Migránsok, PISA-teszt értékelő és halálra ítélt Liget- heti hírösszefoglaló Magyarországról

Bérnövelés, migránsozás, és az elmaradhatatlan 3-mas metró kérdésköre. Lássuk mi minden történt még Magyarországon.

Fejlődik a digitális gazdaság 54 milliárdból

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium pályázati lehetőséget hirdet a közép-magyarországi régión kívüli kis- és középvállalkozások (kkv) számára. A támogatásból a cégek működésük hatékonyabbá tételére informatikai fejlesztésekre költhetnek. A pályázati pénz vissza nem térítendő.

Deutsch Tamás, a Digitális Jólét Programért felelős miniszterelnöki biztos kiemelte, a pályázatok kézzel fogható módon segítik a magyar gazdaság digitális átalakulását.

Több jut a környezetvédelemre is!

Az elkövetkező uniós költségvetési ciklus során 2020-ig 3100 milliárd forint fordítható környezetvédelemre, ami 500 milliárddal több mint a korábbi időszakban. A pénzből többek közt a hulladékkezelés megoldására, a talajszennyező, vízszennyező források megszüntetésére, és a természettudatos szemléletmód kialakításának növelésére költ majd a kormány.

Liget

Ugyanakkor áll a bál a Liget-projekt miatt. A héten munkagépek jelentek meg a Városligetben, amelyek elkezdték volna a fák áttelepítését. A folyamatot azonban a ligetvédő aktivisták megakadályozták, arra hivatkozva, hogy egy-egy több évtizedes fa átültetése egy éves előkészítést igényel. Mint mondták, mióta ők ott vannak (a helyszínen sátoroznak hónapok óta), nem láttak az átültetés előkészítésére utaló munkafolyamatot.

A Városliget Zrt. hangsúlyozta: az átültetéseket “a megfelelő előkészületek mellett a lehető legnagyobb gondossággal hajtják végre az elérhető legkorszerűbb” technológiai eszközökkel. A történtekre a Párbeszéd is reagált, korábban közleményben azt írta: előkészítés nélkül, áttelepítésre alkalmatlan fákkal kezdték el a faátültetéseket a Ligetben. Ezért a faátültetések abbahagyását követelték, hozzátéve: a most dolgozó “szakembergárda (…) arra sem volt képes”, hogy néhány hónapig életben tartsa a Széll Kálmán téren frissen ültetett facsemetéket. Nem beszélve a Kossuth téren bebetonozott fákról…

Nőnek a bérek a felsőoktatásban, a rendőrségen és a katonaságon

Palkovics László oktatási államtitkár azt mondta: a 2018-ra tervezett 5 százalékos emelést várhatóan előrehozzák 2017 szeptemberére. Példaként említette, hogy az emeléssel egy egyetemi tanár bére I. fokozatban 800 ezer forint lehet.

Hasonló a helyzet a rendfenntartó szerveknél, ahol a 2015 júliusától indult rendvédelmi életpályamodellnek köszönhetően először 30 százalékkal nőtt az érintettek bére, amit évente újabb 5-5 százalékkal növelnek, így összességében 2019-ig átlagosan 50 százalékos béremelés valósul meg.

Vargha Tamás, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára példaként említette, hogy egy altiszt, az illetményemelést megelőzően mintegy 180 ezer forintot keresett, 2017 januárjától ez 114 ezerrel több, 294 ezer forint lesz. A legénységi állományban egy szakaszvezető 2015 elején még 150 ezer forintot keresett, 2017 januárjától 221 ezer forintra számíthat.

Eltűnik a hálapénz?

Az egészségügyben zajló béremeléseknek köszönhetően kiszorulhat a hálapénz a kórházakból. A béremelések időszaka 2012-2013-ban kezdődött, ekkor átlagosan 27 százalékkal nőttek a bérek, az emelések idén szeptemberben folytatódtak, az orvosoknál 107 ezer forinttal, jövő november elsejétől 100 ezer forinttal, míg az ápolók esetében több ütemben, összességében 100 százalékos bérnövekedés lesz. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy például egy 16-18 éve dolgozó aneszteziológus szakasszisztens bére 103 ezer forinttal fog nőni, egy 30 éves munkaviszonnyal rendelkező ápolóé pedig 88 ezer forinttal. Egy 13-15 éve dolgozó orvosnak jövő november után minimum 489 ezer forint lesz a fizetése, egy 31-33 éve dolgozó orvos pedig ugyanekkor 546 ezer forintot kell, hogy keressen.

PISA

A siralmas eredményeket produkáló PISA-teszt után a politikai ellenzék nem tetszésének adott hangot. Az átlagtól jócskán elmaradt magyar tanulók tudását a kormányfő nem kommentálta, de január elejére a köznevelési kerekasztal tárgyalást hívott össze, ahol áttekintenék és megvitatnák az eredményeket.

A középiskolások legnagyobb félelme a szexuális erőszak

Az SOS Gyermekfalvak legfrissebb kutatása szerint a lányok közül minden második, míg a fiúk 18 százaléka nagyon tart ettől. „A médiában az elmúlt időszakban nagyobb teret kapnak a szexuális abúzusok, a gólyabáltól egészen az uszodai erőszakig, ami még közelebb hozza a lányokhoz ennek veszélyét, úgy érezhetik, szinte a mindennapok részévé vált. Eközben az iskola és a szülők is hadilábon állnak a szexuális felvilágosítással. Teljesen természetes, hogy mostanra ez odáig fajult, hogy a fiatalok félnek, hiszen rengeteg a fenyegető hír, miközben nincsenek önvédelmi eszközeik, információik, és nem tudják, hova forduljanak, ha bántják őket”- mondta Szlankó Viola, az SOS Gyermekfalvak pszichológusa a hirado.hu-nak.

A menekültek és Orbán Viktor

A kormányfő azt nyilatkozta, hogy Magyarország bármekkora menekültáradatot képes megállítani. Idén eddig közel ezer menekült próbált tehervonatokon bejutni a magyar határokon belülre.

Orbán „fair Brexitet” akar

A kormányfő a Brexit tárgyalássorozatot vezető Michel Barnier-vel beszélgetett, aki kedden Budapestre érkezett. A találkozón Orbán Viktor ismertette a magyar álláspontot, amelynek lényege, hogy a Nagy-Britanniában tanuló és dolgozó magyarok szerzett jogai ne csorbuljanak a jövőben sem. Emellett fontosnak nevezte, hogy a Magyarországon lévő brit cégek magyar alkalmazottainak helyzete is stabil maradjon.

Jön a Wizz-air és visz a Nyugat-Balkánra

A Wizz Air fapados légitársaság üzemeltetheti 2017 áprilisától a Budapestet egyes nyugat-balkáni városokkal összekötő légi útvonalakat. A járatok hetente kétszer járnak majd Podgoricába, Tiranába, Szkopjébe, Pristinába és Szarajevóba, szerdánként és vasárnaponként közlekednek.

Tarts velünk jövő héten is!