Kezdem felvenni az életritmust….

Lassan három hónapja költöztem ki Londonba. Ahogy az előző írásaimban említettem a kezdeti nehézségeket, úgy azóta minden egy normális kezdetleges életritmussá alakult át. Az alapok megvannak: szállás, munka, alapszükségletek, ami sokszor a szabadidő és a blogom írásának rovására megy(mármint a munka). A vendéglátásban tevékenykedem, egyenlőre London egyik központi helyén. Ahol hatalmas forgalommal büszkélkedő éttermünknek, sűrűn túlórázó munkatársakra van szüksége, hogy ki tudja szolgálni azt a töméntelen mennyiségű vendéget. Az alapfizetésem az angol minimálbér, amire még jön a szervízdíj. Túlórákkal együtt, elég jó kis fizetést lehet összehozni, persze ha az ember elsőre igent mondd a túlórázásra (óránként 3000 Ft-ért ki ne mondana igent?!), akkor a főnökség utána ezzel igen szépen visszaél és beállít a mókuskerékbe, aminél a heti 60-70 munkaóra sem kizárt, sőt….

Viszont a kezdeti félelemhez képest 7-800 fontot hazavinni kéthetente nem olyan rossz érzés és még időd sincs elkölteni. Egyenlőre így telnek a mindennapjaim, de úgy érzem, hogy hamarosan ahogy jobban megy a nyelv és ahogy lesz egy kis önbizalmam, egyből tovább tudok lépni. Londont sokan a szakképzetlenek mekkájának nevezik én ezt még megfejelném azzal, hogy az angolul nem tudó szakképzetlenek mekkája, mert ezt is tapasztaltam. Három hónapja vagyok kint és dolgozom egy olasz étteremben, de nem egy olyan kollégám van, aki nemhogy megértetni magát, de egy szót nem tud angolul. Szóval aki itt szerencsét akar próbálni, keresheti a kifogásokat de szinte egyik sem fogja megállni a helyét. Ha kicsit jobban megy a nyelv és talán a magyarországon tanult szakmádat, akarod hasznosítani ( amiből otthon természetesen nem tudtál tisztességesen megéllni), akkor havi 2000-2500 fontot meg tudsz keresni kezdőként, BREXIT ide vagy oda. Szerintem a pályakezdő fiataloknak az otthoni elhelyezkedés előtt ki kéne jönni külföldre legalább 2 évre és kint tapasztalatot gyűjteni, mielőtt otthon munkába állnának. Csak ha megtapasztalnák a nyugat-európai viszonyokat, ki akarna ezután hazamenni 200 ezerért havonta?

Félreértés ne essék, szeretem a hazámat, de úgy gondolom, hogy egyenlőre élehetetlen a nyugathoz képest.

Joszkin Márk www.persy.hu