A brit kormánypártot támogató északír párt kaszálta el a továbblépést

Észak-Írország legnagyobb britpárti protestáns politikai ereje, a Demokratikus Unionista Párt (DUP) nem támogatna olyan megoldást, amelyben a tartomány az Egyesült Királyság más országrészeitől eltérő sátust kapna a brit EU-tagság megszűnése után.  

Nem hivatalos londoni értesülések szerint a DUP vezetőjének erről szóló közleménye volt az oka annak, hogy a várakozásokkal ellentétben hétfőn nem sikerült áttörést elérni Theresa May brit miniszterelnök brüsszeli tárgyalásain. May és vendéglátója, Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke a megbeszélés után bejelentette, hogy sikerült ugyan jelentős előrelépést elérni a brit távozás főbb kérdéseiről szóló egyeztetésen, de – May szavai szerint – „pár kérdésben még vannak differenciák”.

A Telegraph értesülése szerint London az Írország és Észak-Írország közötti határ nyitva tartása érdekében hajlandó lett volna olyan kompromisszumra, amelynek alapján Észak-Írországra a Brexit után is vonatkoznának az EU egységes piaci szabályai. Ezt azonban a DUP elvetette.

Arlene Foster, a DUP vezetője ezekre az értesülésekre reagálva rendkívüli sajtótájékoztatót tartott, amelyen közölte: a párt egyértelmű álláspontja szerint Észak-Írországnak ugyanolyan feltételek alapján kell kilépnie az Európai Unióból, mint az Egyesült Királyság többi országrészének.

Foster szerint a DUP nem fogad el semmiféle olyan szabályozási eltérést, amely a Brexit utáni időszakban gazdaságilag vagy politikailag elválasztaná Észak-Írországot az Egyesült Királyságtól. Hozzátette: az Egyesült Királyság gazdasági és alkotmányos integritását semmilyen módon nem szabad meggyengíteni.

Leo Varadkar ír miniszterelnök a hétfői megállapodás elmaradásának hírére összehívott esti dublini sajtóértekezletén kijelentette: az ír kormány nem sokkal korábban még biztosítékokat kapott Londontól és az Európai Bizottság Brexit-főtárgyalója, Michel Barnier stábjától arra, hogy a brit kormány elfogadta a határkérdésről szóló, Írország aggályait eloszlató megállapodási szövegtervezetet.

Az ír miniszterelnök szerint ez a megállapodás-tervezet lehetővé tenné a Brexit-tárgyalások második – mindenekelőtt az Európai Unió és az Egyesült Királyság majdani kereskedelmi kapcsolatairól szóló – szakaszának elkezdését. Dublin mindezek után meglepetten és csalódással fogadta, hogy a brit kormány a jelek szerint mégsem tudja egyelőre lezárni a határkérdésről folyó egyeztetéseket az Írországgal hétfőn elért megállapodásnak megfelelően – közölte a kormányfő.

Leo Varadkar megerősítette: az ír kormány kizárólag akkor tud hozzájárulni a Brexit-tárgyalások második szakaszának elkezdéséhez, ha szilárd garanciákat kap arra, hogy a brit EU-tagság megszűnése után sem lesz fizikai határellenőrzés Írország és Észak-Írország között. Hozzátette ugyanakkor, hogy „még bőven van idő” a december közepi EU-csúcsig, amikor dönteni kellene arról, hogy elkezdődhet-e a Brexit-tárgyalások második szakasza.

A problémát az okozza, hogy a brit kormány az EU egységes belső piacáról és vámuniójából is ki akar lépni, így Írország és Észak-Írország csaknem 500 kilométeres határa – amelyen jelenleg semmiféle ellenőrzés nincs – az Európai Unió és az Egyesült Királyság egyetlen szárazföldi vámhatára lesz. Szakértők szerint emiatt egyelőre nem egyértelmű, hogy miként lehet elkerülni a fizikai határellenőrzés visszaállítását a Brexit után.

London helyzetét az is nehezíti, hogy a kormányzó Konzervatív Párt a június 8-án tartott előrehozott választásokon elvesztette addigi csekély alsóházi többségét is, és azóta kisebbségben, a Demokratikus Unionista Párt külső eseti támogatásával tud csak kormányozni.

Forrás: MTI

Fotó: Getty