Nem mindig hátrányos az aggodalom

Mindannyian tudjuk, hogy vannak kifejezetten aggodalmaskodó típusok, mások könnyedén veszik az akadályokat, és akadnak, akik a nemtörődöm kategóriát erősítik, mert igazán semmi sem tudja felizgatni őket. A végletek, mint máskor, ez esetben sem igazán szerencsések, és magunk is sokat tehetünk azért, hogy a különböző helyzetekből jól kerüljünk ki – mutat rá a témával kapcsolatban Borbáth Katalin szakpszichológus.

Mint mondja, az aggodalom hétköznapi megfogalmazás, a pszichológia ennél erősebb fogalmakat használ. Ilyen a félelem, a szorongás, a súlyosabb esetekben pedig már pánikbetegségről vagy fóbiáról beszélünk. Magunk is azt tapasztaljuk a mindennapokban, hogy az aggodalom az élet normális velejárója. Nem velünk született tulajdonság, adottság tehát, inkább „menet közben” szerzett viszonyulás, amely sokszor környezeti hatásokkal függ össze. E téren alapvető szerepe van a nevelésnek, a szülők hozzáállásának. Ha valaki állandóan azt látja, hallja odahaza, hogy ez sem jó, meg az sem, ha minden nehezen megoldhatónak van beállítva, akkor a dolgok efféle nehézkes, aggodalmaskodó kezelését egy idő után átveheti a gyerek, és maga is aggodalmaskodóvá válhat. Aki aztán ezt az érzést a szülőként továbbviszi, és kiterjeszti a saját gyerekére is. Ha pedig ez felerősödik, akkor az korlátozni fogja a gyermek spontán reakcióit, a világhoz való kíváncsi hozzáállását, ami nagyon nem szerencsés.

Általában olyankor alakul ki az emberben az aggodalom, amikor valamilyen probléma, nehézség, netán konfliktus merül fel, amelyet lehetőleg jól kell kezelni, hogy a megoldásig eljussunk. A szakember szerint azok aggódnak a kelleténél többet, akik állandó bizonytalanságban élnek. Bizonytalanok magukban vagy a világban, és nem tudják megítélni, hogy elég jó-e, amit csinálnak.

– Ha egy ilyen ember váratlanul új, számára ismeretlen helyzetbe kerül, akkor az első reakciója az aggodalom. Ugyanezt a helyzetet viszont azok, akik erős önbizalommal rendelkeznek, kihívásként élik meg. Szinte élvezik, hogy nehézség merült fel, és pont fordítva reagálnak: aktivizálódnak, konstruktív módon keresik a megoldást

– árnyalja a képet Borbáth Katalin.

A pszichológia azt is tudja, hogy van az aggodalomnak egy egészséges mértéke. A borúlátás bizonyos szintje ugyanis tulajdonképpen véd, segíti az életben maradást – például úgy, hogy az ember racionális döntéseket hoz. Az alaptalan, állandósult félelem, aggodalom azonban káros, mert szorongássá válhat, amely már nem múlik el.

Fontos kérdés, hogy az aggodalom viselhető mértékű-e, és tényleg van-e oka. Például lehet aggódni azért, mert az ember kifutott a pénzéből, és emiatt nem tud valamit kifizetni. Mindig abba kell belegondolni, hogy az aggodalmat olyan dolog okozza-e, amely megszüntethető, racionális módon kezelhető, vagy már túlmutat az egyén lehetőségein.

Ebből a szempontból meghatározó, hogy ki milyen életszemléletet hoz magával otthonról. Borbáth Katalin Thomas A. Harris híres elméletét idéz fel ennek kapcsán a pszichológiai diszpozíciókról. E szerint sikerorientáltak azok, akik az I’m OK, You are OK megközelítésben élik a napjaikat. Vagyis bíznak magukban, és abban, hogy meg tudják oldani a kihívásokat, az újabb és újabb feladatokat, és ezért belevágnak. Némi aggodalom náluk is megjelenhet, de ez általában nem uralja a személyiségüket, képesek kezelni azt. Ezzel szemben a kudarckerülő személyiség az I’m not OK alapállásból látja magát és a világot, és ha kihívás elé kerül, akkor abban jellemzően a lehetőségek helyett a nehézségeket látja meg. Miután hiányos az önbizalma, az aggodalom alapérzéssé válik nála, és többnyire elkerüli azt a helyzetet, amely kihívás elé állítaná.

Az önismeret fejlesztése segíthet abban, hogy felismerjük, hogy a sikerorientált vagy kudarckerülő csoporthoz tartozunk, onnan már könnyebb a megoldás felé elmozdulni akár saját magunk, akár szakember segítségével, főleg, ha a kudarckerülő vonásokat fedezzük fel magunkban. A cél, hogy az aggodalom érzése ne hatalmasodjon el felettünk – hangsúlyozza a szakpszichológus.

A téma folytatódik, keresd a honlapon a hét következő napjain.

További kérdéseiddel fordulj szakértőnkhöz: 

​Borbáth Katalin, ACC

pedagógiai szakpszichológus

EMK tréner, brief coach és mediátor

www.borbath.hu