Szenvedélyek számokban

A WHO szerint „kábítószer minden olyan anyag, amely a fogékony biológiai struktúrák ingerléséhez vezet, amelynek fogyasztása lehet tiltott, vagy nem, de fogyasztása veszélyes, visszaélésre alkalmas vagy deviáns”. Eszerint tehát ugyanúgy kábítószernek minősül a dohányzás, mint a kávézás, vagy épp az alkohol és a drogok. No de hányan is használják őket?

Dohányzás

Az Amerikai kontinensről az elmúlt 500 évben terjedt el a világon a dohányzás. A XX. század első feléig nem tartották az egészségre veszélyesnek, csak 1950-ben jelent meg az első olyan tanulmány, ami összefüggésbe hozta a tüdőrák kialakulásával. Ma a Földön 1 milliárd ember dohányzik, és közülük évente 5 millióan bele is halnak ebbe a szenvedélybe. A dohányzás a világ második vezető haláloka: rákhalálozás negyedében, az összes halálozás 15%-ban szerepet játszik. Aki cigizik, az átlagosan 8 évvel rövidebb ideig él, és 50% az esélye, hogy a szenvedélye következtében leli halálát.

A KSH adata szerint a legtöbbet az európaiak és a japánok dohányoznak. Európa szerte évi egymillió, ezen belül az unióban több mint 650 ezer halálozás hozható összefüggésbe a dohányzással, és ezen túl több millióan szenvednek káros szenvedélyük miatt valamilyen súlyos, krónikus betegségben. Az unióban a legkevesebben Portugáliában dohányoznak, a felnőtt lakosság 19%-a, míg a legnagyobb arányban, 44%-ban Romániában gyújtanak rá rendszeresen. Az Egyesült Királyság 26%-kal az alsó harmadba, míg Magyarország 35%-kal a felső harmadba tartozik. Nem csoda, ha az unión belül otthon halnak meg legtöbben tüdőrákban, de a dohányzással szorosan összefüggő keringési betegségek okozta halálozásban is elöl áll az ország: Románia, Lettország, Litvánia, és Szlovákia mögött az ötödik.

Alkohol

Már az ókortól fogyasztottak az emberek bort, és már az ősi Mezopotámiában is főztek sört. A pálinka csak a 17-18. században jelent meg, először gyógyszernek használták. Európában a legjobban a sör és a bor fogy. Az első húsz borivó ország közül 14, a sörivókból 13 európai. Az alkohol főként a fejlett világ problémája, ahol a betegségek több mint 9%-áért felelős. Fogyasztása Európában folyamatosan csökken, a délkelet-ázsiai térségben viszont emelkedik.

A legkevesebb szeszt a szlovének isszák, fejenként évente 6 litert, míg a legtöbbet, 18 litert Luxemburgban fogyasztják. A britek és a magyarok ebből a szempontból közel állnak egymáshoz, 10, illetve 12 literrel. Az alkoholnak jelentős egészségi és társadalmi kockázatai vannak. A májzsugorodásos betegségek harmadának, a májrákos megbetegedések és az öngyilkosságok negyedének, a szájüregi rákok, a mérgezések, az epilepsziás esetek és a balesetek ötödének hátterében a poharazgatás áll. Társadalmi veszélyessége legalább ugyanekkora. Az alkoholistának testi és szellemi egészségkárosodással, emberi kapcsolatainak, társadalmi és anyagi helyzetének romlásával kell számolnia.

Pszichoaktív szerek 

Európát a 19. században érték el a drogok, elsőként az ópiátok. Ezek még természetes anyagok voltak, mákból állították őket elő. A heroint az angol orvosoknak köszönhetjük, akik köhögés és fájdalomcsillapításra, valamint a függőségek kezelésére kísérletezték ki 1874-ben. Az amfetaminok eredetileg étvágycsökkentőnek készültek az Egyesült Államokban. Nagy siker lett, ma már sokkal többen fogyasztják, mint az ópium származékait. A kannabisz pedig Ázsiából indult hódító útjára, már az 5000 évvel ezelőtti orvosi könyvek a reuma és a köszvény ellenszereként tartották nyilván. Ma a világon 160 millióan fogyasztják, a legszélesebb körben használt kábítószer.

Az utóbbi években változott az európai fogyasztási trend: a kereslet a narkotikumoktól a pszichoaktív szerek felé tolódik, és tendenciája leginkább Spanyol-, Olaszországban és Nagy-Britanniában növekvő.