Már nem félnek annyira a Brexittől
Szakértők nemrég közölt friss gazdasági adatok, elsősorban a munkanélküliségről szóló statisztikák alapján módosították előrejelzéseiket a 2016-os és a 2017-es növekedésről. A pénzügyminisztérium friss összesítése szerint jövőre a gazdaság 1,6 százalékos, két év múlva pedig 0,7 százalékos bővülésére számítanak. Ez lassulást jelent a bruttó hazai össztermék (GDP) tavalyi 2,2 százalékos növekedéséhez képest, de kedvezőbb a júliusban előre jelzett 1,5, illetve 0,5 százalékos átlaghoz képest.
A Barclays elemzői is bizakodóak jelentősen, 1,1 százalékról 1,5 százalékra javította a 2016-os gazdasági növekedésről szóló előrejelzését, elsősorban még a második negyedévi kedvező GDP-adatokra hivatkozva, amelyek növekedést mutattak a június 23-i brit EU-népszavazás előtt. A Citigroup szerint a korábban jósolt 1,3 helyett 1,7 százalékos növekedésre számít jövőre, míg a Commerzbank elemzői 1,2 százalékos helyett 1,6 százalékosra.
A múlt héten közölt gazdasági adatok közül a szakértők külön kiemelték a munkanélküliségről és a kiskereskedelmi forgalomról szóló statisztikákat. Előbbi tíz éve nem mért alacsony szinten, 4,9 százalékon áll rekord foglalkoztatottság mellett, utóbbi pedig a vártnál jobban, éves szinten 5,8 százalékkal, az előző hónaphoz képest 1,4 százalékkal nőtt júliusban. Szakértői várakozások szerint a keresetek idén 2,4 százalékkal, jövőre 2,5 százalékkal nőnek majd, mindkettő jobb a júliusi kilátásoknál.
Nem mindenki áll ilyen derűlátón a kérdéshez ugyanakkor a Nomura elemzői szerint jövőre az infláció 2,6 százalékos, a béreknek viszont csak 1,2 százalékos növekedésére számít, 2017-re pedig 1,2 százalékos zsugorodást jósol a gazdaságban. Ismét megismételték azt a megállapítást is, hogy az EU-népszavazás miatti bizonytalanságok kedvezőtlen hatással lehetnek a gazdaság teljesítményére.
Joseph Stiglitz Nobel-díjas közgazdász ugyanakkor azonban az európai döntéshozók és a piac egyaránt alulbecsüli a Brexit potenciális gazdasági és pénzügyi kockázatait, ami magában foglalja az EU centrikus vezetők iránti csökkenő bizalmat a fiatalok körében tapasztalható emelkedő munkanélküliség miatt. A közgazdász kritizálta az EU vezetőit, köztük az Európai Bizottság elnökét, aki úgy tűnik, azt az üzenetet igyekszik közvetíteni, hogy bármely ország, amely elhagyja az uniót, büntetésre számíthat. Ez azt jelenti, egyedül azáltal lehet a rendszert összetartani, hogy a kilépéstől félnek a tagok, nem pedig az együttlétből fakadó előnyök miatt maradnának.
