Lezárult a Brexit-záradék aktiválása körüli bírósági tárgyalás
A brit sajtót lázban tartó tárgyalássorozat előzménye Theresa May azon kijelentésére vezethető vissza, amiben egyértelművé tette, hogy az 50. cikkely aktiválása (amely a hivatalos kilépés első mozzanata) saját hatáskörébe tartozik, így nem kell engedélyt kérnie hozzá a parlamenttől.
Utóbbi mondata heves vitát robbantott ki a kormány és az egyet nem értők között, ami addig fajult, hogy az egyik legnagyobb brit ügyvédi iroda, a Mischon de Reya keresetet nyújtott be a felsőbíróságra. Arra hivatkoztak, hogy az Európai Uniós tagság törvénye kimondja, hogy a parlament döntése nélkül nem indítják el a kilépési folyamatot. A bírósági eljárás a felsőbíróság azon döntésével zárult, miszerint a parlamentnek jóvá kell hagynia a cikkely aktiválását. Az ítélet után a Downing Street szóvivője bejelentette, hogy a brit kormány megfellebbezi a döntést a legfelsőbb bíróságnál. Ezennel pedig vissza is tértünk a jelenbe, a tárgyalássorozat végeztéhez.
Csütörtökön zárult a brit legfelsőbb bíróság négynapos eljárása abban a kérdésben, hogy a brit kormánynak kérnie kell-e előzetes parlamenti jóváhagyást a brit EU-tagság megszűnéséhez vezető folyamat hivatalos elindításához.
A tárgyalás első és második napján a kormány jogi főtanácsadója, Jeremy Wright és a jogi csoport vezetője James Eadie szólalt fel, akik egyöntetűen azt hangoztatták, hogy: a Korona által a kormányra ruházott királyi kiváltság jogkörének használata lehetővé teszi a kormány önálló döntését kiemelten fontos ügyekben, ami „nem valamiféle ősi jogi relikvia”, hanem a brit alkotmányosság egyik alappillére.
A tárgyalássorozat negyedik napján, amely egyben az utolsó volt, Jeremy Wright megerősítette a hivatalos kormányzati álláspontot, miszerint a parlament a népszavazásról szóló törvény tavalyi megalkotásával a választók kezébe adta döntést, a választók pedig a referendumon a kormányt hatalmazták fel arra, hogy indítsa el a brit EU-tagság megszűnéséhez vezető folyamatot.
Ezt viszont a Lord David Pannick, az egyik legelismertebb brit jogi szaktekintély, aki a kereset benyújtóinak ügyvédjeként szólalt fel kifejtette, hogy bár a brit EU-tagságról tartott népszavazás történelmi jelentőségű, semmiféle jogi relevanciával nem bír, és semmiképpen sem hatalmazza fel a kormányt arra, hogy a brit EU-tagságot megszüntető folyamatot az 50. cikkely parlamenti jóváhagyás nélküli aktiválásával elindítsa. Mondandója alátámasztásául emlékeztette a bíróságot az EU-tagságot rögzítő, 1972-es törvényre, amely nem foglalja magában azt, hogy a királyi kiváltság jogkörét gyakorolva a kormány egymaga dönthessen az Egyesült Királyság EU tagságának sorsáról.
A tárgyalás utolsó napján, csütörtökön a legfelsőbb bíróság elnöke hangsúlyozta, hogy a döntés nem fogja megmásítani a referendum eredményét, csupán arra irányul, hogy hogyan lehet azt törvényes módon érvényesíteni. A jogerős döntés várhatóan január közepén születik meg
