Nem szavazhatnak az angliai magyarok
A kvótareferendum azaz az október 2-ra kitűzött népszavazáson a résztvevők a kényszerbetelepítésről döntenek majd. Az Országgyűlés május 10-én rendelte el a kötelező betelepítési kvótáról szóló, a kormány által kezdeményezett népszavazást, amely egyetlen kérdése így szól: „Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?”
A kérdésről a magyarországi lakcímmel rendelkező, de a választás vagy népszavazás napján külföldön tartózkodó magyar állampolgárok csak személyesen, a külképviseleteken szavazhatnak. Ez megnehezíti a folyamatot, mert például Nagy-Britanniában csak egy helyen, a londoni magyar követségen lehet szavazni. Ezzel ellentétben a magyarországi lakcímmel nem rendelkező – jellemzően határon túli – magyar állampolgárok levélben is szavazhatnak.
A szembetűnő differenciát az Alkotmánybíróság nem találta törvénysértőnek, pedig történelmi tény, hogy külföldről, levélben sokkal több szavazat érkezik – lévén egyszerűbb – mint személyesen. Jól példázza ezt „a 2014-es parlamenti választás, ahol világszerte összesen 24 119 ember szavazott a külképviseleteken, míg levélben 128 429, magyarországi lakcímmel nem rendelkező polgár szavazott, ebből 122 638 fő a Fideszre”– számolt be róla a 24.hu.
Ungár Péter, az ellenzéki párt külpolitikai szakszóvivője úgy reagált, hogy a kormány „különbséget tesz magyar és magyar között” azzal, hogy nem biztosítja a levélben szavazás lehetőségét a magyarországi lakhellyel rendelkező, de külföldön dolgozó választóknak.
Az LMP politikusa elmondta, korábban többször is kezdeményezték, hogy a külföldön élők levélben adhassák le listás szavazatukat, a népszavazáson pedig ne érje őket hátrányos megkülönböztetés. De nem csak az LMP az egyetlen, aki kampányol a külföldi magyarok szavazási jogáért, hanem többek közt az MSZP is.
