Az angol nemzetközösség
Mit is jelent az angol nemzetközösség? Pontosan mely államok tartoznak hozzá, és mi közük van Angliához? Olvass tovább, és megtudod!
Az angol nemzetközösség
Az Angol Nemzetközösség az egykori angol birodalom tagjai közötti szövetség, mely 1948 óta működik és 54 szuverén állam, köztük India, Kanada, Nigéria alkotja. Fő célkitűzésük az egymás közötti kulturális, gazdasági kapcsolatok erősítése, a demokrácia védelme. Az államcsoportosulás össznépessége 1,7 milliárd, a világ lakosságának csaknem negyede. Alapirata az 1949-es londoni deklaráció, mely a közösség tagjait szabadnak és egyenlőnek nyilvánítja. A közösség feje a mindenkori angol uralkodó, jelenleg II. Erzsébet.
Mi is Nagy-Britannia?
Anglia elsőként Walest kebelezte be: 1535-ben csatolták Angliához, VIII. Henrik uralkodása alatt. Ugyancsak a király nevéhez fűződik Írország megszerzése is, 1541-ben tette magát az ország uralkodójává.
Skócia és Anglia 1603-tól alkotott perszonáluniót, ami azt jelentette, hogy a két országnak közös az uralkodója, akkor éppen I. Jakab, a kivégzett Stuart Mária fia, de belügyeikben önállóak.
Nagy Britannia 1707-ben született meg, amikor I. Anna teljesen egybeolvasztotta a két ország irányítását, melynek központja Angliában lett.
A gyökerek és a bomlás
A közösséget eredetileg Anglia és a brit gyarmatok alkották. Az 1931-es westminsteri szabályzat volt az első lépés, mely meglazította a szigetország és gyarmatai közötti kapcsolatot. Az irat kimondta a Dél-Afrikai Unió, Új-Zéland, Új-Funland, az Ausztrál Nemzetközösség és a Kanadai Domínium törvényhozási önállóságát.
A második világháborúból hiába lépett ki a győztes oldalon Anglia, gazdaságilag meggyengült, az átrendeződő hatalmi viszonyok között, melyben az USA és a Szovjetunió töltötte be a vezető szerepet, már nem tudott olyan meghatározó pozíciót beölteni a világpolitikában, mint előtte. Sőt, Európán belüli súlyát is elvesztette, és az Amerikai Egyesült Államok segélyére szorult.
Nemzetközösségi királyság (Commonwealth Realm)
A nemzetközi királyság 16 országot foglal magában, többek között Ausztráliát, Új-Zélandot, Kanadát, a Bahama-szigeteket és Jamaicát. Közigazgatásukban és törvényhozásukban függetlenül működnek Angliától, egyedüli összekötő kapocs az „anyaországgal” a közös uralkodó, vagyis II. Erzsébet. Mivel ideje nagy részét a királynő a szigetországban tölti, egy helyettest, vagyis főkormányzót nevez ki, hogy képviselje a többi országában. A tisztségre az állam miniszterelnöke ajánl személyt a királynőnek.
A nemzetközösségi királyságok listája
Antigua és Barbuda, Ausztrália, Bahama-szigetek, Barbados, Belize, Kanada, Grenada, Jamaica, Új-Zéland, Pápua Új-Guinea, Saint Kitts és Nevis, Saint Lucia, Saint Vincent és a Grenadine-szigetek, Salamon-szigetek, Tuvalu, Egyesült Királyság
Gyarmatok és domíniumok
A gyarmatosítási láz Amerika felfedezése után kezdődött meg. Bár a vezető szerepet kezdetben Spanyolország és Portugália ragadta magához, hamarosan Anglia vált a legtöbb és legértékesebb területet megszerző országgá.
A gyarmatok lassan különböző jogokat vívtak ki maguknak, önálló igazgatási és törvényhozási rendszerük lehetett, így domíniummá váltak. Ez még nem jelentett teljes függetlenséget: minden meghozott törvényt jóvá kellett hagyatni Angliával, s összhangban kellett lennie az ottani törvényekkel.
A kilépők
A nemzetközösséget elsőként elhagyó állam Írország volt, amikor 1949-ben köztársasággá alakult; az ország északi része azonban még mindig Anglia fennhatósága alatt állt. Zimbabwe 2003-ban, Gambia 2013-ban döntött a kilépés mellett. A Maldív-szigetek tétova döntést hozott: 1965-ben kilépett, majd 1982-ben ismét taggá vált.
Mára Anglia teljesen elveszítette a gyarmatait. Az első, függetlenségét kivívó terület a birodalom ékköve, India volt, mely 1947-ben vált külön. Az utolsó pedig, mely kikerült Anglia fennhatósága alól, Hongkong, 1997-ben.
Nemzetközösségi játékok
Az esemény első megrendezésére 1930-ban került sor, és két alkalom kivételével (1942, 1946) az olimpia mintájára minden negyedik évben tartják meg. A versenyzők a nemzetközösség tagállamai közül kerülnek ki. Ausztráliában ötször, Kanadában négyszer, Új-Zélandon pedig háromszor rendezték meg az eseményt. A versenyzők 22 sportágban indulhatnak, 7 versenyben pedig kifejezetten a testi fogyatékkal élők vehetnek részt. A sportolók összemérhetik ügyességüket krikettben, úszásban, evezésben, lövésben és rögbiben.
