Az ország, melyet elkerült a forradalom

Az 1848-as forradalomi hullám csupán két országot került el Európában. Oroszországban az erős cári hatalom miatt nem mertek fellázadni az emberek, Angliában pedig egyszerűen nem volt okuk az embereknek fellázadni. Viktória királynő jól irányította országát.

A politikusok megelőzték a problémák elmélyülését

Anglia nem a szerencséjének, hanem politikai rendszerének köszönhette, hogy elkerülte őket az 1848-as forradalmi hangulat.

Az uralkodó, Viktória királynő a parlamenttel együtt irányította az országot. Sőt, valójában a királynő legtöbb esetben csak szentesítette a parlament által meghozott törvényeket. A 19. század két legmeghatározóbb politikai pártjai a whigek és toryk voltak, vagyis liberálisok és konzervatívok. Az angolok kétkamarás országgyűlésének működési elve az utóbbi évszázadokban alig változott. Az alsóházba szavazások által kerültek a képviselők, a felsőházba pedig rangjuknak köszönhetően foglaltak helyet a nemesek.

A nép akaratát kiszolgálva született meg 1832-ben a Reform Bill, mely a gyarapodó középosztály nagy részének szavazati jogot adott. A 19. század második felében Anglia egyike volt azoknak a nyugat-európai országoknak, ahol elsőként vezették be a baleset- és betegbiztosítást, lefektették a munkáltatók és munkavállalók jogait és kötelezettségeit.

Mindemellett Anglia arra is ügyelt, hogy ne bocsátkozzon felesleges háborúkba. A 19. században csupán egy európai konfliktusban vett részt, a krími háborúban. A katonai konfliktus 1835-ban, az oroszok miatt kezdődött, akik megpróbálták elfoglalni a törökök ellenőrzése alatt álló Krím-félszigetet. A török birodalom attól félt, hogy Miklós orosz cár megpróbálja teljesen kiszorítani őket Európából.

Anglia azért vállalt szerepet a háborúban, mert nem akarta, hogy Európa hatalmi viszonyai átrajzolódjanak, a cári Oroszország túlzottan megerősödjön. Az európai nagyhatalmak, köztük Franciaország, a Habsburg Birodalom, és természetesen Anglia is, közös erővel fogtak össze az oroszok ellen. A szövetségesek csak több éves háborúskodás után tudták térdre kényszeríteni Miklós cárt.

Az 1856-os párizsi békének köszönhetően Európa határai lényegében változatlanok maradtak – ahogyan azt Anglia is akarta.

Az ipari forradalom

A 19. században Anglia rendelkezett a legerősebb gazdasággal a világon. Itt bontakozott ki az ipari forradalom, vagyis a gazdasági termelés gépesítése, rohamos ütemű fejlődése.

Az ipari fejlődésnek két fontos feltétele volt. Egyrészt a kellő nyersanyag szükségeltetett, mely hála a jól működős mezőgazdaságnak és gyarmatoknak adott volt, másrészt a fejlesztésekhez kellő tőke. Az 1694-ben létrejött Bank of England Európa első pénzintézménye volt, mely megfelelő hiteleket nyújtott a földesuraknak beruházásaikhoz.

Ekkor találták fel a gőzgépet. A világon az első gőzmozdony Angliában indult útjára, 1825-ben Darlington és Stockton között.  A gépesítéseknek köszönhetően kevesebb ember kellett a mezőgazdasági munkák elvégzéséhez, a felszabaduló embertömeg pedig a városokba ment, ahol az nemrég alapított gyárakban foglalkoztatták őket. Ekkor vált Manchester  Anglia egyik legjelentősebb ipari városává.

A gyárakban dolgozó embereket semmilyen törvény nem védte. Gyakran napkeltétől napnyugtáig dolgoztak, életveszélyes körülmények között, mindenféle biztosítás és felügyelőszerv nélkül. Férfiakat, nőket, és gyermekeket egyaránt alkalmaztak ilyen zord körülmények között.

Az elégedetlen munkások alapították meg a charstista mozgalmat. Egy chartert, vagyis olyan jogbiztosító okmányt akartak elfogadtatni a kormánnyal, mely jogokkal ruházta volna fel a munkásokat, és megfelelő munkakörülményeket (például nyolc órás munkaidőt) biztosított volna számukra.

Az ipari forradalom másik sajátos következménye a géprombolók felkelése volt. Az elkeseredett munkások úgy vélték, a gépek miatt romlott az életminőségük és zsákmányolják ki őket munkaadóik. Egyedüli megoldás, ha elpusztítják a gépeket, gondolták a géprombolók. A munkások ezen csoportját másképpen luddistáknak hívták. Nevüket vezérükről, Ludd tábornokról kapták, aki feltehetően kitalált személy volt. Az államhatalom erős megtorlással lépett fel a lázadó munkások ellen.

A világ első ipari kiállítására is Londonban került sor, 1851-ben. Az újonnan feltalált gépeket és szerkezeteket bemutató rendezvényen a Brit Birodalom lehetett a legbüszkébb magára, mivel ők mutathatták be a legtöbb és legprecízebb eszközt. A rengeteg kiállított tárgy ezután a Victoria and Albert Museumba került, melynek ez volt az első gyűjteménye.