Keresztény hagyományok húsvétkor

Sok keresztény hagyomány kapcsolódik a húsvét megünnepléséhez. Ezek a szokások különleges múltra tekintenek vissza, melyeket most megismerhetsz, ha tovább olvasol.

Keresztényietlen gyökerek

Mint oly sok keresztény ünnep, a húsvét is hasonlóságot mutat néhány pogány ünneppel. Már maga a húsvét, vagy az angol „easter” szó is erről árulkodik. Az „easter” szó germán eredetű, Ostara tavaszistennő nevéből származik. Az istennő hívei tavasz elején a megújulást és tisztaságot éltették. Az ünnep nevének gyökerei bizonyítják, hogy, miként a karácsony esetében is, a húsvét is egy meglévő, pogány ünnep helyét „vette át”. Az egyház azért tette legfontosabb ünnepeik idejét a pogány ünnepekkel azonos dátumokra, mert abban reménykedtek, hogy ezáltal sikerül teljesen kiirtani a régi vallások gyakorlását az emberekből.

A zsidó vallásban húsvétkor a pészahot, vagyis az egyiptomi rabságából való szabadulást ünneplik. Sok nyelvben a húsvét szó ebből a pészah szóból származik. Olaszul pasqua, franciául pasque, spanolyul pascua. A magyar „húsvét” szó a hús és venni szavak összetételéből áll össze. Arra utal, hogy a keresztény kultúrában a 40 napos böjt után ekkor lehet legelőször a húst magunkhoz venni.

Hamvazószerda

A húsvéti készülődés már az ünnep előtt 40 nappal megkezdődik. Ekkor van hamvazószerda, a 40 napos böjt első napja. Az őskeresztény hagyomány szerint ekkor a hívők hamut szórtak a fejükre, hogy elnyerjék a bűnbocsánatot. A hamu az elmúlást és a megtisztulást jelképezi.

A tradíció ma is tovább él: az előző évben megszentelt barka hamujával rajzol a pap keresztet a hívők homlokára. Közben a következő szöveget mondja:  

„Emlékezzél, ember, hogy por vagy és porrá leszel!”

Böjt

Ahogy a karácsonykor az advent, húsvétkor a böjt segíti a hívők lelki megtisztulását az ünnepekre. Jézus feltámadása előtt 40 napig nem ehetnek húst a keresztények. Az önmegtartóztatás azért tart 40 napig, mert a szám több szállal is kötődik a Bibliához.

Ennyi napon át vándorolt a zsidó nép a pusztában, Mózes is ennyi ideig tartózkodott a Sínai hegyen, de Jónás próféta is 40 napig tartó böjtöt hirdetett Ninivében.

Néma harangok

Húsvét vasárnapjának a hete, a nagyhét a legfontosabb időszak a keresztény hagyományban. Nagycsütörtökön nem harangoznak, mivel ahogy a mondás tartja: „a harangok Rómába mennek.”

A szokás azért alakult ki, mert Jézus ezen a csütörtökön vett búcsút a Gecsemáné-kertben tanítványaitól, így ez a nap a gyásszal kapcsolódik össze, és egészen szombatig nem is harangoznak a templomokban.

Nagypéntek a böjt legfontosabb napja. A szokás szerint ilyenkor nem szabad kenyeret sütni, mert az étel kővé változna. Ha ezen a napon esik, meleg tavasz várható, viszont ha meleg van, rossz termésre lehet számítani. Egy másik hagyomány úgy tartja, hogy aki napfelkelte előtt megfürdik, nem lesz többé beteg. Hasonló okokból ekkor fürösztötték meg a háziállatokat is.

Pészah

Mint említettük, a zsidók húsvét idején azt ünneplik, hogy megszabadultak az egyiptomi rabságból. A fáraó parancsa miatt olyan gyorsan kellett távozniuk, hogy még a kenyerük kovásza sem tudott elkészülni, ezért kovásztalan kenyeret, vagyis pászkát ettek.

Az ünnep 8 napig tart, melynek legfontosabb része az első és az utolsó nap. Előbbinél az egyiptomi szabadulásról emlékeznek meg, az utóbbinál pedig tengeren való átkelést ünneplik meg.

A zsidók pészahkor Jeruzsálembe vonultak, és áldozatot mutattak be az istennek. Ez a felajánlás általában egy bárány volt, melyet a családok megsütöttek és megettek.