A terrorizmustól és a migránsoktól retteg az európai
Az évek óta jelentkező közvélemény kutatás tavalyi felmérésében arra kereste többek közt a választ, hogy az európai kollektíva a világ mely eseményeit, mozzanatait tartja aggasztónak, komoly problémának. Illetve az EU megítélésére is rákérdeztek.
A jelentés, ami december utolsó hetében látott napvilágot, érdekes eredményekkel szolgált. Az Európán belüli közvélemény, még mindig a terrorizmust és a migrációt tartja a legfenyegetőbbnek, noha utóbbi már kevéssé feszegeti az emberek félelem-ingerküszöbét. A jelentés szerint a tavaszinál három százalékkal kevesebb, azaz az uniós lakosság 45 százaléka látja úgy, hogy a migráció a legsúlyosabb kihívás Európa számára.
A migrációs helyzet megoldását és egészét tekintve az uniós polgárok 69 százaléka támogatná a közös bevándorlási politikát, s a megkérdezettek 61 százaléka pozitívan áll a más tagországból érkezőkhöz, míg 56 százalékuk nem nézi jó szemmel EU-n kívüli országokból érkezőket.
Ami a terrorizmustól való félelmet illeti, az a közvéleményt is átformálta, a felmérés szerint az európai lakosok 32 százaléka tartotta a legfőbb veszélynek. A migráció és az erőszakos terror események mellett az EU-s lakosságot a munkanélküliség és a gazdasági helyzet foglalkoztatja.
A statisztika a szabad mozgás kérdéskörét és az EU szilárd egységének megítélését is feszegette. Az uniós polgárok mintegy 66 százaléka bizakodó az Európa jövőjével kapcsolatban, szerintük a stabilitás képviselik az egyre bizonytalanabb világban, és további 60 százalék gondolja úgy, hogy még több európai szintű döntéshozatalra van szükség a legtöbb területen. Tízből nyolcan azt mondják, hogy így kellene lennie a terrorizmus elleni harc területén, valamint a demokrácia és a béke előmozdítása érdekében. Több mint 70 százalék gondolja ugyanezt a környezetvédelem, a férfiak és nők közötti egyenlő bánásmód, valamint az unió határain kívülről érkező migráció kezelése esetében. A számok azt mutatják, hogy az uniós tagországok polgárai jobban bíznak az Európai Unió intézményeiben és azok politikájában, mint fél évvel ezelőtt. Persze vannak, akik teljesen semlegesek az EU-val szemben, ők a megkérdezettek 38 százalékát teszik ki. Ők vannak kisebbségben, mert tízből négy uniós polgár gondolja úgy, hogy véleménye számít és meghallgatják az unióban, és ennek köszönhetően 67 százalékuk érzi magát ténylegesen uniós polgárnak.
A szabad mozgás kérdéskörét firtatva az elemzés arról számol be, hogy az EU-s lakosság 81 százaléka gondolja úgy, hogy meg kell tartani az uniós polgárok szabad mozgását, munkavállalását, tanulását és a gazdasági átjárhatóságot biztosító szabályozást. A felmérés szerint a lakosság 82 százalékának az a véleménye, hogy a szabad piacgazdaság a magas szintű szociális védelem feltétele.
