Magyarországon még a menekültek sem akarnak élni – kivándorló ország lettünk

Manapság mindannyiunknak akad legalább egy – de inkább tíz – olyan ismerőse, aki vagy már el is hagyta az országot, vagy régóta dédelgeti a gondolatot vagy akár mi magunk is a költözés mellett döntöttünk és angliai magyarokká avanzsáltuk magunkat. De vajon tisztában vagyunk-e a kivándorlás mértékével?

Többen hagyják el az országot mint 1956-ban

Habár nincsenek pontos statisztikáink a külföldön élő magyarok számáról, az egészen biztos, hogy legalább kétszer, két és félszer többen hagyták el az országot az elmúlt években, mint ahányan 1956-ban. Az akkori adatok szerint hozzávetőlegesen 197 ezren menekültek el itthonról fejvesztve. Ez volt egyébként a legnagyobb Európai menekültáradat a második világháború vége és 1990 között. 

A ’90-es évek után kicsit lenyugodtunk, ám a 2004-es uniós csatlakozás új kapukat nyitott meg a külföldön szerencsét próbálni vágyók előtt: lehetségessé tette a szabad mozgást. Pontosan ez a szabadságjog, ami – úgymond – ellen történt a Brexit, hiszen az angolok megelégelték a megélhetési bevándorlók folyamatos érkezését. Végül fogalmazhatunk úgy, hogy a 2007-es gazdasági válság tette be a kaput Magyarországnak, 2010-re már egyértelműen kivándorló ország lettünk.

Ezek az adatok a TÁRKI napokban megjelent Társadalmi Riport 2016-ban találhatóak meg, a gazdasági okokkal és tényezőkkel egyetemben.

Ezért vállalnak a magyarok szívesebben munkát külföldön

Már egy 2014-es riport is bemutatta, hogy milyen tényezők játszhatnak szerepet a magyarok csoportos kivonulásában. Az első, és olybá tűnik legfontosabb a kilátástalanság és a negatív jövőkép. Nem csoda hát, ha külhonban találjuk meg számításaink. További faktorok még a gazdasági növekedés elmaradása, minimálbérek csökkenése, közpénzek nem közcélú felhasználása, a felsőoktatási reformok és a pályakezdők lehetőségeinek hiánya.

2010 óta beszélhetünk tartós migrációról, de a minta hasonló, mint a környező országokban: nagyobb az esély arra, hogy fiatal, család nélküli, iskolázott férfiak repülnek ki kis kárpát-medencei fészkünkből.

A legtöbb felsőfokú végzettségű magyar az Egyesült Királyságot választja

A tanulmány azt mutatja, hogy a magasabb képzettségűek inkább az Egyesült Királyságot választják, míg a szakmunkások Németországot. Érdekes azonban, hogy a legtöbben olyan munkát végeznek, aminek semmi köze a végzettségükhöz. (És még így is – úgy tűnik – jobban megéri külföldön dolgozni). A migránsoknak mindössze két harmada dolgozik, a többiek tanulnak, vagy családtagként élnek valakivel. A kivándorlásnak köszönhetően a magyar népesség folyamatosan csökken.

Még a migránsok sem szívesen élnének itt

A Bevándorlási Hivatal tartózkodásra jogosító érvényes engedélyével rendelkezők számáról szóló statisztikái alapján kiderül, hogy egyáltalán nem vagyunk célország a migránsok számára, mindössze egy áthaladási pont. 

forrás: népszava
kép: pexels.com