Észtországé az uniós elnökség Nagy-Britannia helyett

Az Egyesült Királyság lett volna a következő ország, amely betölti az uniós elnökséget, és menedzseli az azzal kapcsolatos feladatokat, mint az egyes tanácsi formációk programjának összeállítása, a napirenden lévő témák vitasorrendjének meghatározása, a tagállamok, illetve az uniós intézmények közötti kompromisszumok kidolgozása, a tanács munkájának irányítása, továbbá ezen intézmény képviselete az EU-n belül és kívül.

Theresa May, azonban nemet mondott az elnökségre a Brexitet és az azt követő tárgyalássorozatot megnevezve indokként. Noha a kilépési folyamatok még nem kezdődtek el, és a posztot 2017 második felében egy fél éven keresztül kellett volna csak betölteni.

A brit miniszterelnök döntésének értelmében a 2017 második felében Észtország következik, amely eredetileg az Egyesült Királyság után, 2018 első felében töltötte volna be a soros elnöki tisztséget. A brit döntéssorozat értelmében, azonban más megoldást kellett találni, ami így újragondolásra késztette a vezetőket.

Kedden épp ezért az EU-tagállamok kormányait tömörítő tanács egészen 2030-ig meghatározta a félévi elnökséget adó tagállamok sorrendjét, amelynek értelmében Magyarország 2024 második felében fogja ismét ellátni az elnöki teendőket, Spanyolországgal és Belgiummal egy trióban. A két évtizeddel előre gondolkodás pozitív szemléletre utal, és arra enged következtetni, hogy a bennmaradó országok vezetői az egység mellett tették le a voksukat, ha már húsz évre előre tervezik a dolgokat.