Siralmas eredményeket hozott a PISA-teszt
Az elmúlt felmérések során sem volt fényes a magyar diákok a PISA-teszt eredménye, mert az átlaghoz közeli szintet sem sikerült elérniük, de idén minden eddiginél rosszabb teljesítményt nyújtottak.
PISA- Programme for International Student Assessment
Az alábbi szókapcsolatból képzett betűszó, egy olyan vizsgálatsorozat, amelyet 2000-ben indított el a világ legfejlettebb országait tömörítő gazdasági szervezet, az OECD, melynek Magyarország 1996 óta tagja. A vizsgálatot háromévente bonyolítják le.
A PISA összehasonlító adatokat közöl az egyes oktatási rendszerek eredményességéről, az alábbi szempontokat listázva:
- mennyire értik a gyerekek, amit olvasnak
- mennyire ismernek föl és tudnak megoldani matematikai és természettudományi problémákat
- mekkora az egyes országok oktatási ráfordítása, és ehhez viszonyítva milyenek az eredményeik
- mekkorák a különbségek a különböző csoportokhoz tartozó tanulók (például fiúk és lányok, jobb és gyengébb családi háttérrel rendelkezők) eredményei között
- megfelelő mértékben jutnak-e hozzá a tanulási lehetőségekhez és erőforrásokhoz a fenti csoportok tagjai
Az itt bemutatott legfontosabb eredményeken kívül a PISA alkalmas egy oktatási rendszer sokrétű és több szempontú diagnosztikus leírására. A teszt a tizenöt éveseket vizsgálja, mert ők vannak pont középen: még iskolások, de már a felsőoktatás és a munkapiac is a látókörbe kerül. Az eredményből hosszú távú konklúziókat is le lehet vonni, például arról, hogy az oktatási rendszer a „középidőig” milyen minőségű tudással képes felruházni a diákokat.
Az első három mérés során hazánk diákjainak szövegértési és matematikai eredményei nem érték el az OECD-országok átlagát, míg természettudományból átlagos volt. A rákövetkező mérés során sem volt szembetűnő változás, idén viszont még jobban a negatív felé hajlott a görbe. A felmérés eredményei szerint matematikából, természettudományból és szövegértésből sem jeleskedünk, és nem hogy az átlagot vagy a korábbi szintet hoznánk, még azok közelébe sem vagyunk.
Utolsókból elsők?
A tesztet kitöltő országok rangsorában az utolsó negyedben foglal helyet Magyarország, 472–477 ponttal. Az OCED-átlag 493 és 500 pont között van, s noha nem tűnik soknak a néhány pontos lemaradás, a tanulmányi kompetenciában jól megmutatkozik a 21-23 pontos hiány.
A listavezető országok hasonlóan a korábbi évek tapasztalataihoz főként Kelet-Ázsiából kerülnek ki, illetve az oktatási reformokat és felzárkóztatást a legfontosabb célként kitűző régiók. Japán a természettudományos és matematikai tesztsorban 538 és 532 pontot ért el, míg Észtország és Korea alig pár ponttal maradt le tőlük. A szövegértésben a kanadai diákok brillíroztak 527 ponttal, akiket Finnország követett 526 ponttal.
A magyar diákok a három évvel ezelőtti eredményekhez képest szövegértésből 15 ponttal kevesebbet értek el, természettudományból pedig 17-tel. Csak remélni lehet, hogy három év múlva jobb eredményeket érünk el.
A politikai elit is felszisszent
Az MSZP, a Jobbik és a DK is hasonló véleményen van a PISA-teszt eredményét illetően. Az MSZP-s képviselő Kunhalmi Ágnes egyesen „sokkolónak és tragédiának tartja” és lemondásra szólította fel Balogh Zoltánt az emberi erőforrások miniszterét.
Hasonló véleményt fogalmazott meg Dúró Dóra, az ellenzéki párt frakcióvezető-helyettese, aki azt mondta: az eredmények miatt Balog Zoltánnak távoznia kellene az Emberi Erőforrások Minisztériuma, de legalábbis az oktatási ágazat éléről.
A DK fogalmazta meg talán a legkritikusabb hangvételű álláspontot. Niedermüller Péter, a Demokratikus Koalíció (DK) alelnöke szerint a magyar kormány tudatosan teszi tönkre a közoktatás rendszerét, amit a PISA-teszt „katasztrofális eredménye” is alátámaszt.
Az eredményeket sem a miniszterelnök, sem az oktatásért felelős miniszter sem kommentálta.
