Eljárási melléfogás a CEU-törvényben?
Lattmann Tamás nemzetközi jogász arra világított rá, hogy Semjén Zsolt aligha tudta Budapesten kezdeményezni a törvényjavaslat sürgős tárgyalását, ha éppen Iránban tartózkodott. A Miniszterelnökség elmondása szerint nem történt hiba, Semjén korábban írta alá, csak nem azt a dátumot írták az iratra.
Érdekes jogi problémára hívta fel a figyelmet a CEU-törvény elfogadásával kapcsolatban Lattmann Tamás nemzetközi jogász, aki nemrég az ellenzék miniszterelnök-jelölti posztjára is bejelentkezett.
A jogász a Facebook-bejegyzésében a sürgősségi indítványt találta problémásnak, amelyet Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes írt alá a Parlamenti dokumentum szerint április 3-án Budapesten. Ebben kezdeményezte Semjén Kövér Lászlónál azon a hétfőn, hogy 24 órán belül, azaz kedden már határozzanak is a felsőoktatási törvény módosításáról, vagyis a CEU-s törvényjavaslatról.
A parlamenti többség ezt a sürgősséget meg is szavazta, majd másnap a törvényt is elfogadta. A parlamenti jegyzőkönyv szerint egyik szavazásnál sem volt jelen Semjén, ami nem véletlen: a hírek szerint ugyanis ekkor éppen Teheránban tárgyalt. Magyarország és Irán együttműködéséről. Az iráni hírügynökség április 1-jén már fényképes tudósítást is közölt a magyar delegáció érkezéséről, egy héttel később pedig a miniszterelnök sajtófőnöke, Havasi Bertalan az M1-nek adott interjúban a tárgyalás eredményeiről beszélt.
Tehát ebből az időintervallumból kiderül, hogy Semjén április 3-án is Iránban volt. Csakhogy a hivatalos parlamenti dokumentumon az szerepel, hogy Semjén Budapesten szignálta a sürgősségi indítványt. A 3-ast kézzel írták be a dátumhoz, és elképzelhető, hogy valaki utólag, aznap kanyarította oda a számot. Jogi értelemben ez közokirat-hamisítás, hiszen nem az indítványozó írta a papírra a dátumot.
Lattmann éppen ezért jut arra a következtetésre, hogy ez az eljárási hiba érvénytelenítheti a sürgősséget, tehát szerinte magát a sürgősséggel elfogadott törvényt sem fogadták el törvényesen. Ezt persze majd az Alkotmánybíróságnak kell eldöntenie.
A másik kérdés, hogy valaki tesz-e feljelentést közokirat-hamisítás miatt, és vizsgálja-e majd az ügyészség a bűncselekményt. Korábban az ilyen eseteket visszadobta az ügyészség, ugyanis egy hamis képviselői aláírásnál azt a körülményt nézte, hogy a képviselő előzetes felhatalmazást adott erre.
A Miniszterelnökség válaszol
Csütörtök délután kereste fel az Index a Miniszterelnökséget és Semjén Zsoltot, hogy megtudják, pontosan hol és mikor írta alá a sürgősségi indítványt, ráírta-e maga a dátumot, és vajon vezethet-e ez közjogi érvénytelenséghez.
A Miniszterelnökség péntek délben reagált. Eszerint az ügyiratot Semjén Zsolt „2017. március 31. napján írta alá, Budapesten. Az ügyirat kelteként nem az aláírás, hanem a benyújtás napja került feltüntetésre, amelyet semmilyen szabály nem zár ki”.
A kivételes eljárást 2017. március 31-én 14 óráig, valamint 2017. április 3-án reggel 8 és 12 óra között állt módjában a Kormánynak kezdeményezni. A kivételes eljárást kezdeményező ügyirat 2017. március 31-én került át miniszterelnök-helyettes úr titkárságára és még aznap vissza az aktát gondozó főosztályhoz – írta a Miniszterelnökség. Vagyis Semjén pénteken írta alá a dokumentumot, de a benyújtás napját tüntették fel, amikor már nem volt itthon.
Forrás: index, friss hírek
