Mossuk ki alaposan a kartondobozokat, majd hagyjuk megszáradni. Vágjuk le a dobozok tetejét, és óvatosan távolítsuk el a külső, nyomtatott réteget, hogy semleges felületet kapjunk a további díszítéshez.

2. Rajzoljuk fel ceruzával a tetőt, az ablakokat és az ajtót, majd vágjuk ki őket sniccerrel vagy ollóval. Készíthetünk zárt házikókat, amelyekbe elemes mécsest teszünk, vagy nyitott változatokat is. A nyitottaknál csak az egyik oldalt használjuk homlokzatnak, a többi oldalt pedig egy nyitott tartóvá alakítjuk, tökéletes a mini mikulásvirághoz.

3. Fessük le a házakat tetszőleges színekkel, majd hagyjuk teljesen megszáradni.

4. A nyitott házak alját töltsük meg mohával, ez megtartja a mini mikulásvirágot és természetes hatást ad. Ezután tegyük a kis cserepes növényeket a helyükre, és takarjuk körbe őket még egy kis mohával.

Tipp: öntözzük meg jól a mikulásvirágokat, mielőtt a házakba tesszük őket.

5. Rendezzük el a mini mikulásvirág-házakat, a mécsestartó házakat, a mini fenyőket, a díszalmákat és a vörösfenyő ágakat a faalapon. Ha szükséges, rögzítsük ragasztópisztollyal, hogy minden stabil maradjon. A zárt házakba tegyük be az elemes mécseseket.

6. Végül csomagoljuk be alaposan a kis karácsonyi falut, hogy megvédjük a mikulásvirágot a hidegtől és a huzattól, majd mihamarabb szállítsuk el a helyére.

Ünnepi dekoráció: mini mikulásvirág dísz tálban

Egy egyszerű tálból is különleges ajándék lehet: csak díszítsük fel a szalmakoszorút, tegyük a tál peremére, és egészítsük ki rózsaszín mini mikulásvirággal és máris kész az ünnepi kompozíció.

Amire szükségünk lesz: egy ültetőtál, egy szalmakoszorú, amelynek ugyanakkora az átmérője, széles piros szalag, 5–6 mini mikulásvirág, csipkebogyó (Rosa multiflora), díszalmaágak (Malus floribunda), dekorációs drót, moha rögzítő tűk, ragasztópisztoly és ragasztórúd, különböző méretű díszgömbök

Így készítsük el:

1. Tekerjük körbe a szalmakoszorút a piros szalaggal.

2. Tegyük a csipkebogyóágakat lazán a koszorúra, majd tekerd körbe dekorációs dróttal, hogy rögzítsd őket.

3. A díszalma ágakat erősítsük fel a koszorúra moha rögzítő tűkkel.

4. Helyezzük a kész koszorút a tál peremére, és ragasztópisztollyal rögzítsük rá a díszgömböket.

5. Ezután ültessük a mini mikulásvirágot a tálba.

Tipp: Tegyünk vízelvezető réteget a tál aljára, és óvatosan locsoljuk a növényeket, így elkerülhetjük a pangó vizet.

Vágott mikulásvirág: díszítsük szeretettel az ajándékainkat

Legyen ünnepélyesen átadva vagy kreatívan csomagolva, a mikulásvirág mindig gyönyörű és személyes ajándék. Ezek a csodás téli virágok ráadásul kiválóan alkalmasak arra is, hogy stílusosan feldíszítsük velük az ajándékainkat. Vágott virágként egyedi, szeretetteljes hangulatot adnak minden csomagnak.

Tipp: Hogy a vágott mikulásvirágok tovább frissek maradjanak, vágás után azonnal mártsuk a szárukat 60°C-os vízbe öt másodpercre. Ezután tegyük őket hideg vízbe, majd tekerjük körbe virágkötészeti szalaggal, vagy helyezzük őket vízzel töltött kémcsőbe.

Mikulásvirág-nap – december 12.: tökéletes alkalom egy kedves üzenetre

A szépen átadott mikulásvirág az év utolsó heteiben sokféle alkalomra remek ajándék. Különösen jó időpont december 12., azaz a hivatalos Mikulásvirág-nap. Ezt az ünnepet 1852 óta tartják az Egyesült Államokban, és egyre népszerűbb Európában is.

Az elnevezés Joel Robert Poinsett amerikai diplomatától származik, aki az USA első mexikói nagykövete volt. Annyira lenyűgözték a Közép-Amerikában vadon növő mikulásvirágok, hogy közel 200 évvel ezelőtt hazavitte őket az Egyesült Államokba. Halálának évfordulóját, 1851. december 12-ét, később az amerikai kongresszus hivatalosan is Mikulásvirág-nappá nyilvánította. Azóta ezt a napot tökéletes alkalomnak tekintik arra, hogy valakit egy mikulásvirággal lepjenek meg, kedves figyelmességként.

Legyen szó szeretetről, barátságról, köszönet nyilvánításról vagy egy kis lelkesítésről, számtalan jó ok van rá, hogy mikulásvirágot ajándékozz.

További inspirációkat és dekorációs ötleteket itt találsz: https://starsforeurope.com/hu/

Amikor egy vállalatvezető vagy egy közműcég igazgatója 2026 elején végignéz a naptárán, pontosan tudja, hogy az előtte álló hónapok nem a nyugodt építkezésről szólnak majd.

A politikai és gazdasági ciklusok váltakozása Magyarországon mindig magával hoz egyfajta vibrálást, egy nehezen megfogható bizonytalanságot, amely átszivárog a tárgyalótermekbe és a gyártósorok mellé is. Ebben a környezetben a „stabilitás” szó új értelmet nyer. Már nem azt jelenti, hogy minden marad a régiben, hanem azt, hogy a szervezet képes-e sértetlenül, sőt megerősödve átúszni a változások hullámai alatt.

Tóth Mihály, az Auctoris marketingkommunikációs szakértője és az adatvezérelt vállalatvezetés evangelistája szerint a legnagyobb kockázat ma már nem a piaci visszaesés, hanem a technológiai megtorpanás. Azok a cégek, különösen az állami és önkormányzati szférában mozgók, amelyek a döntéseiket még mindig kizárólag szubjektív megérzésekre vagy elavult riportokra alapozzák, 2026-ban komoly veszélybe kerülnek. A transzparencia és a mérhetőség ugyanis az egyetlen valódi pajzs a politikai széljárás változásaival szemben.

„Egy vállalat stabilitását régen a kapcsolati tőke adta, ma a technológiai immunitás” – kezdi a gondolatmenetet Tóth Mihály. „Aki 2026-ban nem automatizálja a kritikus folyamatait, az kiszolgáltatja magát a munkaerőpiaci hiánynak és a változó politikai-gazdasági széljárásnak. Mi a vállalatfejlesztési folyamat során nem szoftvereket javaslunk, hanem a biztonságot kódoljuk a rendszerbe.” Ez a technológiai immunitás azt jelenti, hogy a vállalat működése függetlenedik az egyéni hibázási lehetőségektől és a külső kényszerítő körülményektől. Ha a folyamatok automatizáltak, a riportok pedig valós idejűek, a vezető kezében egy olyan kormánykerék van, amely akkor is engedelmeskedik, ha a tenger viharos.

Nézzük meg a puszta számokat, mert 2026-ban a racionalitás minden eddiginél fontosabb. A bérköltségek emelkedése és az adminisztratív terhek növekedése olyan satuba szorította a hazai nagyvállalatokat, amelyből a hagyományos módszerekkel – például egyszerű költséglefaragással – már nem lehet kijönni. Itt lép be a képbe a mesterséges intelligencia és a folyamatautomatizálás, mint a leghatékonyabb bérköltség-optimalizáló eszköz.

Tóth Mihály gyakran hangsúlyozza a tárgyalásai során: „2026-ban nem az a kérdés, hogy megengedheti-e magának az AI-t, hanem az, hogy meddig bírja fizetni azokat a manuális folyamatokat, amiket a versenytársai már fillérekből automatizáltak. Az AI nem költséghely, hanem a leggyorsabban megtérülő befektetés a bérköltségek robbanása ellen.” Ez az üzenet különösen fájdalmasan érintheti azokat a vezetőket, akik még mindig abban bíznak, hogy „majd megoldjuk okosba’” vagy „keresünk még két embert az adminisztrációra”. A valóság az, hogy 2026-ban nincs több ember, és aki van, az drágább, mint valaha.

A reziliens működés, amelyre ma mindenki törekszik, az adatoknál kezdődik. Az önkormányzati és állami fenntartású cégek vezetői számára a 2026-os év különösen érzékeny. A választási ciklusok természetes velejárója a fokozott ellenőrzés és a bizonyítási kényszer. Egy olyan rendszerben, ahol minden fillér útja követhető, ahol az AI prediktív analitikája előre jelzi a várható költségnövekedést vagy a szolgáltatási igények megugrását, a vezető támadhatatlanná válik. Az objektív adatok nem vitathatók, és nem függnek politikai szimpátiától. Ennek hétlépéses módszertana, amely auditra és lépcsőzetes megvalósításra épül, pontosan ezt a támadhatatlanságot hozza létre.

Sokan azonban félnek az átállástól. „Mire jó nálunk az AI? Komoly munkaerőt kiváltó megoldásra van szükségem” – hangzik el a kérdés szinte minden tényfeltáró beszélgetésen. A válasz pedig nem a sci-fi filmek világából érkezik, hanem a napi gyakorlatból. Az AI 2026-ban már nem egy beszélgető robot, hanem egy „operatív munkatárs”, amely képes kezelni a teljes ügyfélkommunikációt, optimalizálni a logisztikai útvonalakat, vagy éppen másodpercek alatt összeállítani a havi zárójelentéseket.

De mi lesz a kollégákkal? Ez a kérdés nemcsak etikai, hanem stratégiai jelentőségű is. Tóth Mihály és az Auctoris csapata szerint a humánus átalakulás az egyetlen járható út. „Sokan féltik a munkatársaikat az AI-tól. Én azt mondom: féltse őket a monotonitástól! Az átalakulást humánus módon menedzseljük: a felszabaduló kapacitást nyereségtermelő feladatokra irányítjuk át. Az automatizáció visszaadja nekik az értékteremtés lehetőségét, miközben a cég eredményessége kiszámíthatóvá válik.” Ez a megközelítés megszünteti a belső ellenállást a technológiával szemben, hiszen a munkatársak nem az ellenséget, hanem a segítséget látják az új rendszerekben.

A 2026-os év trendjei a Google keresésekben is világosan kirajzolódnak: a „reziliens vállalatirányítás”, az „adatvezérelt döntéshozatal” és a „folyamatautomatizálás megtérülése” kifejezések iránti érdeklődés ugrásszerűen megnőtt. Ez nem véletlen. A vezetők érzik, hogy a régi struktúrák elérték teljesítőképességük határát. Aki ma szakértőt hívja segítségül, az nem egy egyszerű tanácsadói projektet vásárol, hanem egy belépőt a jövőbe.

A folyamat jellemzően egy tényfeltáró beszélgetéssel kezdődik. Ez az a pont, ahol a tanácsadó a mélyére ás a cég aktuális állapotának. Nincs mellébeszélés, nincsenek felesleges körök. Az elemzés után egy olyan stratégiai terv készül, amely nem a fióknak szól, hanem a mindennapi működés alapja lesz. Az eredmény? Stabilizált működés, csökkenő fluktuáció és egy olyan új növekedési pálya, amely független a külső gazdasági- és politikai zajoktól.

Végezetül, ne felejtsük el a pszichológiai tényezőt sem. Egy vezető számára a legnagyobb teher a bizonytalanság. Az a tudat, hogy bármelyik pillanatban bekövetkezhet egy olyan változás, amire nincs ráhatása. Az automatizáció és az AI bevezetése 2026-ban pont ezt a terhet veszi le a vállakról. A stresszmentesebb vezetés nem egy vágyálom, hanem a technológia által kínált realitás. Amikor a folyamatok óramű pontossággal működnek, a vezetőnek marad ideje arra, amire valójában hivatott: a stratégiai gondolkodásra és a jövő építésére.

A folyamat végén a siker közös. Legyen szó a vállalat teljes megújításáról vagy az értékesítési rendszereinek átalakításáról, a cél mindig ugyanaz: egy olyan vállalat, amelyre büszke lehet az alapító, a vezető és az összes munkatárs. És amikor a 2026-os év végén, a politikai és gazdasági hullámok elültével pezsgőt bontunk, tudni fogjuk, hogy a siker nem a szerencsén múlott, hanem azon a bátor döntésen, hogy időben a technológia mellé álltunk.

„Ha elég elszánt vagy, menni fog” – tartja a közhely. Az újévi fogadalmak évről évre ugyanabba az akadályba ütköznek: a lelkesedés gyorsabban fogy el, mint ahogy az eredmények megjelennek. Sokan ilyenkor magukat hibáztatják, pedig a probléma ritkán az akaraterő hiánya. A valóság ezzel szemben az, hogy a motiváció önmagában kevés, változik a hangulattal, a körülményekkel, a fáradtsággal és a külső nyomással együtt.

Az év első napjaiban még sokan érzik úgy, hogy most valóban minden másképp lesz. Többet tanulnak, pályát váltanak, új készségeket sajátítanak el, vagy végre komolyan veszik az önfejlesztést. A statisztikák és a tapasztalatok egyaránt azt mutatják, hogy a fogadalmak jelentős része már februárra elhalványul.

„Amikor január elején megfogadjuk, hogy tanulni fogunk, új szakmát szerzünk vagy fejlesztjük magunkat, a cél gyakran túl általános, nem ad kapaszkodót a mindennapokhoz. Amikor eljön az első nehezebb hét, nincs mihez visszanyúlni” – magyarázza a TanfolyamGURU szakértője. „A kudarc nem abból fakad, hogy nem vagyunk elég kitartóak, hanem abból, hogy nincs rendszerünk, amely akkor is működik, amikor a lelkesedés csökken.”

Miért buknak el a fogadalmak újra és újra?

Rossz elképzeléseink vannak arról, hogyan működik a változás, és mitől válik egy cél kézzelfogható eredménnyé. Az év eleje nem véletlenül alkalmas a változtatásra. Ilyenkor természetes módon tekintünk vissza az előző időszakra, és vonunk le következtetéseket. Mi működött, mi nem, mit szeretnénk másképp. Ez a mentális állapot ideális arra, hogy tudatos döntéseket hozzunk, nem pedig impulzívakat. Januárban sokkal könnyebb beilleszteni az életünkbe egy új rutint, legyen szó tanulásról vagy készségfejlesztésről.

„Az év eleje valóban a legjobb időpont az önfejlesztés elkezdésére, de az újévi fogadalmaktól túl sokat várunk egyszerre. Gyors eredményt, látványos változást, azonnali sikerélményt. Az önfejlesztés azonban nem sprint, hanem folyamat. Ha ezt nem fogadjuk el, minden lassabb szakaszt kudarcként élünk meg” – fogalmaz a szakértő.

Sokan egyedül próbálnak változtatni

„Az inspirációs videók, motivációs idézetek, alkalmi elhatározások segítenek elindulni, de nem pótolják a strukturált tanulást. Amikor nincs visszajelzés, nincs keret és nincs irány, a cél könnyen elmosódik” – tette hozzá a TanfolyamGURU szakértője. „A legfontosabb felismerés az, hogy megfelelő eszközt választottunk-e a változáshoz.”

Az önfejlesztés mint rendszer

Sokan azért nem vágnak bele tanulásba, mert úgy érzik, nincs idejük. Ez az egyik legnagyobb önbecsapás. Idő ritkán szabadul fel, sokkal inkább át kell strukturálni. Egy jól felépített képzés nem elvesz az időből, hanem értelmet ad neki.

„A TanfolyamGURU által meghirdetett képzések például éppen ebben a szemléletben illeszkednek az év eleji célokhoz. Átláthatóak, célzottak és gyakorlat orientáltak. Nem azt ígérik, hogy egyik napról a másikra megváltozik minden, hanem azt, hogy lépésről lépésre haladva valódi tudás és használható készségek épülnek fel. Ez az a különbség, amely miatt a tanulás sokkal tartósabb önfejlesztési forma, mint bármilyen gyors fogadalom” – hangsúlyozza a szakértő.

Egy másik gyakori tévhit, hogy az önfejlesztés drága, bizonytalan befektetés

„Valójában a legkockázatosabb döntés az, ha nem fejlesztjük magunkat, miközben a munkaerőpiac folyamatosan változik. Az év eleji tanulás éppen ezért nem luxus, hanem tudatos stratégia.”

Egy új készség, egy megszerzett végzettség, egy bővített kompetenciakör mérhető változást hoz. Ez az, ami hosszú távon fenntartja a motivációt is.

Bár nem indított el általános alkoholfogyasztási hullámot Magyarországon a koronavírus-járvány, de rávilágított arra, hogy bizonyos társadalmi csoportokban jelentősen többet ittak. Nagyobb eséllyel növelték fogyasztásukat a növekvő anyagi gondokkal küzdők, az idősek, a nők, a kisgyermeket nevelők és a vezetők – derül ki egy most megjelent magyar kutatásból. Azok, akik számára fontos a státusz és a befolyás, szintén nagyobb valószínűséggel ittak többet a válság alatt. A kutatók szerint a jólét növelésével hatékonyan lehetne csökkenteni az alkoholfogyasztást.

Mindössze a magyar felnőttek 3 százaléka számolt be fogyasztásának növekedéséről, 8 százalékuk csökkenésről, de ez az összkép elfedi a lényeges különbségeket, bizonyos társadalmi csoportokban jelentősen többet ittak – állapította meg felmérésük nyomán négy magyar közgazdász kutató. A válaszadók több mint fele, 53 százaléka egyáltalán nem fogyaszt alkoholt, a rendszeresen ivók többsége pedig a koronavírus-járvány alatt sem változtatott szokásain.

Az országosan reprezentatív, ezerfős vizsgálatot 2021 júniusában végezték, az összegző tanulmány nemrég jelent meg a Studies of Agricultural Economics folyóiratban, szerzői Bakucs Zoltán (KRTK, Óbudai Egyetem), Benedek Zsófia (KRTK), Fertő Imre (KRTK, Corvinus, CZU) és Fogarasi József (Óbudai Egyetem, PKE).

Az eredmények alapján a legtöbb alkoholt a fiatalok és a férfiak fogyasztották, de a mennyiség növelésében mások voltak a leginkább veszélyeztetett társadalmi csoportok: a növekvő anyagi gondokkal küzdők, az idősek, a nők, a 14 év alatti gyermeket nevelők és a vezetők. A gyermekes háztartásoknál kettős hatás érvényesült: bár összességében ritkábban isznak a szülők, de azok, akik fogyasztanak alkoholt, a stresszhelyzetben az átlagnál nagyobb valószínűséggel növelték annak mennyiségét.

A teljesítményorientáció véd, a státusorientáció kockázat

A tanulmány az emberek értékrendszerét is vizsgálta: a túlzott fogyasztás legerősebb előrejelzője a „hatalom” – a státusz, befolyás és kontroll iránti motiváció – lett. A kutatók szerint ez arra utal, hogy a státuszhoz kötődő ivási rituálék mélyen beágyazódtak a mindennapi, különösen a szakmai életbe feszültségoldás vagy a státuszuk megerősítése céljából. Hasonlóan erős magyarázó tényező volt a pénzügyi stressz. Azok, akik a járvány alatt romló anyagi helyzetről számoltak be, jóval nagyobb eséllyel ittak többet.

Ezzel szemben a teljesítményorientált válaszadók inkább visszafogták vagy stabilan tartották fogyasztásukat. Számukra a produktivitás, a fókusz és a célok elérése fontosabbnak bizonyult, mint az alkohol mint megküzdési eszköz. Meglepő eredmény, hogy a hedonista értékek szintén enyhén csökkentették az ivás esélyét – ritkábban, de tudatosabban ittak, minőségi italokat választva.

Új alkoholpolitika: a jólét növelése, alkoholmentes munkahelyi kultúra

„A pénzügyi gondokkal küzdő családok, szülők támogatása közvetve alkoholpolitikai eszköznek is tekinthető. Ha csökken a gazdasági stressz, kisebb az esély arra, hogy az emberek az alkoholhoz forduljanak. A hagyományos, demográfiára vagy gazdasági tényezőkre építő alkoholpolitikai eszköztár ugyanis – például az adóemelés, a hozzáférés korlátozása vagy az általános felvilágosítás – önmagában nem elég. Az eredményes beavatkozásoknak figyelembe kell venniük az eltérő érték- és motivációs mintázatokat is” – mondja Fertő Imre, az ELTE Közgazdaság és Regionális Tudományi Kutatóközpontjának főigazgatója, a Corvinus egyetemi tanára, a tanulmány egyik szerzője.

A státuszorientált csoportoknál például a mértékletességet érdemes bemutatni a professzionalizmus, a felelősségteljes vezetés és az önkontroll jeleként. A teljesítményorientáltaknál a fizikai és mentális teljesítmény megőrzése lehet a kulcsüzenet, míg a hedonisták számára alternatív élményforrások – kulturális, gasztronómiai vagy rekreációs programok – csökkenthetik a stresszivást.

Hasonlóan fontos a munkahelyi kultúra átalakítása. Sok szakmai közegben ma is erős a státuszhoz kötődő ivás normája. Alkoholmentes networking események, prémium alkoholmentes italok és a vezetők példamutatása mind hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a társas siker ne automatikusan az iváshoz kapcsolódjon.

Műszaki és jogi buktatók rejtőzhetnek az olcsónak tűnő ingatlanok mögött – figyelmeztet Kálmán Ildikó, a BrixIngatlan.hu szakértője. Az alternatív piacon – ahol végrehajtási, adóhatósági vagy állami eljárásokból származó lakások cserélnek gazdát – akár 30–40 százalékos árkülönbségek is előfordulhatnak, ám ezek az ügyletek fokozott előkészítést igényelnek. A szakértő szerint az első lépés a kockázatos, bizonytalan jogi vagy műszaki hátterű ingatlanok kizárása.

Az Otthon Start program elindulása érezhetően felpörgette a hazai ingatlanpiacot. Az árak sok térségben rövid idő alatt ugrottak meg, és ma már egy átlagos állapotú, közepes méretű lakás is könnyen a 70–80 millió forintos sávba kerül. Aki kivár, gyakran milliókkal drágábban találja meg ugyanazt az ingatlant, mint néhány hónappal korábban. A látványos áremelkedés ellenére azonban létezik egy kevésbé szem előtt lévő piac, ahol továbbra is jelentős árkülönbségekre lehet felfigyelni. Ez az úgynevezett alternatív ingatlanpiac, amelybe a végrehajtási, állami, önkormányzati, adóhatósági és magáneljárásokban értékesített ingatlanok tartoznak. Ezek az ügyletek nem jelennek meg a klasszikus hirdetési portálok kínálatában, és egészen más logika szerint működnek.

Olcsóbb, de összetettebb ügyletek

Az alternatív piacon az alacsonyabb ár nem jár automatikusan. A folyamatok bonyolultabbak, a határidők eltérnek a megszokottól, és gyakran egyszerre több ügyletet kell figyelemmel kísérni.

„Sokan próbálkoznak, de megfelelő előszűrés és folyamatos jelenlét nélkül a legtöbb önálló kísérlet kudarccal végződik. Ezeknél az ingatlanoknál az a döntő, hogy tudjuk, egyáltalán melyik ügyletre érdemes elindulni.”

– mondta Kálmán Ildikó, a BrixIngatlan.hu szakértője.

Mint fogalmazott, egy alapos szakértői előkészítés gyakran már önmagában eldönti egy ügy sorsát. „Az első lépés sokszor az, hogy kizárjuk azokat az ingatlanokat, amelyek első látásra olcsónak tűnnek, de jogilag vagy műszakilag túl nagy kockázatot hordoznak. Erkölcsileg szinten fontos, hogy szándékosan kerüljük a devizahiteles ügyeket; ugyanezt javasoljuk a saját kivitelezésű, magánúton elindulóknak is. Nemcsak etikai, hanem ár szempontból is: forint alapú ügyből sokkal több van és sokkal jobb eredményt hozhatnak, ahogy az alábbi példák is szemléltetik.”

Több tízmilliós különbségek a piaci árhoz képest

Az elmúlt hónapokban lezárt ügyletek jól mutatják, mekkora eltérés lehet a piaci ár és a tényleges vételár között. Budapesten, a Vizafogó sétány közelében, az Árpád híd és a Duna között egy keresett környéken fekvő garzon téglalakás piaci értéke 49–50 millió forint volt, amely végül 33 millió forintért cserélt gazdát.

Komárom-Esztergom vármegyében, zöldövezeti környezetben, a Duna közelében egy 56 négyzetméteres, összkomfortos panellakás 23,8 millió forintért kelt el, miközben az aktuális piaci értéke közel 39 millió forint volt. Az ingatlant a vevő később már nyereséggel továbbértékesítette. Dunaújvárosban, ahol az 50–55 négyzetméteres lakások hirdetési árai jellemzően 34–35 millió forint körül alakulnak, egy panelprogramban felújított, jó állapotú lakás 20,6 millió forintért talált gazdára.

„Ezeknél az ügyleteknél valóban nem elírásról van szó. Egy jól kiválasztott eljárásnál ekkora különbségek is előfordulhatnak” – mondta Kálmán Ildikó.

Nem csak a fővárosban működik

Az alternatív piac nem kizárólag nagyvárosi jelenség. Dömsödön, Budapesttől mintegy 45 kilométerre, jó közlekedéssel és a Dunától sétatávolságra egy kádár-kocka családi ház és egy külön lakás együtt 17,5 millió forintért volt elérhető. A környéken a hasonló ingatlanok árai 38 és 50 millió forint között mozognak. Kisebb költségvetéssel is születtek eredmények: Nagykanizsán egy 34 négyzetméteres téglalakás 6,2 millió forintért, Miskolcon egy 36 négyzetméteres lakás 4,3 millió forintért, Komlón pedig egy háromszobás, 67 négyzetméteres ingatlan 12,5 millió forintért zárt sikeresen.

„A kínálat országos, és sokkal változatosabb, mint azt sokan gondolják. Nem kizárólag problémás ingatlanokról van szó, hanem jó adottságú lakásokról és házakról is.”

– tette hozzá a BrixIngatlan.hu szakértője.

A kedvező árak ára a fokozott odafigyelés. Több ügylet párhuzamos követése, gyors döntések és a jogi háttér pontos értelmezése nélkül könnyű hibázni. „Ez a piac azoknak kedvez, akik türelmesek, rugalmasak és hajlandók időt szánni a folyamatra. Aki csak alkalomszerűen figyeli a lehetőségeket, könnyen lemarad az igazán jó dealekről” – fogalmazott Kálmán Ildikó.

A Coldplay bostoni koncertjén történt csókkamerás botrány az utóbbi napok egyik legtöbbet emlegetett témája nemcsak a különböző médiafelületeken, hanem az adatvédelmi szakmában is. A videó percek alatt körbejárta a világot, mém lett belőle, az érintett vezérigazgató pedig lemondott. A történet ugyanakkor nemcsak egy párkapcsolati dráma, hanem éles adatvédelmi kérdés is. Dr. Tóth Judit Lenke, adatvédelmi és adatbiztonsági szakjogász elemezte a történteket.

Az Egyesült Államokban az adatvédelmet nem egy egységes, minden államra kiterjedő, alkotmányos alapjogon nyugvó rendszer szabályozza. Szektorális szabályozások, állami törvények, valamint precedensek alkotják a védelmi keretet. Az amerikai jogi gondolkodásban az információhoz való jog, a „right to know” sokszor előtérbe kerül a magánszféra védelmével szemben. Léteznek nyilvános adatbázisok elítélt bűnözőkről, közszereplők vagy ismert személyek lakóhelyéről, múltjáról is könnyen találhatók információk, sőt az ilyen esetekben a nyilvános szereplés jogi védelme is gyenge. A „kiss cam” pedig az amerikai koncert- és sportkultúra szerves része: a közönség szórakoztatása és a show gyakran elsőbbséget élvez az egyéni jogokkal, így az érintettek adatvédelmével szemben.

És ha mindez nem az USA-ban, hanem Európában történik?

„Európában ezzel szemben teljesen más filozófia érvényesül. Az általános adatvédelmi rendelet (GDPR) központi elve a magánélethez való jog védelme és az emberi méltóság elsődlegessége. Minden személyes adat – így a képmás vagy az arckép is – csak szigorú feltételekkel kezelhető” – hívta fel a figyelmet dr. Tóth Judit Lenke, adatvédelmi és adatbiztonsági szakjogász, a pénzmosás elleni eljárások szakértője (AML), a SmartFill Legal Kft. képviselője.

Az európai szabályozás alapján egy ilyen felvétel készítése és közzététele jogtalan adatkezelésnek minősülhetett volna, ha nincs előzetes adatkezelési tájékoztatás!

„Az adatkezelőnek – legyen az a rendezvényszervező vagy a fellépő menedzsmentje – bizonyítania kellene, hogy a résztvevőket előzetesen, megfelelően tájékoztatta a felvétel készítéséről és felhasználásáról” – hangsúlyozta a szakértő.

Az adatvédelem és a magánélethez fűződő jog egy nagyon fiatal és alakulóban lévő jogterület, ahol a joggyakorlatot elsősorban bírósági határozatok formálják.

„Az egyének nincsenek tisztában a jogaikkal, fontos lenne az edukáció ezen a területen. Az egyén magánélethez fűződő, alkotmányos alapjoga ütközhet a cégek, a rendezvényszervezők vagy az együttesek jogaival”

– emelte ki dr. Tóth Judit Lenke.

Hozzátette, hogy a közösségi média terjedése óta kiélezettebbé váltak ezek a konfliktusok, hiszen míg néhány évtizede egy koncertfelvétel maximum a tévében volt látható, ma a technológiai forradalom miatt más a helyzet. Különbség van a felvételkészítés és annak felhasználása között.

„A koncertjegyeken gyakran találkozhatunk olyan általános mondatokkal, hogy „a jegy megvásárlásával hozzájárulsz, hogy rólad felvétel készüljön”. Ez azonban nem felel meg a GDPR követelményeinek, hiszen hiányoznak belőle az alapvető elemek: nem tartalmazza, ki az adatkezelő, mi a felvétel célja, mennyi ideig őrzik meg az adatokat, van-e lehetőség tiltakozni, hogyan gyakorolhatók az érintetti jogok, továbbá önmagában a hozzájárulás ilyen általános feltételezése jogi értelemben érvénytelen lehet” – sorolta a szakértő.

Dr. Tóth Judit Lenke hozzátette, hogy a hozzájárulásnak mindig önkéntesnek kell lennie. Ráadásul sok esetben az adatkezelő személye is kérdéses, egy televíziós közvetítés vagy streaming szolgáltatás esetén nem egyértelmű, hogy ki számít adatfeldolgozónak, illetve ki minősül közös adatkezelőnek.

Mit tehet a közönség?

Egy koncert alkalmával, egy fesztiválon nem feltételezhető, hogy bárki is kifejezett, önkéntes hozzájárulást adott volna képmása olyan mértékű rögzítéséhez és közzétételéhez, amire egy felbukkanó csókkamera lehetőséget ad.

„A koncertszezon közepén különösen fontos, hogy a fesztiválozók is tudatosak legyenek. Meg kell ragadni minden lehetőséget, hogy kifejezzük ellenállásunkat a hasonló esetekkel szemben” – hívta fel a figyelmet dr. Tóth Judit Lenke. „A felvételkészítést megelőzően lehetséges jelezni az ellenállást olyan speciális eszközökkel, mint például „no photo” pólók vagy kitűzők, illetve kijelölt, elszeparált területek létrehozásával rendezvényeken, ahol nem készül felvétel.”

A szakjogász szerint igazán fontos, hogy ha Európában egy ilyen esemény adatkezelője nem felel meg a GDPR szerint, akkor többféle jogkövetkezménnyel is számolhat. A hatóság jogosulatlan adatkezelés miatt akár milliós bírságot is kiszabhat, de polgári per is indulhat személyiségi jogsértés címén, amely során az érintett sérelemdíjra vagy kártérítésre lehet jogosult. Súlyosabb esetben, például érzékeny személyes adatok jogosulatlan kezelése esetén, akár büntetőjogi felelősség is felmerülhet.

A Coldplay-eset tanulsága egyértelmű: ami az Egyesült Államokban szórakoztatásnak és kulturális show-elemnek számít, az Európában adatvédelmi incidens lehet, súlyos jogi következményekkel. A koncertszervezőknek, médiapartnereiknek fel kell ismerniük, hogy az adatkezelésért is teljes körű felelősséggel tartoznak. Az általános adatvédelmi rendelet (GDPR) értelmében ugyanis a képmás személyes adat, így annak kezelése minden esetben adatvédelmi megfelelést igényel.

A Magyar Divat & Design Ügynökség (MDDÜ) új, a hazai kreatívipar fejlődését komplex módon támogató inkubációs pályázatot hirdet Creative LAB néven. A mintegy 220 millió forintos keretösszegű program a korábbi, nagy sikerű design LAB projekt tapasztalataira és eredményeire épít, de annál jóval szélesebb szakmai spektrumot ölel fel. Célja, hogy a hazai disztribútorok és kreatív szakemberek által közösen fejlesztett, sorozatgyártásra alkalmas, versenyképes design-, divat-, szépségipari és receptúraalapú termékek létrejöttét támogassa. Valamint, hogy a forgalmazókat az új, valós piaci igényekre válaszoló késztermékek átgondolt piaci bevezetésére ösztönözze. A nyílt pályázatra 2026. január 5-ig jelentkezhetnek a hazai disztribútorok.

Az MDDÜ 2018 óta biztosít strukturált, koordinatív szakmai támogatást a magyar divat- és design szektor számára. A tavalyi évben a szervezet feladatköre kibővült: a tervezői és gyártói kapacitások erősítése mellett tevékenységi köre kiterjed az offline és online játéktervezés, valamint a szépség- és szépségápolási iparágak fejlesztésére is. A szélesebb körű működést megalapozva az ügynökség 2024-ben átfogó kutatást indított a szektorok aktuális helyzetének feltérképezésére. A visszajelzésekből kirajzolódott, hogy a hazai kreatívipar olyan támogatási modellre tart igényt, amely nem csupán az ötlet megszületését segíti, hanem a teljes innovációs útvonalat lefedi. A Creative LAB-en keresztül ezért az MDDÜ olyan komplex, strukturált inkubációs lehetőséget hozott létre, amely a koncepcióalkotástól és prototípuskészítéstől, a fejlesztésen át, egészen a sorozatgyártás és a piacra lépés előkészítéséig nyújt szakmai támogatást.

A programra pályázó forgalmazóknak látványterveket, valamint részletes „go-to-market” stratégiát kell benyújtaniuk, amely a termék piaci pozícióját, célcsoportját és bevezetési folyamatát is meghatározza. A magyar divattervezők, designerek és receptúrakészítők bevonásával fejlesztett prototípusok elkészítésére közel egy év áll a rendelkezésükre, ezt követően pedig három év alatt kötelesek a végleges, lehetőség szerint hazai gyártó által előállított terméket, vagy termékcsaládot a piacra vinni. A pályázaton minimum 5, maximum 50 millió forint értékű vissza nem térítendő támogatást igényelhetnek a résztvevők, mely a hazai kreatívipari ellátási lánc több szereplőjének fejlődését is segítheti. A kiválasztás során kiemelt figyelmet kap a funkcionalitás, az esztétikum, a fenntarthatóság, a magas minőségi sztenderdek teljesítése, valamint az a szempont, hogy a termékek valamilyen módon kapcsolódjanak a magyar kreatív örökséghez – akár anyaghasználatban, akár kulturális referenciákban, akár innovációs megoldásokban.

Jakab Zsófia, a kreatívipar fejlesztéséért és ágazati koordinációjáért felelős miniszteri biztos, az MDDÜ vezérigazgatója hangsúlyozta, hogy a program a magyar kreatívipar hosszú távú fejlesztésének kulcseleme:

„Az MDDÜ egyik legfontosabb küldetése, hogy a hazai kreatívipari márkák nemzetközi jelenlétét erősítse. Egy sikeres termék megvalósításához ugyanakkor nem elegendő egy jó ötlet, átgondolt üzleti döntések sora kell, hogy kísérje a piaci bevezetést. Ezt figyelembevéve írtuk ki a pályázatot ezúttal a hazai forgalmazók számára, hiszen a Creative LAB olyan termékek megszületéséhez kíván hozzájárulni, amelyek évekig meghatározó szereplői lehetnek a hazai és nemzetközi piacnak. Ezért is fontos, hogy könnyen és jól használhatóak legyenek, reagáljanak az iparági kihívásokra és a fogyasztói trendekre, valamint széles közönség számára is elérhetők legyenek, ezáltal valós üzleti potenciállal bírjanak. A program így egyszerre támogatja a kreatív gondolkodást, az üzleti növekedést, a gyártói kapacitások fejlesztését, a magyar kreatív örökség továbbvitelét, valamint hozzájárul a magyar kreatívipar versenyképességének és exportpotenciáljának növeléséhez.”

A Creative LAB létrejötte nem előkép nélküli. A 2020–2023 között négy alkalommal meghirdetett design LAB program éveken keresztül sikeresen segítette a kreatívipari szereplőket új kollaborációk elindításában. A program gyártók és tervezők együttműködésében valósult meg, és olyan termékek létrehozását támogatta, amelyek a fenntarthatóságot, az innovációt és a szériaérettséget helyezték a középpontba.

A három év alatt 22 gyártó és 16 tervező összesen 137 szériaérett designterméket hozott létre, amelyek között újrahasznosított anyagokból készült bútorcsaládok, korszerű kompozittechnológiával készült termékek, moduláris belsőépítészeti megoldások, környezettudatos akusztikai panelek és kézzel készített üvegművészeti tárgyak is szerepeltek. A program egyben arra is felhívta a figyelmet, hogy a kreatívipar fejlesztése országimázs-építés is: az innovatív, fenntartható, esztétikailag kiemelkedő magyar termékek nemzetközi szinten is bizonyítják a hazai szaktudás erejét. Az inkubációs program továbbá rámutatott arra is, hogy a gyártók és tervezők közötti együttműködés új típusú tudástranszfert hoz létre, amely hosszú távon erősíti a hazai gyártói háttér versenyképességét.

A design LAB eredményei a nemzetközi térben is visszaigazolást nyertek. Az MDDÜ törekedett arra, hogy az elkészült termékeket bemutassa a szakmának, illetve a széles közönségnek mind a hazai, mind a nemzetközi kiállításokon. Így több alkalommal jelentek meg a Budapest Design Week zászlóshajó eseményének számító 360 Design Budapesten, valamint olyan neves nemzetközi design-kiállításokon mint az olasz Milan Design Week, a francia Maison & Objet szakvásár, vagy a közel-keleti Dubai Dowtown Design. A projektek több hazai formatervezési díjat és számos nemzetközi elismerést nyertek el, köztük a világ egyik legrangosabb design díját, a Red Dot Design Awardot. A résztvevő tervezők és gyártók visszajelzései szerint a program nemcsak egyedi tárgyak megszületéséhez járult hozzá, hanem hosszú távú együttműködések és új üzleti kapcsolatok kialakulását is elősegítette.

A Magyar Divat & Design Ügynökség a Creative LAB inkubációs programmal erre az örökségre épít, de ezúttal kibővíttet formában. Míg a design LAB a design- és bútorszektorra fókuszált, az új program a kreatívipar szélesebb területeit kapcsolja össze, egységes struktúrában. Célja, hogy a különböző iparágak – legyen szó termékfejlesztésről, szépségipari innovációról, receptúrafejlesztésről, illetve design- vagy divattermékekről – egymást erősítve, korszerű szakmai feltételek mellett vehessenek részt a pályázatban.

A pályázati kiírás részletes információi elérhetők az MDDÜ felületein, a kiírásra 2026. január 5-ig jelentkezhetnek a forgalmazók.

Pszichológus diplomáját Debrecenben szerezte, majd ezután Londonba költözött, hogy nemzetközi tapasztalatra is szert tegyen. Gyermekpszichológusnak készül, tagja a British Psychological Societynek. Jelenleg a legnagyobb európai gyermekkórházban tevékenykedik. Szabadidejében kultúrális programokra jár, olvas, és a regényén dolgozik.