Pont kerülhet a Kiss László ügyre? – Ez történt a héten Magyarországon

Kiss László elnézést kért áldozatától, Takáts Zsuzsától, akit 1962-ben megerőszakolt. Vajon elfogadta a nő a bocsánatkérését? Olvass tovább, és kiderül.

Lezárulhat a Kiss László ügy?

Elnézést kért Kiss László Takáts Zsuzsától, akit 1962-ben erőszakolt meg a férfi. Az áldozat azért fedte fel kilétét, és vállalta a médiaszereplést, mert zavarta a médiában keringő, róla szóló téves információk. Az úszókapitányról április elején derült ki, hogy a ’60-as években a bíróság elítélte az akkor 18 éves Takáts Zsuzsa megerőszakolása miatt. A bűncselekményt, melyet Kiss két másik barátjával követett el, április elején szellőztette meg a sajtó. Kiss a botrány kirobbanása után, ha nem is első reakciójaként, de végül  lemondott a Magyar Úszó Szövetségben betöltött pozíciójáról.

Az edző bocsánatkérése azért is meglepő, mert az ügy kirobbanásakor még azt nyilatkozta, hogy koholt vádak alapján, egy koncepciós perben ítélték el őt, s valójában semmilyen bűntényt nem követett el.

Kiss lemondott százhalombattai díszpolgári címéről is, valamint a városban róla elnevezett uszoda is átkeresztelte magát a héten. Kiss László ugyancsak megszüntette a településen betöltött alpolgármesteri pozícióját, fizetését a fogyatékos gyerekeknek ajánlotta fel.

Az ellenzéki politikusok a Kiss-ügy kapcsán azt követelik a kormánytól, hogy büntetett előéletű, különösképpen erőszak vádjával elítélt személyek ne foglalkozhasson gyerekekkel. Vagyis ne történhessen meg az, mely Kiss Lászlónál előfordult, hiszen a férfi  a Magyar Úszó Szövetség tagjaként rengeteg gyermekkel foglalkozott.

Az egyik bulvármagazin értesülései szerint nem Takáts Zsuzsa volt az első áldozata Kissnek és két barátjának. Az 1962-es eset előtt a budapesti Margit-szigeten próbáltak meg szexre kényszeríteni egy 18 éves nőt.

Magyarország szembemegy a nemzetközi törvényekkel

Az ENSZ szerint a magyar törvények nem állnak összhangban a nemzetközi jog menedékkérőkkel foglalkozó passzusaival. Az otthoni szabályok korlátozóak és visszatartóak, mely nem fogadható el az ENSZ ítélete szerint.

Az ENSZ nehezményezi, hogy a migránsok menedékkérelmüket csak az úgynevezett tranzitzónában nyújthatják be, ahol nem fogadják őket megfelelő körülmények. Az sem felel meg a nemzetközi normáknak, hogy Magyarország bűncselekménnyé minősítette az illegális határátkelést, melyet akár 10 év börtönnel is büntethet.

Az Európai Unió a betelepítési kvótával kívánja megoldani a migráns-problémát, azokra az országokra pedig, melyek nem hajlandóak teljesíteni a szabályt, pénzbüntetést szabna ki. A magyar kormány szerint az EU által meghatározott pénzbüntetés irreális magas, ráadásul Magyarország szuverén állam, így az állam maga döntheti el, hogy kiket kíván befogadni, és kiket nem.

A Fidesz népszavazást sürget a betelepítési kvóta ellen. Noha az ellenzék is szeretne népszavazást kezdeményezni több kérdésben is, a kormány kizártnak tartja, hogy az összes kérdést egy alkalommal voksoltassák meg a polgárokkal. Saját, kvótáról szóló népszavazásukat minél hamarabb szeretnék megvalósítani, míg az ellenzéknek várnia kell indítványaik elfogadására.

Fogy a magyar!

Félmillióval csökkent a magyarok száma a rendszerváltás óta. Ha a tendencia nem változik 2050-re már csak 9,3 millió magyar fog élni, mondják a szociológusok.

Jelenleg 9,8 millió fő Magyarország népessége, pontosan 500.000-rel kevesebb, mint a rendszerváltás idején. 2015 különösen rossz év volt a lakosság számának csökkenése szempontjából, ugyanis az alacsony születésszámhoz magas halálozási ráta párosult. Utóbbi oka elsősorban a nyári hőség és az influenzajárvány okolható. Ha a születésszám nem fog emelkedni, az elkövetkezendő 15 évben újabb 100.000 fővel csökkenhet a magyarok száma.

Kép forrása itt.