Elhunyt Somló Tamás

Somló Tamás 1947. november 17.-én született Budapesten. A zene és a művészet egész életében elkísérte: általános iskolában hegedű tagozatra járt, majd bekerült az artistaképzőbe, ahol zsonglőrködni, táncolni, balettozni tanult. Végül 2004-ben, 57 évesen lediplomázott az ELTE jogi karán, amit még szintén jogász édesapja is megért. Több kapcsolatból négy gyermeke, három fia és egy lánya született.

Locomotiv GT

Mikor Freinreisz ’73-ban kilépett az LGT-ből, helyét átvette Somló Tamás, és ezzel egy időben elkezdődött a zenekar nagy sikereinek kora. Somló egy személyben énekelt, basszusgitározott és szaxofonozott is. Hatalmas nemzetközi sikernek örvendhettek, mígnem ’87-ben ’végtelen időre felfüggesztették magukat’, a búcsúkoncertet a már törzshelynek számító Tabánban tartották meg. Ám a búcsú annyira jól sikerült, hogy ezután még többször is összeálltak ilyen-olyan alkalomból: ilyen volt például Somló 50. születésnapja.

Szólókarrier

Az énekes végül több zenekar után szólókarrierbe kezdett, éveken át tartó ingázás után Koppenhága és Budapest között Demjén Ferenc unszolására, és egészen addig folyamatosan adott koncerteket, amíg az egészségügyi állapota engedte. 1992-ben jelent meg az első és 2007-ben az utolsó. Olyan híres dalok kapcsolódnak a nevéhez, mint álomarcú lány; Ülök a járdán; Valamit mindig valamiért; Boogie a zongorán; Primadonna; Nagyon kell, hogy szeress; Annyi mindent nem szerettem még.

Somló Tamás a magyar könnyűzenei élet szinte minden jelentős személyiségével dolgozott együtt, számtalan produkcióban működött közre. Ő énekelte az Álom című számot az 1996-os Elvarázsolt Edda-dalok albumon, a Patika (1996) című televíziós filmsorozat két betétdalát adta elő, szerepelt szerzeménye az 1999-es Hippolyt című filmvígjátékban. Jótékonysági koncerteken vett részt, rendszeresen fellépett nosztalgiakoncerteken és fesztiválokon. 

2004-ben megkapta a A Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjét, amit rajta kívül még olyan emberek érdemeltek ki, mint Víg Mihály, Nagy Feró, Szikora Róbert, Péterfy Bori és Fenyő Miklós.

Végül a tavalyi év során kiderült, hogy már évek óta küzd a beleit megtámadó tumorral, de az fél-háromnegyed év után eltűnni látszott, jobban lett. Az utóbbi hónapokban azonban ismét le kellett mondania a koncerteket, hiszen az egészségügyi állapota nem volt elég jó ahhoz, hogy színpadra álljon. A Blikknek akkor azt nyilatkozta, hogy egy egyszerű csuklás miatt került csak kórházba, és semmi ok az aggodalomra, azonban a gyakorlat mást mutatott: az évente megrendezésre kerülő jótékonysági koncerten múlt hónapban ugyan részt vett, de egyáltalán nem volt jó bőrben, láthatóan lefogyott, nem tűnt egészségesnek. Végül a hosszan tartó betegség legyőzte őt.

 „Nem ismerek olyan embert, aki Tamásra haragudott volna. Életét úgy fejezte be, ahogyan élt: utolsó fellépésére, amely talán egy hónappal ezelőtt lehetett, már nagyon nehezen tudott csak elmenni, de nem mondta le, mert Pécsett egy jótékonysági koncerten játszott beteg gyerekeknek” 

– mondta Presser Gábor az MTI-nek.