Ünnepi megemlékezések, bővülő hadsereg – Ezek történtek a héten Magyarországon

Március 15-én, kedden a politikai pártok megemlékeztek a nemzeti ünnepünkről. Orbán Viktor a migráns-helyzetre hegyezte ki beszédét, az ellenzéki pártok lemondásra szólították fel a miniszterelnököt. A tanárok tüntetésében is újabb fordulatot hozott március idusa.

Orbán Viktor a Nemzeti Múzeum előtt tartotta meg ünnepi beszédét. Az 1848-as és 1956-as magyar vitézi helytállás elismerése után aktuálpolitikai témára tért át. A fő hangsúlyt a migráns-kérdésre helyezte. A miniszterelnök szerint nem menekültekről, hanem olyan megélhetési problémákkal küzdő migránsokról kell beszélni, akik terrorveszélyt jelentenek az országra. Orbán véleménye szerint az országhatárokat átlépni készülők több ezren vannak, és veszélyeztetik a magyar értékeket és kultúrát.

A politikus Brüsszelt vádolta, amiért intézkedéseivel (utalva itt a kvótarendszerre) a nemzetállamok megszűnését idézik elő. Orbán elmondta, hogy az Európai Unió célja, hogy minél több idegent telepítsen a kontinensre, figyelmen kívül hagyva az európai államok önrendelkezési jogát.

A kormánypárt műsora mellett több ellenzéki párt is megünnepelte a szabadságharc évfordulóját. Sok politikus arra használta fel ezt az alkalmat, hogy kritizálja a miniszterelnököt.

Az Demokratikus Koalíció képviseletében a párt elnöke, Gyurcsány Ferenc tartott beszédet.

„Ha a szavaknak lennének illatai, a szabadságnak valószínűleg tavaszillata lenne, de a miniszterelnök szájából a szabadság szava áporodott bűzt áraszt. Ideje lenne beléfojtani a bűz áradatát” – mondta a politikus, majd a „Vesszen a zsarnok” felkiáltással zárta mondanivalóját.

Az EGYÜTT aktivistái sem tétlenkedtek. Orbán Viktor Nemzeti Múzeum előtt tartott beszédét megelőzően „Erre beszél Putyin pincsije”, valamint „Erre van nem-Európa” feliratú táblákkal igazította útba a miniszterelnökre kíváncsi tömeget.

A politikus beszéde alatt ellentüntetők is megjelentek a Múzeum közelében, és bekiabálásokkal, transzparensekkel kommentálták az eseményeket.

A tanári tüntetés sem ért véget, sőt…

Tovább mérgesedett a pedagógusok tüntetése is.  Pukli István, a Teleki Blanka Gimnázium igazgatója, a megmozdulások fő szervezője a nemzeti ünnep alkalmát ragadta meg, hogy bejelentse, arra kéri támogatóit, hogy március 30-án egy órára hagyják abba munkájukat, és szolidaritásuk kifejezéseként álljanak ki az iskolák elé. A sztrájkra csak akkor kerülhet sor, ha Orbán Viktor és a köztársasági elnök nem kér tőlük elnézést.

A Parlament előtt összegyűlt tüntetők között a Kossuth-díjjal frissen kitüntetett Nemes Jeles László is feltűnt, hóna alatt az aranyszobrocskával. A megmozdulásban nemcsak az Oscar-díjas Saul fia című film rendezője, de a főszereplője, Röhrig Géza is részt vett.

A március 30-ai sztrájk kapcsán a miniszterelnök később azt nyilatkozta, hogy ő mindenképpen dolgozni fog, amúgy pedig viccnek fogta fel Pukli István szavait, hiszen „Olyan viccesen hangzott az egész.” 

A jó lovas katonának….

„A jó lovas katonának de jól vagyon dolga” – legalábbis a népdal szerint. A belügyminisztérium javaslatának köszönhetően hamarosan többen is megtapasztalhatják, mennyire igaz a versike.

A munkaügyi központokban mostantól katonai szolgálatra is lehet majd jelentkezni azoknak, akik eddig közfoglalkoztatottak voltak. Feltéve, ha a munkavállaló megfelelő fizikai és pszichés állapotban van, a Magyar Honvédség tagjává válhat.

Körülbelül 400 közfoglalkoztatottból válhat a javaslat értelmében katona. A kiképzésük semmiben nem tér el a többi katonáétól. A hadsereghez újonnan csatlakozókkal egy három évre szóló szerződést íratnak alá, melynek lejárta után az irat meghosszabbításáról is tárgyalhatnak a felek.