Hatalmas pénzügyi szakadék tátong a brit társadalomban

A gazdaság jelen állapotáról a felmérést az Oxfam, szegénység és a társadalmi egyenlőtlenségek ellen küzdő, nagy-britanniai székhelyű kampányszervezet készítette. A publikáció kedden látott napvilágot és érdekes eredményekkel szolgált.

A kimutatás szerint a leggazdagabb 634 ezer brit összvagyona több mint a hússzorosa a legszegényebb 13 millióénak. Ez azt jelenti, hogy a legtehetősebb 10 százaléké a nemzetgazdasági szintű magánvagyontömeg 54 százaléka, és 1 százalék kezében összpontosul az összvagyon 23 százaléka. Összehasonlításképp a legszegényebb britek 20 százaléka országos átlagban a magánvagyon 0,8 százalékán osztozik.

A szervezet szakértői a jelentésben egyenes utalást tesznek arra, hogy véleményük szerint e végletes vagyonmegoszlási különbségek még a brit EU-tagságról tartott népszavazás eredményét is befolyásolhatták. Az Oxfam jelentése szerint ugyanis a vagyoni egyenlőtlenség miatt sokan úgy érzik, hogy nincs érdemi beleszólásuk a társadalmi folyamatokba, és nem tudják kihasználni a gazdasági lehetőségeket sem.

A gazdasági helyzet a népszavazás eredményére is befolyással volt. A szegényebb és viszonylagosan jól élő társadalmi réteg közül is sokan a referendumban láttak a kitörés, változás lehetőségét, és szavaztak, abban a reményben, hogy ez javíthatja gazdasági helyzetüket. Mi sem példázza ezt jobban, mint, hogy a több mint 50 százalék a kilépésre voksolt.

A hatalmas szakadékra a legnagyobb brit szakszervezeti szövetség (TUC) is felhívta a figyelmet a héten zajló éves kongresszusán, amit egy példával is illusztráltak. A TUC kimutatta, hogy a Londoni Értéktőzsde irányadó FTSE-100-as indexét alkotó legnagyobb tőkeértékű vállalatok vezetői tavaly átlagosan 3,4 millió fontot (1,3 milliárd forintot) kerestek, 123-szor többet a brit alkalmazotti átlagbérnél, de például Sir Martin Sorrell, a világ legnagyobb reklámcége, a WPP vezérigazgatója 70 millió fontot vihetett haza; ez az alkalmazotti átlagjövedelem 2500-szorosa.

Theresa May a helyzetet úgy kívánja orvosolni, hogy kötelezővé tenné a beosztottak képviseletét a nagyvállalatok igazgatótanácsaiban. Ezzel az elgondolással az Oxfam egyetért, de véleményük szerint ennél többet kell tenni, hogy a gazdasági, társadalmi szakadék feloldódjon. A cég jelentése javasolja egy olyan szabályozás meghonosítását is, amelynek alapján egy-egy vállalatnál a legmagasabb fizetések legfeljebb hússzorosan haladhatnák meg a legalacsonyabb javadalmazást.