A brit elnökválasztáson túl itthon is van miről beszélni!- Heti hazai hírösszefoglaló

Az Egyesült Királyság megint több izgalommal kecsegtetett, de kis hazánkban sem állt meg az élet. Sőt, előrelépés történt a Quaestor ügyben, megérkezett a Moody’s jelentése, 2,5 milliárdot költünk az olimpiai pályázatra, és újra búcsút inthetünk az új 3-mas metrónak.

Gazdaság, belpolitika, közélet. A heti történések ismét fordulatokban bővelkedtek. Persze közel sem volt annyi drámai pillanat, mint a brit elnökválasztás körül.

Minősített a Moody’s

Kedvező pályán marad a magyar államadósság-dinamika a 2016-2017-es időszakban, a gazdasági növekedést terhelő kihívások és az államháztartási hiánycélok revíziói ellenére- közölte a Moody’s Investors Service nemzetközi hitelminősítő cég.

Noha a Ba1″ – a befektetési ajánlású sávtól egy fokozattal elmaradunk a Moody’s szerint a következő kétévi időtávlatra a magyar államadósság-ráta enyhe ívű csökkenésére számít, azaz a hazai össztermékhez (GDP) mért államadósság-ráta 2016 végére valamivel 75 százalék alá, jövőre 74 százalék alá csökken.

Quaestor

A hét elején vette kezdetét a Quaestor ügy tárgyalása, szerdáig még csak a vádpontok ismerete zajlott. A Quaestor-botrány tavaly márciusban robbant, mert a Magyar Nemzeti Bank vizsgálata szerint a Quaestor Értékpapír Zrt. mintegy 210 milliárdos vállalati kötvénykibocsátásából 150 milliárd fiktív volt. Az ügynek több mint harmincezer sértettje van.

Az ügyészség öt vádpontban 5458 rendbeli csalást és sikkasztást ró a 11 vádlott terhére. A bűnszervezetet irányító T. Csabát 753 rendbeli cselekménnyel vádolják, ezek alapján 5-től 25 évig terjedő fegyház szabható ki.

A Bosch hétmilliárdért fejlesztett Budapesten

A rengeteg pénzt járműipari fejlesztésekre szánták. A beruházás 2013-ban indult és ez idő alatt utasbiztonságot és energiahatékonyságot növelő technológiákat fejlesztettek ki. Oliver Schatz, a Bosch Budapesti Fejlesztési Központ vezetője részletezte, hogy olyan technológiákat fejlesztenek, amelyek a jövő önvezető autóit irányítják, garantálják az utasok biztonságát, fokozzák kényelmüket, és szem előtt tartják az energiahatékonyságot és a környezet védelmét is.

A Human Rights Watch elmarasztalta hazánkat a menekültekkel való bánásmód miatt

A jogvédő csoport aggodalmát fejezte ki a migránsválság kezelése miatt, és kitérnek az erőszakos, embertelen bánásmódra és körülményekre is:

“Magyarország minden szabályt megszeg a Szerbia felől érkező menedékkérők ügyében: kérelmeiket azonnal elutasítja, őket magukat pedig visszaküldi a határon túlra”

-olvasható a nemzetközi jogvédő csoport a honlapján szerdán közzétett beszámolójában

„Azokat az embereket, köztük nőket és gyermekeket, akik engedély nélkül léptek Magyarország területére, súlyosan bántalmazták, és a határ másik oldalára toloncolták”

– mondta Lydia Gall, a HRW Balkán- és Kelet-Európa kutatója.

A jogvédő szervezet azt is részletezte, hogy a tranzitzónák területére lépő emberek számát korlátozzák, ami szerintük “azt jelenti, hogy migránsok és menedékkérők százai – köztük nők és gyermekek – rekednek a senki földjén”, ahol nagyon szegényes körülmények között várják a tranzitzónákba való bebocsátásukat.

A HRW tagjai megszólaltatták a bántalmazás áldozatait is:

“Azt mondták: a hatóságok képviselői brutálisan megverték, zaklatták, majd Szerbiába toloncolták őket. Arról számoltak be, hogy a hatóságok képviselői gyakran gázspray-t is használtak, amely a szemük körül égető érzést okozott. Elmondásuk szerint kutyákat uszítottak rájuk, rugdosták, botokkal és ököllel verték, műanyag bilincsbe verték, majd – további sérüléseket okozva – a szögesdrótkerítés vékony résein tuszkolták át őket”

 – tartalmazza a beszámoló.

A Magyar Helsinki Bizottság (MHB) szerdai közleményében szintén bírálta a menekülők bántalmazását.

Elkülönítve a pénz az olimpiai pályázatra

A kormány 2,5 milliárd forintot csoportosít át a 2024-es nyári olimpia budapesti megrendezésének pályázatára – derült ki a szerdai Magyar Közlönyben megjelent határozatból. A támogatást a rendkívüli kormányzati intézkedések keretének terhére kapja a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium.

Nincs pénz a füstölgő 3-as metróra

A Népszabadság értesülései szerint Brüsszel nem ad támogatást a metró felújítására, így 139 milliárd forintos hitel felvételére kényszerül Budapest. A lap emlékeztet: az Európai Bizottság már korábban jelezte, mindenféle új elemet nélkülöző, szimpla felújításra korlátozódó beruházásra nem adnak pénzt.

Városliget-projekt

A Városliget Zrt. műszaki igazgatója ígéretet tett arra, hogy nem vágnak egyetlen egészséges fát sem a Városligetben a felújítások során. Sághi Attila úgy fogalmazott: A tiltakozások hatására az a döntés született, hogy mostantól egyetlen egészséges fát sem vágnak ki az építkezés miatt, hanem a problémás helyen álló fák mindegyikét átültetik a Ligeten belül.

Közölte: ha a tüntetések mögött valóban a fakivágások elleni tiltakozás állt, akkor azt tudja mondani, hogy “a tiltakozók győztek: úgy lett, ahogy akarták”. Jelezte: emögött “nincs szakmai érv, sokkal többe kerül, és sokkal több idő is”, de ha erre van igény, hajlandóak ennek megfelelni.

Botrány a Balaton Sound-on

A Bors hétfői értesülései szerint eszméletlen állapotban találtak két lányt szombaton a Zamárdiban rendezett Balaton Sound egyik fellépője, a kanadai DVBBS öltözőkonténerében. Szexuális erőszak miatt indított nyomozást a rendőrség a történtek miatt.

Meghalt Esterházy Péter

„2016. július 14-én a délutáni órákban Esterházy Péter elhunyt”- olvasható a család és Nyáry Krisztián igazgató közleményében. A 66 évesen elhunyt Kossuth-díjas írót a Magvető Kiadó saját halottjának tekinti, temetéséről később intézkednek.

Tagja volt a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémiának és a Berlini Művészeti Akadémiának, több rangos elismerésben is részesült. 1996-ban Kossuth-díjat kapott, 1999-ben az Európai Irodalom Osztrák Állami Díjat vehette át. 2001-ben Márai Sándor-díjas lett, ebben az évben a Harmonia caelestisért megkapta a 2000. év legjobb szépirodalmi alkotásának járó Magyar Irodalmi Díjat.

2002-ben Herder-díjjal tüntették ki, emellett a Közép-európai Irodalmi és Kulturális Társaság (CET) irodalmi díját is neki ítélték. 2004-ben megkapta a Német Könyvkereskedelem Békedíját, az egyik legrangosabb német irodalmi kitüntetést. 2006-ban Prima Primissima-díjas, 2009-ben az osztrák kulturális minisztérium Manes Sperber-díjával tüntették ki, és Budapest díszpolgárává választották. 2010-ben megkapta a román kulturális érdemrend legmagasabb, parancsnoki fokozatát, valamint a Nemzetközi Masi-díjat, 2011-ben Esti című kötetéért az AEGON Művészeti Díjat, 2013-ban pedig a Premio Mondello nemzetközi irodalmi díjat. Saját műveiről így nyilatkozott:

“Mindig van egy egyszerű történet, amit egyszerűen el akarok mesélni, és akkor aztán ez nekem nem sikerül. Ezek az én könyveim.”