Agyhártyagyulladás, tények és tévhitek feketén-fehéren
Agyhártyagyulladás. Már neve hallatán is megborzong az ember, az pedig még ijesztőbb, hogy a védőoltás nem kötelező, önként beadatva pedig egy kisebb vagyont kóstál. De mit kell tudni a közvéleményt lázban tartó meningococcus-fertőzésről?
Vírus
Agyhártyagyulladást több baktérium is okozhat, járványos agyhártyagyulladást, viszont csak a meningococcus. Viszont ketté kell választani a kórokozó és a betegség előfordulását, a kettő ugyanis nem ugyanazt jelenti. Az Egyesített Szent István és Szent László Kórház főorvosa szerint az emberek öt százalékának tünetmentesen él a torkában a betegséget kiváltó baktérium, ami egy másik fertőzés társulásakor tud a nyálkahártya mélyebb rétegeibe, majd áttételesen az agyba kerülni és szaporodni. A fentiek értelmében tehát magától nem okoz betegséget, egészen addig, míg több tényező lehetővé nem teszi azt, például a sérült nyálkahártya, a túlzott fizikai terhelés, az alultápláltság, az immunrendszer hiányos működése, de kiváltó okai közül nem lehet csak egyet megnevezni.
A fertőzés lappangási ideje két-tíz nap közé tehető, de a tünetek a gyakorlatban néhány óra alatt megjelennek. A meningococcus betegség klinikailag két formában jelentkezhet: az egyik az agyhártyagyulladás, a másik pedig a vérmérgezés (szepszis). A vérmérgezés órák alatt kialakulhat és gyorsan halálhoz vezethet. A vírus annyira gyorsan szaporodik, hogy a szervezetbe kerülést követően az agyvízleletekből, már néhány óra múltán kimutathatók.
A szakemberek arra hívják fel a figyelmet, hogy aki a jellemző tüneteket: csillapíthatatlan fejfájás, csillapíthatatlan hányás és magas, 39-40 fokos láz, zavart tudat, elesettség, izzadás, merev nyak és fekvés, fénykerülés fennállását tapasztalja, az haladéktalanul forduljon orvoshoz.
A betegség a szervezet több pontját támadja, és a szokványos téli-tavaszi vírusfertőzéssel ellentétben nem gyulladást, hanem sejtelhalást okoz. Az agyhártyagyulladás (meningitis), az agyhártyáknak vagy agyburkoknak, azaz a központi idegrendszert körülvevő hártyáknak gyulladásos megbetegedése. Elsősorban a mellékvesét teszi működésképtelenné, ami a stresszhormon kibocsátásáért felelős. Stressz hormon híján a szervezet a legapróbb fertőzés, azaz a szervezetet érő stressz hatás ellen is képtelen védekezni, így a fertőzések szinte szabad utat kapnak az agyban. A bőrön is elváltozásokat okoz, bevérzések, tályogra emlékeztető gócok, lila foltok jelennek meg.
Az agyhártyagyulladás cseppfertőzéssel terjed, tehát nyállal, csókolózással, köhögéssül, tüsszögéssel. Főként a zárt közösségek (óvoda, iskola, kollégiumok, szórakozóhelyek) nyújtanak ideális feltételeket a járványos terjedésnek.
Megelőzése, túlélési esélyei
A Házi Gyermekorvosok Egyesületének elnöke, Póta György elmondta, évente negyven-ötven megbetegedést regisztrálnak Magyarországon. Hazánkban a baktérium „B” és „C” törzse okoz megbetegedést, amelyek ellen van védőoltás! Ez jelenleg 25 000 forintba kerül, amiből kettőt kell beadatni. A jövő évtől két éves kor alatt ingyenessé teszik a vakcinát.
A fertőzés főként két korosztályt veszélyeztet: csecsemő vagy kisgyermek, valamint a 16-20 évesek, vagyis a tinédzser korban lévőket.
Oroszi Beatrix, az Országos Epidemiológiai Központ megbízott főigazgatója elmondta, hogy nem terjed könnyen, van, aki tünetmentesen hordozza, és súlyos esetek ritkán alakulnak ki. Az Egyesített Szent István és Szent László Kórház főorvosa szerint az agyhártyagyulladással kórházba kerülők közül nagyon kevesen vesztik életüket, a halálozási ráta akkor magas, ha a beteg nem kap időben ellátást.
A betegség védőoltással megelőzhető! 1992 óta nem kezelnek olyan beteget agyhártyagyulladással, akinek volt védőoltása. A betegség felismerése a gyógyulási esély maximalizálásának kulcsa. Viszont, ha sikerül felépülni az agresszív korból, az agyhártyagyulladás okozhat visszamaradó idegrendszeri károsodásokat, az agyhártyák összenövése, hegesedése miatt.
