Virágzik, de szorongatják az Airbnb-t

Márpedig az utóbbi években Budapest legfelkapottabb kerületeiben sokan azért vettek lakást, hogy meglovagolják a néhány napra érkező külföldiek mind nagyobb igényét arra, hogy a bulinegyedben vagy annak tőszomszédságában lakjanak. Közismert, hogy e téren kiemelkedő a britek, főleg a fiatalabb korosztályokba tartozók szerepe. Rengetegen jönnek legény- és leánybúcsúra, valamilyen koncertre, sportrendezvényre, vagy csak úgy, hogy itt töltsenek egy hosszú hétvégét. Pénztárcájuk bőven megengedi az ilyen kiruccanást, hiszen nemcsak a fapadosra szóló repülőjegy olcsó, hanem étel és ital is, amit az otthonihoz képest itt aprópénzért kapnak meg. A keretbe pedig belefér az is, hogy ne az olcsóbb hotelek valamelyikében szálljanak meg, hanem egy, az Airbnb internetes rendszerén keresztül kiválasztott lakáshotelben.

A mind nagyobb kereslet persze nemcsak az ingatlanpiacra hatott – ahol az utóbbi két évben amúgy is az egekbe szöktek a négyzetméterárak és a bérleti díjak –, hanem a kiadó lakások árát is 20-30%-kal feljebb tornázta. A nagy és ellenőrizhetetlennek talált jövés-menés pedig többeknek szemet szúrt. A mind népszerűbb és rugalmas konkurenciát érzékelve felemelte a hangját a szállodaszövetség – azt javasolva, hogy teljesen tiltsák be a bérlakások turisztikai célú kiadását –, és sok társasházban is indulatokat váltott ki a néhány naponta cserélődő alkalmi lakótársak viselkedése.

A legutóbbi adatok szerint Budapesten jelenleg hat-hétezer az Airbnb lakáshotelek száma, és ezeknek mintegy háromnegyede van hasznosított szálláshelyként bejelentve az önkormányzatoknál. Lakás nagyságától függően 15-100 euró között van egy éjszaka, de soknak alacsony a kihasználtsága. Vagyis nem feltétlenül jön be ez a bérbeadási forma, amit jelez az is, hogy a tulajdonosok egy része visszatért a hagyományos, hosszabb távú lakáskiadásra.

Az Airbnb jelenleg ötvenezer helyen van jelen a világon, és mind több felől hallani, hogy jelenléte kisebb-nagyobb vihart kavart. New Yorkban már meg is tiltották a 30 napnál rövidebb időre szóló lakáskiadást, Berlinben teljes tilalmat vezettek be rá. Barcelonában csak az önkormányzat engedélyével lehet a lakásokat ilyen módon hasznosítani, Amszterdamban pedig hatvan nap a felső határ. A legutóbbi hírek szerint London – az Airbnb második legnagyobb piaca – is immár azokhoz a világvárosokhoz sorolható, ahol keretek közé szorítják a közösségi szállásmegosztást. A brit főváros vezetése úgy döntött, hogy 2018-tól a rövid távú lakáskiadás idejét 90 napban korlátozza. E szerint ez az utolsó, extra bevételt hozó év – az idei foglalások összértékét 1,2 milliárd fontra (!), becsülik, kétszer annyira, mint amekkora a 2016-os forgalom volt. A pénzesőnek tehát jövőre vége, a korlátozás miatt várhatóan egyharmadával vissza fog esni Londonban a foglalások száma.

A 2008-ban alapított, mind nagyobbra duzzadó amerikai Airbnb szeretné elkerülni az ehhez hasonló vagy még erőteljesebb korlátozásokat. Ezért arra törekszik, hogy 2017-ben külön adóegyezségre jusson az üzleti szempontból legfontosabb hétszáz nagyváros – így New York és San Francisco – vezetésével.