Csúszik a Brexit

A korábban vártnál egy évvel későbbre, 2019 végére csúszhat az Egyesült Királyság kilépése az Európai Unióból.  A brit kormány nem áll a helyzet magaslatán a kilépési tárgyalások vonatkozásában.

Theresa May miniszterelnök előreláthatóan 2017 januárjában fogja aktiválni a lisszaboni szerződés 50. cikkelyét, amely a közösségből való kilépést szabályozza. Ettől az időponttól számítva két évük marad a feleknek a kilépésről szóló tárgyalások lebonyolítására. Előreláthatóan úgy tűnik, hogy ehhez a tervezet időponthoz képest csúszás várható. May miniszterelnökségének kezdetekor kialakításra került két új tárca, a kilépéssel foglalkozó (Brexit-)minisztérium és a külkereskedelmi tárca ugyanis nem tudja időben megkezdeni a munkát ehhez.

Késleltethetik a júniusi referendumon megszavazott brit kilépést a jövőre esedékes választások Franciaországban és Németországban, ugyanis az Egyesült Királyság meg akarja várni az 50. cikkely aktiválásával a tavaszi elnökválasztást Franciaországban és a szeptemberi parlamenti választást Németországban. A választások után legalább azt tudni fogják a britek, hogy kikkel kell majd tárgyalniuk.
David Davis, a Brexit-minisztérium és Liam Fox, a külkereskedelmi tárca vezetője kinevezése után egyaránt azt mondta, hogy az Egyesült Királyság 2019 elején távozhat az Európai Unióból. Azonban mindkét minisztérium felállítása lassan halad, a Brexit-minisztériumban csak a szükséges létszám fele, a külkereskedelmiben pedig a szükséges létszám alig tizede van csak meg. Eme helyzet következtében az 50. cikkely aktiválása 2017 őszére csúszhat.

A helyzetet tovább bonyolítja az a tény, hogy a külkereskedelmi miniszter és a külügyminiszter közötti viták zajlanak arról, hogy melyikükhöz  mely kulcsfontosságú kérdései közül melyek tartoznak, emellett abban sem biztosak még a miniszterek, hogy pontosan milyen kérdéseket is kellene áttekinteniük, feltenniük és megtárgyalniuk a kilépés kapcsán.

A Brexit a munka erőpiacra is erőteljes hatást gyakorol, derült ki egy nemrég készült felmérésből. Ezek szerint a munkáltatók 36 százaléka tervez létszámbővítést az elkövetkező három hónapban, ez az arány a népszavazás előtt ennél magasabb, 40 százalék volt. A versenyszférában még ennél is nagyobb arányú csökkenésre lehet számítani. Júliusban hatalmas 2009 májusa óta nem tapasztalt mértékben mérséklődött az állandó állások száma, ennek elsődleges okaként a Brexitet jelölték meg a munkáltatók. Előrejelzések szerint 2017-ben 5,4 2018-ban pedig 5,6 százalékos munkanélküliség várható.