Budapesten a Brexitről tanácskoztak: Minimalizálni kell a kölcsönös veszteségeket
A Brexittel mindkét fél, így az Egyesült Királyság és az Európai Unió, ezen belül Magyarország is veszít, ezért a kilépési tárgyalások egyik fontos feladata, hogy megpróbálja minimalizálni a veszteségeket – hangsúlyozta Andor László a Magyar Közgazdasági Társaság által rendezett csütörtöki konferencián.
A Budapesti Corvinus Egyetem tanszékvezetője, az Európai Bizottság korábbi tagja a Szociális Európa a Brexit előtt és után című konferncián közölte, olyan konstruktív partnerség kialakítására kell a feleknek törekedniük, amely minél többet megpróbál rekonstruálni abból a kölcsönösen előnyös viszonyból, amelyet a jelenlegi brit tagság még képvisel.
Iain Lindsay, az Egyesült Királyság magyarországi nagykövete – részben magyarul elmondott – beszédében igyekezett megnyugtatni hallgatóságát és a közvéleményt: Nagy-Britannia kilép ugyan az unióból és annak intézményrendszeréből, de nem fordít hátat kontinensünknek. Így például továbbra is hozzájárul majd Európa védelmi képességeinek megőrzéséhez. A britek egy átfogó, ambiciózus szabadkereskedelmi kapcsolat kialakítására törekszenek az EU-val – tette hozzá.
Andor László a brit munkaerőpiacon dolgozó uniós munkavállalók helyzetéről elmondta, hogy jogaik rendezése továbbra is „fejtörést okoz”. Átlagosan a teljes uniós munkaerő 3 százaléka tartózkodik egy másik országban, mint ahol született. Ez nem egy nagy szám, de egyes országok eltérnek az átlagtól, például Nagy Britannia, ahol ez az érték 6 százalék.
A legtöbb más uniós országból származó munkavállaló a brit egészségügyben és felsőoktatásban dolgozik, az előbbinél tíz, az utóbbinál több mint 15 százalék a más uniós országból érkező munkavállalók részaránya. Vagyis ezek foglalkoztatási rátája magasabb, mint a brit lakosságé, ráadásul az uniós munkavállalók nettó befizetők a brit költségvetésbe, hiszen több adót fizetnek, mint amennyit különféle juttatások formájában megkapnak – húzta alá.
A tanszékvezető rámutatott: vita folyik arról is, melyik időpont előtt érkezett munkavállalók jogai lesznek garantáltak. Szólt arról is, hogy a Brexit veszélyt jelenthet az EU úgynevezett szociális dimenziójára, ha az EU-ból kilépő Nagy-Britannia megpróbál alacsonyabb színvonalú szociális, munkaügyi és környezeti szabályozással versenyelőnyöket teremteni magának a kontinenssel szemben.
Balázs Péter, a Közép-európai Egyetem (CEU) egyetemi tanára, az Európai Bizottság korábbi tagja hangsúlyozta, hogy a kilépési tárgyalások még nem kezdődtek meg, most csupán az induló pozíciók kiharcolására szolgáló játszmák zajlanak az EU és Nagy Britannia között. Balázs Péter szerint a brit munkaerőpiac szempontjából nem az a kérdés, hogy mi lesz a már a brit munkaerőpiacon dolgozókkal, hanem, hogy a jövőben a brit munkaerőpiac mennyire lesz hozzáférhető az EU tagállamai számára.
A munkavállalók szabad áramlásáról elmondta, hogy az elmúlt években Magyarország olyan mértékű veszteséget szenvedett el, ami arányaiban a háborús emberveszteséghez mérhető, hiszen a nyugat-európai magasabb bérek miatt százezrével hagyták el emberek az országot.
A Brexit uniós költségvetést érintő hatásáról megjegyezte, hogy az Európai Bizottság tervei szerint alapvetően megváltozik majd az uniós költségvetés, ugyanis vélhetően a mezőgazdaság és a kohéziós politika háttérbe szorul, míg a biztonság és a versenyképesség előtérbe kerül.
Balázs Péter arra is felhívta a figyelmet, hogy a Brexit miatt az uniót az ENSZ Biztonsági Tanácsában – állandó tagként – a jövőben már csak Franciaország képviseli, ami a korábbinál nagyobb felelőséggel jár. Míg ezzel párhuzamosan megnő a britek mozgástere.
A schengeni övezetre és az eurózónára nem lesz hatással a Brexit, hiszen az Egyesült Királyság egyiknek sem volt a tagja, Nagy-Britannia kilépésével megnő ezeknek a relatív súlya az EU-n belül, hiszen a Brexit következtében a legnagyobb nem eurózóna ország távozik az unióból. Továbbá ennek hatására megnő Németország és Franciaország relatív súlya is az unióban – mutatott rá Balázs Péter.
Forrás: MTI
Fotó: 24.hu
