Amikor szükség a diéta
A legtöbb dietetikus az egészséges életmódot ajánlja a fogyni vágyóknak a különböző diéták követése helyett. Néha ez nem választási lehetőség, és az embernek muszáj szigorúnak lenni magával, ha életben akar maradni.
Vannak olyan élethelyzetek, amikor nem döntés kérdése, hogy az ember szigorú étrendet tart-e, vagy sem. Ilyen a cukorbetegség, illetve ennek előzménye, az inzulin-rezisztancia. Ezeket gyógyítani nem lehet, viszont kordában tartani, együtt élni vele annál inkább. Nem könnyű, mert teljes életmódváltás szükséges hozzá: a gyógyszeres kezelés mellett szigorú étrendet kell tartani, és sokat mozogni. A diéta alapja, hogy figyeljünk arra, mit, mikor és mennyit eszünk.
– A legfontosabb, hogy naponta öt-hat alkalommal, nagyjából három óránként enni kell, sőt a későn fekvők még utóvacsorát is beiktathatnak. Banálisnak hangzik, de sokan nem tartják be, hogy naponta legalább két liter folyadékot igyanak. Ez pedig lehetőleg tiszta víz legyen. A gyümölcslevekben nagyon sok a kalória, és mivel nincs bennük rost, így a cukor könnyebben felszívódik belőle, és hamarabb elhízáshoz vezet. A manapság nagyon divatos édesítőszeres ásványvizeket, italokat sem javaslom. Hiába nincs bennük kalória, maga az édes íz fokozza az inzulintermelést, és ezzel megbontja a szervezet egyensúlyát – magyarázza Zentai Andrea dietetikus. – Együnk sok gabonát, főként teljes kiőrlésűeket. Naponta legalább 4-600 gramm zöldséget-gyümölcsöt fogyasszunk el, inkább nyersen, és ha lehet, akkor több zöldséget. Például tízóraira együnk meg egy répát, uzsonnára egy almát, és a vacsorához két paradicsomot, vagy salátát. A húsok és sajtok közül válasszuk a soványakat, és hetente legalább egyszer kerüljön hal is az asztalra. A felvágottak helyett a házi készítésű zöldség és sajtkrémeket ajánlanám inkább. Édességet legfeljebb heti egy-két alkalommal ajánlott enni. Ám ha nem csokit, hanem mondjuk zabos kekszet, vagy gyümölcsös túrópalacsintát választunk, akkor többször is fogyaszthatjuk. Arra vigyázzunk, hogy a WHO naponta legfeljebb két evőkanál cukrot ajánl. Amit viszont jó szívvel fogyaszthatunk, azok az olajos magvak: a chia, a lenmag és a repce kitűnő omega3 zsírforrások, ami nagyon jót tesz a szervezetnek.
Az sem mindegy, hogy melyik étkezésre mit választunk.Reggelire csak lassan felszívódó szénhidrátot érdemes, ilyen például a zabpehely, a túró, vagy ehetünk egy omlettet is zöldségekkel. A tej, a kefír, a joghurt és a gyümölcs nem ajánlott az első étkezésre, ezeket együk inkább tízóraira. Ha például szeretünk tejeskávét inni, akkor azzal is várjunk egy kicsit. Ebédnél figyeljünk arra, hogy lehetőleg ne túlfőzött vagy túlpürésített köretet együnk, érdemes kísérletezni a különféle gabonákkal: a kölessel, hajdinával, bulgurral, quinoával. Uzsonnára lehet csak egyszerű szénhidrátot fogyasztani, de a csokoládé helyett érdemes inkább valamilyen gyümölcsöt választani. A vacsora pedig az ebédhez hasonló összetételű legyen: 2/3-a lassú, 1/3-a gyors felszívódású szénhidrát. Utóvacsoraként pedig valami lassút válasszunk, például pár szem korpás kekszet. A fehér liszt helyett teljes kiőrlésűt, vagy zablisztet, a cukor és méz helyett xilitet érdemes használni. Mindent ki lehet váltani, csak meg kell tanulni bánni az új alapanyagokkal.
