Zséda: „Azt szeretem, ha valami befejezetlen, oda nem illő vagy meghökkentő.”
Mi a véleményed a közösségi oldalakról? Mennyire fontosak ezek manapság?
Az Instagramot kifejezetten szeretem, ahol pillanatok, képek megosztására van lehetőség. Így az egész lazább, személyesebb tud lenni. A Facebook-ot inkább zenei, szakmai témákhoz használom. Ahhoz, hogy az ember a közösségi oldalakat tényleg profin működtesse, rengeteg munka és idő kell. Olyan, mintha lenne még két gyerekem… Persze örülök az olyan rangos márkák megkeresésének, mint a Nespresso, a Marquise, vagy a La Mer, amelyekkel tudok azonosulni. Én magam is ezt a kávét iszom, ezeket hordom, használom szívesen, miért ne osszam meg ezt a követőimmel is? Ugyanakkor nem akarom, hogy bármi a zenélés rovására menjen, annyi energiám jut a közösségi oldalakra, amennyi most látszik mindebből.
Tehát bizonyos távolságtartással kezeled ezeket a felületeket.
Nem is erről van szó, csak ennyit bír el az én ízlésem. De látom én is, hogy fontos, szeretik, és itt vannak jelen az emberek. Én pedig oda szeretnék menni, ahol ők vannak. Olyan helyen szeretnék koncertezni, ahova szeretnek menni. Ezért is örültem nagyon a Budapest Park felkérésének.
Talán mondhatjuk azt, hogy ez az augusztusi Budapest Park nagykoncert egy mérföldkő a karrieredben. Láthatunk valami újat, valami mást ezen az eseményen?
A Budapest Parkban minden adott egy ütős koncert show-hoz. Szeretem ezt a helyszínt, mert nyitott, laza, épp nekem való. A közönség pörgő, egyedi show-ra, ehhez illő hangzásra, látványra számíthat, remek zenésztársakkal, változatos színpadképekkel, táncosokkal. Büszke vagyok rá, hogy a világhírű dobos, Borlai Gergő a koncert miatt tér haza külföldi turnéjáról, Los Angeles-ből. A Budapest Park meghívása egyébként egybeesett az Eperhold című dalom megjelenésével. Örülök, hogy ez a szám a nyár emblematikus dala lett, jól esik, amikor úgy konferálják fel, hogy „egybeforrt” az idei nyárral. A koncerten a korábbi bulis dalok is elhangzanak majd, mint a „Dance” vagy az „És megindul a föld”, de a líraibb hangvételű dalok sem maradnak ki. A koncert előtt A Dal-ból jól ismert Petruska lép színpadra.

Miről szól az Eperhold című számod?
Ez abszolút egy szerelmes dal. Ahogy a klipben is megmutatjuk a szerelem különböző pillanatait, a táncosokon keresztül. Az eperhold egy létező csillagászati jelenség. Ilyenkor a Hold különleges, vöröses-narancsos színét az adja, hogy a Nap a szokásoshoz képest magasabban van, míg a Hold alacsonyabban, és a levegő fénytörése megfesti a Holdat. Ez a jelenség ritka, közel 50 évente történik meg, mint a klipben bemutatott szerelem, ami szintén nem mindennapi.
A klipben miért a táncot választottátok, mint kommunikációs formát?
Azt akartam, hogy mai legyen, de a művészetet mindig szeretem becsempészni a munkáimba. Ebben az esetben a kortárs tánc volt az, ami megfelelő volt erre a célra. Teljesen természetes közegükben látjuk az életük pillanatait, akár ők is videózhatnák ezt magukról. Ahogy összejönnek a szerelmesek, együtt élnek, veszekednek, elválnak, újra találkoznak. Tényleg olyan, mintha belestünk volna az életükbe.
Nekem először az a benyomásom volt, mintha egy jelnyelvet néznék.
Igen, a kortársban vannak ilyen gesztusok. Indiánnak (Galler András), aki rendezte, van táncos és kaszkadőr múltja is. Nagyon tudja, hogy a mozgást hogyan kell felvenni, úgy, hogy az működjön képernyőn is. Azt akartuk, hogy a néző ott legyen a szereplőkkel és ne kívülről nézzen egy történetet, hanem azt érezze, hogy akár ez vele is megtörténhet.
Milyen zenét hallgat a kisfiad? Vannak olyan dalok, amiket mind a ketten szerettek? Van esély rá, hogy ő is zenei pályára lép majd?
Leginkább rapet hallgat. Sokféle zenét hallgatunk együtt is, az én dalaimat is szereti, várja a koncertjeimet, sokszor neki mutatom meg elsők között az új dalokat. Tanul zongorázni, de úszik és focizik is, és az autóversenyzést is szereti. Korai lenne arról gondolkodni, hogy milyen pályát választ majd. Bár fontos volt nekem, hogy tanuljon zenét, de nem azért, hogy zenei pályára lépjen feltétlen, hanem, hogy legyen egy hangszere, ami mellé leülhet, amivel kifejezheti magát, ami örömet adhat neki.

Mit tartasz az eddigi legnagyobb sikerednek? Van kedvenc műved a sajátjaid közül?
Mindig az egész képet néztem, úgy gondolom kijelenthetem, hogy az egész pályafutásomat sikerként élem meg, bármennyi küzdés és nehézség van benne. Már 15 éves korom óta ebből élek tulajdonképpen, hogy felkéréseim vannak. Ez a munkám, a hivatásom és számomra ez a siker. Kiemelhetnék dalokat, de úgy tekintek az egész pályafutásomra, mint egy nagy koncertre. Kellenek olyan dalok is, amik megnyugtatnak és olyanok, amik nagyon beindítanak. Az egésznek van egy dinamikája. Talán ez az, amire a legbüszkébb vagyok, hogy velem együtt nőtt fel egy közönség. Látták a változásaimat, a szemük előtt zajlott le és zajlik a mai napig is.
A Fekete rúzsnál kellett két év, mire sláger lett. Emlékszem először nagyon furcsán néztek rám, hogy ez most tényleg én vagyok? De nem bánom. Én már akkor tudtam, hogy nagyon jó lesz, de az embereknek még idő kellett. Ezt nagyon nehéz türelmesen megvárni. Nagyon hittem ebben a dalban, aztán egyszer csak berobbant. Hálás is vagyok és szerencsés, hogy ilyen emberekkel dolgozhatok együtt, mert ők is hittek ezekben a dalokban és bennem is.
Mindig arra törekedtem, hogy előremutatók legyenek a műveim, még ha később is áll össze a kép.
Hogyan őrzöd meg a szépséged és hogyan tartod magad karban?
Fontos, hogy harmóniában legyek magammal. Amit elértem eddig, azért mindig keményen megdolgoztam, és ismerem a határaimat is. Pontosan tudom, hogy ha kitartóan teszünk a dolgokért – legyen szó akár külsőről, akár zenéről – annak meglesz az eredménye. A sport, a rendszeres bőrápolás az életmódom részei, ahogy a minőségi étkezés is. Bár sosem sanyargattam magam, de mindig odafigyelek rá, hogy mit eszem. Az sem mindegy, hogy kikkel veszed körül magad, sokat jelentenek számomra a barátaim, a családom. Nem vagyok a hivatásom rabja: ha kell, tudok hátralépni, eltávolodni az eseményektől, máskor pedig teljes erővel dobom be magam.
Mit sportolsz?
Edzőteremben súlyzós edzést végzek és futok. Egész évben sokat edzem, de a nyári turnés időszakban megduplázom az alkalmakat, ugyanis nagyon komoly állóképességre van szükségem a színpadon.
Van valamilyen speciális étrended?
Nincs. Mindent eszek, csak mértékkel és a minőségre odafigyelve.
Vagy szerencsés alkat vagy.
Szerintem olyan nincs, mert mindenkinek tenni kell érte. Nyilván van egy örökölt alkat. Ha megnézem a szüleimet, jól néznek ki. De szerintem mindenkinek tenni kell érte. Én mindig is mozogtam, fontos volt a bőrápolás, a szép haj vagy a szép kéz. Ezt másnál is megfigyelem. Ha az embernek ez már természetessé válik, akkor sokkal könnyebb fenntartani ezt az életformát.
Egyébként annyit nem foglalkozom az öltözködésemmel. Ha a testemmel, a bőrömmel és a hajammal meg vagyok elégedve, akkor az öltözködés az tényleg csak öt perc. Nem nagyon szoktam többet foglalkozni ezzel. Ha van egy esemény, akkor egy kicsit többet készülök, de akkor is csak fél órát. Nem azt vallom, mint amit Marilyn Monroe mondott, hogy még neki is sok időbe telik úgy kinézni, mint Marilyn Monroe-nak.
Most azért azt látom, hogy az egyszerűség, a természetesség visszajött a divatba. A magazinokban is olyan hajak vannak, mintha éppen a tusolóból jöttek volna ki a nők…! (nevet) Tehát nagyon egyszerű frizurákat látok és ezt szeretem én is.
Mint a francia nők. Ez a „je ne sais quoi” – ahogy Vass Virág barátnőm szokta mondani. Nem tudom mi, de valamitől működik. Azt szeretem, ha valami befejezetlen, oda nem illő vagy meghökkentő. Nem jó, ha valami túl tökéletes. A személyiség domborodjon ki, és ne a ruha! A nő egyben nézzen ki jól. Ne kifejezetten a cipője, vagy a ruhája legyen hangsúlyos.

A karrier és család összeegyeztethető?
Mindig is úgy éreztem, hogy össze kell és össze is lehet egyeztetni. Számomra ez sosem volt kérdés, tudatosan alakítottam így. A mai világban szerintem ez már nem kérdés, mert annyi nő van, aki ezt megvalósítja. Ezt mindenki maga dönti el, hogy mit szeretne… Én mindig is tudtam, hogy így akarom.
A továbbiakban milyen célokat tűztél ki magad elé?
Augusztus 12-én Budapest Park, azt követően pedig szeptember 23-án még egy budapesti nagykoncert a Várkert Bazárban. Aztán majd meglátjuk, hogyan alakul. Egy újabb lemezt is tervezek, és további koncerteket. Most másfél évre előre úgy gondolom, hogy mozgalmas lesz az életem. Hosszú távon pedig abszolút addig csinálom, ameddig lehet. Nőnek szeretném érezni magam 80 évesen is, és minél tovább a színpadon állni.
Hallgasd meg Zséda Eperhold című számát!
https://www.youtube.com/watch?v=fbX32Z0525U
Fotó: blikk.hu