Amit eddig nem tudtunk az érmekről
A paralimpiai érmek története 1960-ra nyúlik vissza, ekkor kaptak ugyanis először érmeket a sportolók a paralimpiai játékokon. Kevesen tudják azonban, hogy a hagyomány néha megszakadt, ugyanis több paralimpián csupán trófeát vagy oklevelet vehettek át a nyertesek. 1984-ben ráadásul ugyanolyan érmet kapott az első, a második és a harmadik helyezett.
Magyarország az első paralimpiájáról, az 1972-es heidelbergi játékokról sikeresen térhetett haza, hiszen Fejes András bronzérmet nyert atlétika sportágban.
Idén összesen 40 magyar sportolónk utazik Rióba azért, hogy az elnyert paralimpiai érmek száma tovább növekedhessen. A szervezők ezúttal különleges medálokkal készülnek a nyerteseknek. Amellett, hogy egyedi, fából faragott tartó borítja, maga az érem hangot is tud majd kiadni. Az első hallásra szokatlan újításnak rendkívül hasznos funkciója van.
Mivel rázás hatására az arany érem a leghangosabb, az ezüstté ennél halkabb, a bronz pedig a leghalkabb, a látássérültek számára is könnyen beazonosíthatóvá válnak. Az újítás hatására idén a győzelmi rituálék is bővülhetnek, hiszen ezentúl már nem csak beleharapni lehet az érembe.
Az érmek egyik oldalán hagyományosan az aktuális logó, tehát idén a 2016-os riói paralimpiai játékok emblémája szerepel, míg a másik oldalon a paralimpia logója, a 3 agito (a logóban található, 3 ecsetvonáshoz hasonló jelkép) lesz látható. A három agito egy központi pont körül forog, ami a Föld egészéről érkező sportolókat szimbolizálja. Színük azért piros, kék és zöld, mert ezek a színek szerepelnek leggyakrabban az országzászlókban.
