Skip to main content
|
by: Veszeli Annamária

Magyarországon még a menekültek sem akarnak élni – kivándorló ország lettünk

Évről évre egyre nagyobb és nagyobb tömegek vándorolnak ki Magyarországról. Hogy miért, hova és mennyien hagyják el az országot, arra most választ adunk. 

Manapság mindannyiunknak akad legalább egy – de inkább tíz – olyan ismerőse, aki vagy már el is hagyta az országot, vagy régóta dédelgeti a gondolatot vagy akár mi magunk is a költözés mellett döntöttünk és angliai magyarokká avanzsáltuk magunkat. De vajon tisztában vagyunk-e a kivándorlás mértékével?

Többen hagyják el az országot mint 1956-ban

Habár nincsenek pontos statisztikáink a külföldön élő magyarok számáról, az egészen biztos, hogy legalább kétszer, két és félszer többen hagyták el az országot az elmúlt években, mint ahányan 1956-ban. Az akkori adatok szerint hozzávetőlegesen 197 ezren menekültek el itthonról fejvesztve. Ez volt egyébként a legnagyobb Európai menekültáradat a második világháború vége és 1990 között. 

A ’90-es évek után kicsit lenyugodtunk, ám a 2004-es uniós csatlakozás új kapukat nyitott meg a külföldön szerencsét próbálni vágyók előtt: lehetségessé tette a szabad mozgást. Pontosan ez a szabadságjog, ami – úgymond – ellen történt a Brexit, hiszen az angolok megelégelték a megélhetési bevándorlók folyamatos érkezését. Végül fogalmazhatunk úgy, hogy a 2007-es gazdasági válság tette be a kaput Magyarországnak, 2010-re már egyértelműen kivándorló ország lettünk.

Ezek az adatok a TÁRKI napokban megjelent Társadalmi Riport 2016-ban találhatóak meg, a gazdasági okokkal és tényezőkkel egyetemben.

Ezért vállalnak a magyarok szívesebben munkát külföldön

Már egy 2014-es riport is bemutatta, hogy milyen tényezők játszhatnak szerepet a magyarok csoportos kivonulásában. Az első, és olybá tűnik legfontosabb a kilátástalanság és a negatív jövőkép. Nem csoda hát, ha külhonban találjuk meg számításaink. További faktorok még a gazdasági növekedés elmaradása, minimálbérek csökkenése, közpénzek nem közcélú felhasználása, a felsőoktatási reformok és a pályakezdők lehetőségeinek hiánya.

2010 óta beszélhetünk tartós migrációról, de a minta hasonló, mint a környező országokban: nagyobb az esély arra, hogy fiatal, család nélküli, iskolázott férfiak repülnek ki kis kárpát-medencei fészkünkből.

A legtöbb felsőfokú végzettségű magyar az Egyesült Királyságot választja

A tanulmány azt mutatja, hogy a magasabb képzettségűek inkább az Egyesült Királyságot választják, míg a szakmunkások Németországot. Érdekes azonban, hogy a legtöbben olyan munkát végeznek, aminek semmi köze a végzettségükhöz. (És még így is – úgy tűnik – jobban megéri külföldön dolgozni). A migránsoknak mindössze két harmada dolgozik, a többiek tanulnak, vagy családtagként élnek valakivel. A kivándorlásnak köszönhetően a magyar népesség folyamatosan csökken.

Még a migránsok sem szívesen élnének itt

A Bevándorlási Hivatal tartózkodásra jogosító érvényes engedélyével rendelkezők számáról szóló statisztikái alapján kiderül, hogy egyáltalán nem vagyunk célország a migránsok számára, mindössze egy áthaladási pont. 

forrás: népszava
kép: pexels.com

Hasonló cikkek

Hírlevél