Orbán Viktor Brüsszelben: „Elégedetlenek vagyunk az EU működésével”

Az Európai Parlament plenáris ülésének a magyarországi alapjogok helyzetéről folytatott vitáján először Frans Timmermans, a brüsszeli testület első alelnöke szólalt fel. Kijelentette, hogy számos olyan állítás szerepel a magyar kormány Állítsuk meg Brüsszelt! kampányában, amely nem felel meg a tényeknek, illetve rendkívül megtévesztő, az Európai Bizottság ezért „szilárd tények alapján” kívánja tisztázni a szóban forgó kérdéseket.

A vita a felsőoktatási törvény módosítását (az úgynevezett lex CEU-t), a civil szervezetekre vonatkozó jogszabályok tervezett szigorítását, a menedékkérők automatikus őrizetbe vételét, valamint a médiapluralizmus és az igazságszolgáltatás függetlenségének kérdését járta körül.

Timmermans után szólalt fel Orbán Viktor, aki szerint a Közép-európai Egyetem bezárásáról szóló vádak alaptalanok, a törvény ugyanis „nem tesz mást, mint egységesíti a valamennyi magyarországi felsőoktatási intézményre vonatkozó szabályozást”. A célja, hogy „bezárja a spekulációk és visszaélések lehetőségét, átláthatóságot követeljen és felszámolja az európai egyetemekkel szemben eddig élvezett privilegizált helyzetet”. Kijelentette, hogy mint egy uniós tagország vezetőjének, kötelessége biztosítani, hogy az európai és a magyar egyetemek ne legyenek hátrányos helyzetben versenytársaikhoz képest.

A magyar kormány elkötelezett az EU iránt

Orbán Viktor azt is hangsúlyozta, hogy a magyar kormány megkérdőjelezhetetlenül elkötelezett az Európai Unió iránt, ám számos tekintetben elégedetlen annak működésével. Nyílt bírálatával szeretné elérni a fennálló hibák kiküszöbölését és megreformálni az EU-t. Elmondta, az állampolgárok bizalmát csak akkor lehetséges visszanyerni, ha mindent elkövetnek a hibák megoldása érdekében, ehhez azonban meg kell nevezni a bajokat. 

Orbán: olyan unió kell, amely előnyben részesíti a fair és nyílt vitát

A magyar kormányfő felszólította az EP-képviselőket, legyenek kritikusak a Magyarország iránti előítéletekkel szemben és mérjenek egyenlő mércével. A miniszterelnök hozzátette: a magyar kormány tudatában van annak, hogy az európai uniós tagság nem csak jogokkal, de kötelezettségekkel is jár, és közölte: Magyarországon magas az unió támogatottsága.

Az elmúlt évek konfliktusait igyekezett párbeszéd útján rendezni a magyar kormány, és a most napirenden lévő ügyekben is erre fog törekedni – mondta Hangsúlyozta, hogy az elmúlt években számos vitás ügyet sikerült ilyen módon lezárniuk az Európai Unióval, többek között a médiaszabályozás, a bíróságok függetlensége, az új alkotmány vagy a paksi bővítés kérdésében. A civil szervezetekkel kapcsolatban elmondta, a magyar kormány nem akar mást, mint hogy a nem kormányzati szervezetekről (NGO) tudni lehessen, milyen pénz és érdek áll mögöttük.

Weber szerint Orbánnak meg kell fontolnia a javaslatokat

Orbán után Manfred Weber, az Európai Néppárt (EPP) európai parlamenti (EP) frakciójának vezetője kapott szót. Ő arra kérte a magyar miniszterelnököt, hogy fontolja meg az Európai Bizottság által a felsőoktatási törvény körüli vitában javasolt módosításokat. Weber hangsúlyozta, nem érti, miért akarja a magyar kormány elvenni a Közép-európai Egyetem által biztosított előnyt a diákoktól, hiszen az intézmény mindig is két diplomát adott ki.

„A tudomány szabadsága az EU alapértéke, ezt be kell tartani és meg kell védeni. Az egyetem csak a munkáját végzi” – szögezte le Weber.

Orbán nem mond igazat, és megsérti az uniós alapelveket

Gianni Pittella, az Európai Parlament szociáldemokrata képviselőcsoportjának (SD) vezetője szerint a magyar kormányfő nem mond igazat akkor, amikor azt állítja, hogy egy amerikai „pénzügyi spekuláns” érdekeit képviseli az Európai Parlament. A frakcióvezető kiemelte: Magyarország azzal, hogy visszautasította a menekültek áthelyezését, úgy viselkedik, mintha kívül állna az Európai Unión. Az előnyök mellett meg kell osztani a terheket, az együttélés kötelezettségeit is – jelentette ki a szociáldemokrata politikus.

Guy Verhofstadt, az Európai Parlament liberális frakcióvezetője szintén arról beszélt, hogy a magyar kormány megsérti az uniós alapelveket, „zaklatja a civil szervezeteket, elüldözi a kritikus sajtót, falakat épít, vissza akarja állítani a halálbüntetést, és most úgy döntött, hogy bezár egy egyetemet”.

A volt belga miniszterelnök kijelentette: nem egy büszke konzervatívot lát Orbán Viktor kormányfőben, hanem a „régi kommunista Magyarország megtestesülését”, amelyet a gazdasági protekcionizmus, a túlzott nacionalizmus, az illiberális állam építése és az ellenségkeresés jellemez.

Szöveg: MTI