Brexit-hatás: lassuló gazdaság, kevesebb európai turista

Párhuzamosan azzal, hogy a világ vezető politikusai és sajtóorgánumai a brit miniszterelnök bejelentésének részleteit és azok lehetséges következményeit elemzik, szerdán kifejtette véleményét Sadiq Khan. London polgármestere Davosban, a világgazdasági fórumon felszólalásában arra figyelmeztetett: London az egyetlen, valóban globális pénzügyi szolgáltatási központ Európában, de ha Nagy-Britannia kivonul az EU egységes belső piacáról – amint azt May egyértelművé tette –, akkor a kontinens elveszítheti ezt a pénzügyi központot.

A Nagy-Britanniában működő globális cégek közül az elsők között nyilvánult meg a Toyota elnöke, Ucsijamada Takesi, aki a Financial Times című gazdasági napilapnak úgy fogalmazott: a japán autóipari cég azon gondolkodik, hogy angliai gyártóbázisa miként élheti túl Nagy-Britannia kivonulását az Európai Unió egységes belső piacáról. Az aggodalom nem alaptalan: a Toyota két angliai üzemében háromezer alkalmazottat foglalkoztat, és az ott gyártott járművek háromnegyedét a cég más EU-piacokra exportálja.

Az EU-tagságról tavaly júniusban tartott népszavazás jól ismert, azonnali hatása a font árfolyamának esése – a brit valuta január közepéig csaknem ötödével gyengült a dollárhoz képest azóta, hogy a britek többsége a kilépésre voksolt –, és a döntés következményeit megsínylik a gazdaság más területei is. Éves előrejelzéseikben londoni pénzügyi elemzők máris arra számítanak, hogy idén a brit gazdaság növekedése a globális pénzügyi válság és az azt kísérő recesszió óta nem mért mélypontra lassul. Ennek oka elsősorban a font gyengesége, ami várhatóan felhatja az inflációt, és a reálbérek csökkenését okozza. A City egyik legtekintélyesebb elemző cége, a Centre for Economics and Business Research (CEBR) várakozása szerint a brit hazai össztermék (GDP) 2017-ben átlagosan mindössze 0,8 százalékkal fog növekedni, vagyis a leglassabb ütemben a 2009-es recessziós év óta.

Bár még nem tették közzé a 2016-os évre vonatkozó főbb gazdasági mutatók tényszámait, a turizmus területéről érkező részadatok nem túl biztatóak. Mint csütörtökön nyilvánosságra hozták, az uniós tagságról tartott júniusi népszavazás sokkját követően, az év harmadik negyedévében érzékelhetően visszaesett az európai turisták érdeklődése London iránt. Július és szeptember között az öreg kontinensről két százalékkal kevesebben keresték fel a brit fővárost, mint egy évvel korábban, számuk 2,98 millióról 2,92 millió főre mérséklődött.

A londoni utazási szakemberek ugyanakkor igyekeztek kedvezőbb képet festeni. Mint felhívták a figyelmet, ezzel a korábban nem tapasztalt tendenciával párhuzamosan négy százalékkal több, összesen 906 ezer amerikai érkezett Londonba, és a világ minden tájáról 5,197 millió turista választotta utazása célpontjául a brit megacityt – mindössze 0,8 százalékkal kevesebben, mint a csúcsot hozó 2015-ös évben. A viszonylagos visszaesést Sadiq Khan polgármester sikerének tulajdonítják, aki a június 23-i, a brexit híveinek felülkerekedéséhez vezető, lehangoló voksolás után indította el London nyitva áll (London is Open) elnevezésű kampányát.

Ez jótékony hatásúnak bizonyult az év végi foglalások tanúsága szerint. A gyengülő font előnyeit elsősorban az amerikai és a kínai turisták használták ki: előbbiek 25, utóbbiak 40 százalékkal nagyobb arányban csaptak le az utazási csomagajánlatokra, mint egy évvel korábban. A karácsonyi-újévi időszak általánosságban is nagyon jónak bizonyult azért is, mert a lejtmenetre került brit valuta önmagában óriási vonzerőt gyakorolt a shopingolás szerelmeseire.