A londoni kormány lemond az elnökségről
A tanácselnöki pozíciót betöltő országok félévente, rotációs rendszerben váltják egymást, így adva lehetőséget arra, hogy mind a 28 tagállam kivegye a részét az Európai Unió formálásából. Nagy-Britannia azonban visszalépett a korábbi egyezségtől arra hivatkozva, hogy a kilépés fontosabb és nem kizárt, hogy addigra May mozgásba is lendíti az 50. cikkelyt. Ezzel megtörtént az első olyan eset az egy hónappal ezelőtti Brexitet követően, hogy Britannia nem vállalt valamiféle felelősséget. Az első szilárd bizonyítéka annak, hogy mindenképpen el fogják hagyni az uniót.
A viszonyok természetesen továbbra is barátiak maradnak, ez derült ki May és Merkel legutóbbi közös sajtótájékoztatóján is, ahol mindketten egyet értettek abban, hogy együttműködéssel többet érthetnek el, mint külön.
Az utóbbi napokban a belga és a magyar kormány is bejelentette, hogy kész vállalni az Európai Unió soros elnökségét 2017 második fél évében, de bennfentes források szerint Észtország máris beleegyezett, hogy a tervezett időpont előtt töltse be a pozíciót. Az elnökséghez hozzátartozik a tanácsgyűlések helyszínének biztosítása, illetve a célok és az egész fél éves menetrend meghatározása. Amennyiben az észtek fél évvel korábban teljesítik, az egész előre kidolgozott rendszerben változás lesz: 2017 első felében esedékes máltai elnökséget követően egyből Észtország következne, amely eredetileg az Egyesült Királyság után, 2018 első felében töltötte volna be a soros elnöki tisztséget.
