Világcsúcsot állított fel Stephen Hawking doktorija az interneten

Egy hét alatt több mint kétmillióan tekintették meg Stephen Hawking elméleti fizikus 1966-ban készült doktori értekezését, amelyet a Cambridge-i Egyetem weboldalán tettek hozzáférhetővé. Már az első nap félmillióan próbálták letölteni. Az eddigi csúcstartó doktori disszertációnak 7960 látogatója volt.

A nemzetközi hírnevű tudós 1966-ban elkészült munkája, A táguló univerzumok tulajdonságai című értekezés olyan népszerűnek bizonyult, hogy a kivételes forgalom miatt egy időre összeomlott a Cambridge-i Egyetem kiadvány rovatának honlapja. Hawking 24 évesen írta a 134 oldalas dokumentumot a cambridge-i Trinity Hall posztgrauális hallgatójaként.

Arthur Smith, az egyetem tudományos kommunikációért felelős helyettes vezetője „monumentálisnak” nevezte az adatokat. Kiemelte, hogy Hawking értekezése az egyetem Apollo archívumának eddigi messze legnagyobb érdeklődést kiváltó darabja. „Megkockáztatom, hogy Hawking professzor doktori értekezése a legkeresettebb dokumentum, bármely kutatási adatbázist tekintve. Soha korábban nem találkoztunk ilyen számokkal” – mondta el Smith.

Az egyetem adatai szerint a múlt hétfőn igyen hozzáférhetővé tett doktori értekezést a „világ négy sarkából” mintegy 800 ezer böngésző nyitotta meg, mintegy kétmillió alkalommal.

Korábban a professzor dolgozatának lemásolásért, beszkenneléséért vagy azért, ha olvasásra kikérte a könyvtárban, 65 fontot kellett fizetnie az egyetemnek. Az intézmény most abban bízik, hogy Hawking példáját követve más egykori hallgatói is szabadon hozzáférhetővé teszik tudományos munkáikat. Smith véleménye szerint „értelmetlen lenne ajtók mögé zárni a tudást és az információt”.

Stephen Hawking 75 évesen, ma is tanít a Cambridge-i Egyetemen 

1942. január 8-án született Oxfordban.

21 éves korában diagnosztizálták nála a motoros neuronbetegséget, azaz degeneratív idegrendszeri elváltozást, és az orvosok mindössze két évet jósoltak neki. Hosszú és ternékeny élete orvosi csoda (is). Maga nyilatkozott arról, hogy korábban unalmasnak találta a napjait, de a diagnózis után érezte, vannak dolgok, amiért érdemes élnie. Véleménye szerint betegsége hozzájárult tudományos sikereihez.

1969-ben tolószékbe kényszerült, állapota folyamatosan romlott, időközben csaknem minden testrészének kontrollját elveszítette, a kommunikációt a „Speech Plus” beszédszintetizátorával oldja meg. 

1974-ben, 32 évesen tette közé a fekete lyukakról szóló teóriáját, amelyben kifejti, hogy a „nagy bumm” elméletének és a „mindenség elméletének” kulcsa a fekete lyukak vizsgálatában rejlik. Felfedezte a fekete lyukak eseményhorizontjából származó kisugárzást, amelyet róla „Hawking sugárzásnak” neveztek el.

1988-ban jelent meg Az idő rövid története című könyve, amely több mint tízmillió példányban kelt el. Magyarországon is kiadták, máig sokaknak szerez különleges szellemi élvezetet.

2004-ben a BBC tévéfilmet forgatott a tudós életének meghatározó időszakáról Hawking címmel. A filmben Benedict Cumberbatch alakította Hawkingot, aki ezért a munkájáért BAFTA-jelölést kapott

Életéből 2014-ben sikerfilm készült, A mindenség elmélete címmel, Eddie Redmayne főszereplésével.

Forrás: BBC