Skip to main content
|
by: Veszeli Annamária

A stressz, ami megbetegít

Stresszről akkor beszélünk, ha egy olyan eseménnyel állunk szembe, amelynek hatására megváltozik a viselkedésünk. Minél veszélyesebbnek ítéljük meg a helyzetet, annál intenzívebben éljük meg a stresszt.

 

A legrosszabb, hogy testi tüneteket is kivált a stressz, alvászavart, ingerlékenységet, gyomorpanaszokat is okozhat többek között. A szervezetünk, ha veszélyt érez felkészíti önmagát, az izmok megfeszülnek, a szívverés szaporává válik, a légzésünk felgyorsul. Fontos, hogy meg tudjuk oldani a helyzetet, különben állandósul és kóros tünetek kialakulásához, például szorongáshoz vezet. Ha tartósan nem sikerül megoldanunk a problémát, akkor az önértékelésünk csökkenéséhez vezethet.

A magas vérnyomás népbetegség, stresszhelyzetben szinte megnő, s ha nem tudunk megnyugodni, akkor úgy is marad.  Gyógyszeres kezelés nélkül is  csökkenteni kell a feszültség mértékét, így rövid időn belül normalizálható a vérnyomás is – ellenkező esetben szív- és érrendszeri gondokra, rövidebb életre készülhetünk.

Előfordulhat, hogy az egyénre háruló társadalmi, szociális vagy családi terhelés eredményez ilyen zavarokat. A stressz  megjelenhet: háborúk, természeti katasztrófák, szociális körülmények, súlyos betegség, haláleset, válás, munkahely elvesztése miatt. Bizonyos szükségletek, érzelmek, megküzdési stílusok is növelhetik a pszichoszomatikus zavarok kialakulásának valószínűségét.

A biológiai tünet összekapcsolódható több tényezővel, amit számításba kell venni, ide tartozik a családi kapcsolatok minősége is. Ennek fényében újraértelmezhető a tünet, immár teljesebb jelentéssel. Ez t annyit tesz, hogy ha kiterjesztik figyelmüket a betegről a családtagok közötti kapcsolatrendszerre, akkor a pszichoszomatikus tünet jócskán veszít titokzatos megfejthetetlenségéből, és teljesebb értelmet nyer.

A z úgynevezett menedzserbetegség a nagy nyomás alatt dolgozó vezetők mondhatni népbetegsége  nőket, férfiakat egyaránt érint. A túlhajszolt életmód, a rohanás, az állandó stressz okozta kimerülés nemcsak lelkileg, de testileg is elgyengít: az immunrendszer teljesítménye romlik, gyakoribbak a fertőzések, néhány év alatt pedig krónikus kimerüléshez, kiégés szindrómához vezethet. Kezeletlenül a szervi megbetegedések is egyre súlyosbodnak: szív- és érrendszeri problémák, cukorbetegség, emésztési zavarok, de akár pánikbetegség vagy depresszió is megjelenhet.

A pszichoszomatikus megbetegedések gyógyításánál nem csupán a testet, hanem a lelket is gyógyítani kell. A kezeletlen stressz egyre több szervben okozhat problémát, s végül akár idegösszeomláshoz is vezethet. Ezek a tünetek ugyanis a szervezet vészjelzései: ha nem vesszük őket tudomásul, a feszültség egyre intenzívebben hívja fel magára a figyelmet.

A vegetatív idegrendszer lép aktivitásba, ennek folyamán az izmok megfeszülnek, a szívverés szaporábbá válik, légzésünk felgyorsul. Ha jól belegondolunk bizonyos esetekben ez a túlélés alapfeltétele. Amint elmúlik a stresszhelyzet, szervezetünk megpihen, és egyensúlyi állapotba kerül. Ha az alkalmi stresszt nem tudjuk megoldani, a szervezetünk nem tud egyensúlyba kerülni, állandósul az állapot, és kóros tünetek jelentkeznek.

Részletek: http://www.webbeteg.hu/cikkek/psziches/11054/stressz-a-tunetei

Hasonló cikkek

Hírlevél